56. Az MSZR teljes angol nyelvû dokumentációjában nyomon követhetõ, hogy a `production` kifejezés alatt a termelési folyamat, ill. az `output` kifejezés hátterében a folyamat eredményeként keletkezõ áruk és szolgáltatások értendõk. Ez a különbségtétel fontos és a német verzió erre nem tér ki. (A magyar nyelvû változat a német alapján készült, de ennek ellenére a megfelelõ finomításokkal.)

57. Míg a NSZER a termelés teljes könyvelését megköveteli, addig a MSZR-ben a végsõ termelés számításának csak egy korlátozott koncepciója érvényesül (vö. 16.2, 59.2).A két koncepció közötti különbség jórészt a tevékenységi körön belüli felhasználás elemeinek meghatározásában látható, mely értékei a NSZER számlái esetén mind a ráfordítási, mind az kibocsátási oldalon könyvelésre kerülnek. Így a hozzáadott érték nagysága a NSZER-ben és a MSZR-ben azonos, bár az input-output viszonyokra ez nem érvényes.

58. Az összes termelés koncepciójának alkalmassága elemzések esetén nem vitatott. A mezõgazdaságban a tevékenységi körön belüli tényleges felhasználás megállapítása ill. ezek értékelése olyan mértékû nehézségekbe ütközik, hogy az összes termelésre vonatkozó felhasználás kimutatása a MSZR-ben jelenleg legalábbis kizárt.

59.1. A MSZR 0. és 1. táblázatában ill. az ESZR 1. táblázatában (vö. IX, X melléklet) kiindulva a naturális mennyiségekbõl (0. táblázat az MSZR-ben és 1. táblázat az ESZR-ben) és a minimumlisták tételeibõl kiszámításra kerül a végsõ termelés több lépésen keresztül. (Az új telepítések sorában naturális adat nem kerül rögzítésre (vö. 69.2)).

59.2. Ezen lépcsõzetes számítások (az ESZR-ben a nehézkes adatgyûjtés miatt mindez egyelõre még egy lépésben történik az összes, ill. átlagos mennyiség és ár alapján) kiindulási pontja

• egyrészt a bruttó termelés (1. oszlop),
• másrészt a veszteségmentes termelés (3. oszlop),

attól függõen, hogy a betakarításra vonatkozó statisztikák a veszteségeket hogyan kezelik.

A mezõgazdasági termelés sematikus ábrázolása

(lásd az addendumot)

60. Bruttó termelés (1. oszlop, melyet csak azon országoknak kell kitölteni, melyek betakarítási statisztikái a veszteségeket külön is kezelni képesek.)

60.1. A tevékenységi elv értelmében (vö. 6) itt az összes agrár jellegû termék regisztrálásra kerül a mezõgazdaság és vadgazdálkodás tevékenységi kör termékeinek lehatárolásához megadott terméklista alapján (vö. 35.1), ideértve hízlalás és továbbtartás céljára vásárolt állatokat is, azonban függetlenül a szervezeti keretektõl, melyek között a termékek elõállításra kerültek. Itt tehát minden mezõgazdasági termék elkönyvelésre kell, hogy kerüljön, (pl. nem mezõgazdasági termelõk házi kertjének, ill. a nem mezõgazdasági jellegû vállalkozások mezõgazdasággal foglalkozó részlegeinek termékei is).

60.2. Azon a minimumlistában is említett termékcsoportoknál, melyek egymástól viszonylag különbözõ termékeket fognak össze (pl. gyümölcs, zöldség), egy mindösszesen kategóriának, s az ide beírt összes termék mennyiségnek nemigen lenne értelme. Ilyen esetekben a csoportba tartozó fontosabb termékeket külön sorként kell a táblázatokban feltüntetni. (Amennyiben csak értékadatok állnak rendelkezésre, úgy a mennyiségi adatok elhanyagolhatók).

61. Veszteségek (2. oszlop)

61.1. Ide sorolandók a termõterületen, a betakarítás során, ill. a telephelyen fellépõ veszteségek és a termelõk által értékesítésre felkínált, de el nem adott, megromlott termékek is, melyek külön tételként kiemelendõk, azonban nem számítanak ide a telephelyrõl való elszállítás során és ezután fellépõ (feldolgozási, kereskedelmi) veszteségek.

61.2. Azt, hogy az állatokra vonatkozó sorok esetében a veszteségek oszlopába kerül-e valami, ill. mi kerül oda, az adott ország statisztikai adatgyûjtési rendszere határozza meg. Amennyiben az állatok nyitóállománya, záróállománya, vásárolt és értékesített mennyiségei, ill. a felhalmozás céljára elkülönített állományrészek ismertek, úgy a veszteségek elhanyagolhatók, hiszen a záró létszámban nincsenek benne. Amennyiben az állatok nyilvántartása nem az állománylétszámokon keresztül történik, hanem pl. a született állatok létszáma alapján, akkor a veszteségeket fel kell tüntetni. Hasonlóképpen kell eljárni az elõzõ években született, ill. tenyésztésre és továbbtartásra vásárolt állatok esetén is.

