39.1. A MSZR és az ESZR szempontjából a jelentés beszámolási idõszaka a naptári év.

40.1. A MSZR alapmértékegységei: általában 1000 t, ill. bor, must esetén 10 000 hl, mindenkor egy tizedesjegy pontossággal. Az állatokra vonatkozó adatok gyûjtésénél az élõsúlyt kell alapul venni.

40.2. Az ESZR kitermelt faanyagot 1000 m3-ben, kéreg nélkül, egy tizedesjegy pontossággal kell megadni.

41.1. A MSZR-ben az árakat tonnára vonatkozóan, ill. bor és must esetén 10 hl-re kell megadni.

41.2. Az ESZR-ben az árak m3-re kell, hogy vonatkozzanak.

41.3. Mind a MSZR-ben, mind az ESZR-ben az árakat vagy egész számra kerekítve, vagy 1-2 tizedesjegy pontossággal kell megadni az alapadatok statisztikai megbízhatóságának függvényében.

42. Az értékeket a mindenkori ország fizetõeszközében - azaz Magyarországon 1.000.000 Ft (mFt)-ban - kell megadni egy tizedes pontossággal, kivéve Olaszországot, ahol milliárd lírában.

43. Árutermelés

43.1. Az árutermelés eredménye akkora könyvelendõ el, amikor a termelési folyamat lezárult, vagyis az áruk felhasználásra készen rendelkezésre állnak.

Abban az esetben, ha a naptári évben valamely áru termelése megkezdõdött, de nem fejezõdött be, akkor ezt a tényt a NSZER-nek megfelelõen a záróállomány félkésztermék-kategóriáinak növelésén keresztül kell rögzíteni úgy, hogy csak azon ráfordításokat szabad az adott évben figyelembe venni, melyek az adott évben kerültek felhasználásra. Az így elõálló készletváltozás a végsõ termelés részévé válik.

43.2.1. A fenti általános szabálytól némileg eltérõen a mezõgazdaság növényi termékeire, ill. az erdészeti termékekre az alábbi szabályok az irányadók: A NSZER-nek 352-es pontja értelmében a még lábon álló termés, ill. a faanyag nem számít a készletek szempontjából a félkész-termékek kategóriájába, ezért adott naptári évben figyelmen kívül hagyandók.

43.2.2. Az ipari jelleggel mûködõ üzemekben a feldolgozás érdekében vásárolt nyersanyagok az üzembe kerülés idõpontjától a feldolgozáson át a készáru kiszállításáig egy pillanatra sem veszítik el értéküket. Csupán csak a nyersanyagok a félkész-termékeken keresztül késztermékké válnak, mely átalakulás könyvviteli szempontból egyrészt a termelés kezdetén a nyersanyag készletek csökkenését, ill. a félkész-termék készleteke növekedését jelenti, másrészt a termelés végén a félkész-termékek készletcsökkenése áll szemben a késztermékkészletek növekedésével. Az éves termelés során fellépõ költségek a termelési érték növekedésén keresztül kiegyenlítõdnek. Ez az eljárás alapja, hogy a felhasznált erõforrások (anyagok, munkaerõ) nyomán olyan értékek keletkeznek, melyek fizikai megjelenésüket tekintve megmérhetõk, megszámolhatók.

43.2.3. A mezõgazdaság növényi termékeinél ill. az erdészeti termékeknél a helyzet annyiban más, hogy a felhasznált erõforrások (vetõmag, trágya, ill. vetés költségei és különösen a munkabérek) elõször veszteségként jelentkeznek. Ezek költségei közvetlenül nem állítanak elõ tárgyiasult értéket. Csak a biológiai termelési folyamat végén, a betakarításkor keletkeznek olyan javak, melyek szabadon értékelhetõk. Egészen a betakarításig bizonytalan a termelési folyamat teljesítménye, hiszen a biológiai folyamatban környezeti hatások következtében zavarok léphetnek fel. Így a NSZER elõírásai értelmében a termelés csak a betakarításkor kerülhet rögzítésre.

44.1.1. A nem növényi jellegû termékek esetén a NSZER-nek elvei továbbra is alkalmazhatók, hiszen a még le nem zárt termelési folyamatokhoz felhasznált anyagok, ill. szolgáltatások ellenértékeként az év végi készletek értéke emelhetõ.

Ez a szabály érvényes az állatokra, borra, sõt a keltetõgépekben még ki nem kelt tenyésztojásokra is, melyek már nem számítanak tojásnak, de még napos csibének sem sorolhatók be.

44.1.2. Az állattartás esetén egy évnél hosszabb termelési periódusok is elképzelhetõk. Az állatok születésétõl kezdve a termelés minden fázisában, kortól függetlenül lehetõség van az állomány értékelésére, kivéve a közvetlenül ellés elõtt álló állomány esetét, mely teljesítménye az anyaállattartástól nem izolálható.

44.1.3. Az igás állatokat születésüktõl kezdve - a NSZER szabályai értelmében - mint felhalmozást kell nyilvántartani (vö. 92.1.1.). Ugyan a fiatal állatok még nem vehetõk rendeltetés szerint munkába, de bármely születéstõl eltérõ idõpont (kor) megjelölése az átminõsítésre (felhalmozás kategóriájába való besorolásra) az egyedi különbözõségek következtében teljesen önkényes lenne. Ezen állatok esetén a késõbbi rendeltetés (igás állat) rendszerint már a születés pillanatában egyértelmûen eldönthetõ.

44.1.4. Ez a korai besorolás más hasznosítási formák esetében nem lehetséges, hiszen a tenyész- vagy vágóállatként való felnevelést még sok minden befolyásolja. Így a leendõ tenyészállatok is mindaddig a készleteknél tartandók nyilván, míg formálisan átminõsítésre nem kerülnek.

Azon egyedek, melyek ugyan tenyésztésre kijelölésre kerültek, de a szó szoros értelmében még nem kerültek át a tenyészállományba, ill. azon tenyészállatok, melyek selejtezésre (vágásra) kerülnek, egyformán a készleteknél tartandók nyilván, s nem a felhalmozásnál.

44.2. Különleges esetet jelent a naposcsibe termelés, amennyiben a termelési folyamat az év végén túlnyúlik. Azon tenyésztojások, melyek év végén a keltetõgépekben találhatók MSZR-ben már a baromfitermeléshez számítanak, hasonlóan az ipari termelésre jellemzõ félkész-termék kategóriához.

44.3. Az erjedõ, friss mustnak már nem, bornak még nem számító must, hasonlóan a tenyésztojásokhoz, félkész borként kell, hogy a MSZR-ben nyilvántartásra kerüljön.

45. Vásárolt ráfordítások

45.1. A ráfordításokat a termelésbe kerülésük idõpontja szerint kell elkönyvelni, nem a beszerzés, ill. a raktárba kerülés dátuma szerint.

A gyakorlatban egy adott idõszakban a ráfordítások felhasználását vásárolt készletekbõl kiindulva a nyitókészletet hozzáadva, a zárókészletet pedig kivonva lehet meghatározni. (vö. 47.2, 47.3).

45.2. A szolgáltatásokat (amennyiben ezek elkülöníthetõk, nem úgy, mint pl. az áruval szorosan összekapcsoltan jelentkezõ közlekedési, ill. kereskedelmi szolgáltatások) ezek megszerzésének idõpontja alapján kell elkönyvelni. Minthogy a szolgáltatások nem készletezhetõk, így a beszerzés idõpontja egyben a felhasználás idõpontja is.

Kivételt képeznek:

• azon szolgáltatások, melyek a ráfordításokkal együtt kerülnek megvásárlásra (szállítási, kereskedelmi). Ezek a ráfordítások felhasználásának idõpontjában szintén, mint vásárolt ráfordítás kerülnek könyvelésre.
• a tartós szolgáltatások, mint pl. biztosítások, melyek az év végén az adott évre esedékes értékük (részarányuk) alapján kerülnek rögzítésre. Így a ténylegesen fizetett és az elkönyvelt értékek különbözhetnek.

46. Felhalmozás

46.1. A felhalmozás kategóriájába sorolt javakat a használatba vételre való alkalmasságuk idõpontjában kell elkönyvelni (kivéve 44.1.3. igásállatok).

46.2. Amennyiben a használatba vételhez szükséges munkák egy adott évben nem zárulnak le, úgy az adott évben felhasznált anyagok és egyéb teljesítmények értékét kell elkönyvelni. Hasonlóképpen kell eljárni az erdõsítés esetén is.

46.3. Telekvásárlás, -értékesítés a tulajdon-átruházás idõpontja szerint könyvelendõ el minden járulékos költségével együtt (vö. 92.4, 93)

47. Készletváltozás

47.1. Készletváltozások kétféle módon könyvelhetõk el:

• a készletváltozás alapján, év végén,
• az év során fellépõ készletnövekedések és csökkenések különbözete alapján.

Elvileg mindkét eljárás azonos eredményre kell, hogy vezessen.

47.2. A készletnövekedés egyrészt (inputkészletek) olyan árukból adódhat, melyek késõbb a termeléshez felhasználásra kerülnek, másrészt (outputkészletek) saját termelésû készletekbõl, melyek késõbb értékesítésre vagy átminõsítésre (felhalmozás) kerülnek.

A saját termelésû késztermékeket az elkészülés idõpontjában kell készletre venni.

A még nem kész termékek esetén ezek értéke a termelési folyamatban az év során felhasznált anyagok és egyéb teljesítmények értékeként kerül meghatározásra. A kivételek a 43.2.1. pont alatt találhatók. A kivételek esetén alkalmazott szabály értelmében léteznek olyan ráfordítások, melyekkel szemben nem keletkezik adott évben értéknövekedés más készletek esetén.

47.3. A készletcsökkenés egyrészt (inputkészletek) olyan árukból adódhat, melyek a termeléshez felhasználásra kerültek. Ezeket a tényleges felhasználás idõpontja szerint kell elkönyvelni. Másrészt (outputkészletek) saját termelésû készletekbõl, melyek értékesítésre vagy más jellegû felhasználásra kerültek. Ezeket az értékesítés, ill. az egyéb célú felhasználás idõpontja szerint kell a készletekbõl levonni.