62. Veszteségmentes termelés (3. oszlop = bruttó termelés mínusz a termelés szintjén fellépõ veszteségek)

Azon országok, melyek statisztikái már eleve a veszteségmentes tételeket tartalmaznak ezzel a pozícióval kell, hogy kezdjék a munkát.

A veszteségmentes termelés jelenti az összes (feldolgozásra, értékesítésre, fogyasztásra, készletezésre, felhalmozásra) rendelkezésre álló, ill. felhasználható termékmennyiséget.

63. Nyitókészlet (4. oszlop)

63.1. Ide sorolandók a termelõnél az év elején megtalálható, a tevékenységi körre jellemzõ kész- és félkésztermék-készletek. Más piaci szintekhez sorolt, ill. intervenciós készletek azonban már nem tartoznak ide (vö. 102).

63.2. A baromfi sorában nyitókészletként kell feltüntetni a keltetõkben található tojásokat, mert ezek félkész baromfinak számítanak (vö. 44.2).

64. Összes forrás (5. oszlop = veszteségmentes termelés plusz nyitókészlet)

65. Tevékenységi körön belüli felhasználás (9. oszlopban összesen = 6. + 7. + 8. oszlop)

65.1. Ebben az oszlopban kell a hazai termelésû, mezõgazdasági ráfordításként felhasznált termékeket feltüntetni. Ilyen tételek lehetnek:

• az egyes üzemeken belül közvetlenül felhasznált saját termelésû készletek (vö. 38.5.1., szõlõ, olíva, must).
• mezõgazdasági termelõk saját termékeikkel egymás között, a kereskedelem bekapcsolása nélkül folytatott kereskedelme, az állatok forgalma kivételével (vö. 16.1, 106).

65.2. Abban az esetben, ha a mezõgazdasági termékek a kereskedelem közbeiktatásával jutnak el más termelõkhöz, s kerülnek felhasználásra a termelés érdekében, akkor az ilyen tranzakciókat értékesítésként, ill. vásárolt ráfordítások beszerzéseként kell elkönyvelni (kivéve az állatokat, vö. 16.1. és 106.). Ide tartoznak a továbbfeldolgozott és visszavásárolt termékek (pl. soványtej, korpa, olajpogácsa, répaszelet, kezelt vetõmag). Malomipari termékek közül a korpa és takarmányliszt a fentiek szerint könyvelendõ, míg az étkezési liszt a MSZR-ben egyáltalán nem kerül kimutatásra, minthogy ez a privát fogyasztás körébe tartozik.

65.3. A tevékenységi körön belüli felhasználás felosztható

• vetõ- és szaporító anyagokra. Ez esetben az adott évi termelés érdekében felhasznált teljes mennyiség rögzítendõ, nem úgy, mint a csak következõ évben felhasználásra kerülõ mennyiségek, melyek zárókészletként könyvelendõk (vö. 70.2.).
• takarmányokra. Itt mutatandó ki az összes az adott évben tartott állatok által elfogyasztott takarmány, beleértve a nyitókészletként tavalyról áthozott mennyiségeket is.
• egyéb tevékenységi körön belüli felhasználásra, melybe a tenyésztojásokon kívül a bor- ill. olajnyerés érdekében felhasznált szõlõ és olívabogyó és a korábbi periódusból származó, idén borrá feldolgozandó must tartozik.

66. Termelõi feldolgozás (10. oszlop)

66.1. Itt kell feltüntetni a termelõk által továbbfeldolgozott termékeket (pl. almabornak feldolgozott alma, ill. vaj és sajtgyártáskor feldolgozott tej). Amennyiben az itt keletkezõ termékek személyes fogyasztásra kerülnek, úgy a saját fogyasztás oszlopába (11) kell elkönyvelni (vö. 67), különben a termelõi feldolgozáshoz. Rögzítésre nem a keletkezett (almabor, sajt, vaj), hanem a felhasznált (alma, tej) termék kell, hogy kerüljön. Más szavakkal: csak a felhasznált alapanyagok (kivéve bor, olívaolaj, must), s nem a feldolgozáskor keletkezõ teljesítmények könyvelendõk, minthogy ezek nincsenek a 01 tevékenységi kör terméklistájában feltüntetve. (Amennyiben nem a mezõgazdasági tevékenységi kört, hanem a mezõgazdaságot, mint alágazatot kellene elemezni, akkor a keletkezett termékek is figyelembe vételre kellene, hogy kerüljenek. - vö. 5)

67. Saját fogyasztás (11. oszlop)

67.1. Ide sorolandó tételek:

• a termelõk privát háztartásában elfogyasztott saját termelésû, ill. a közvetlenül a mezõgazdasági termelõk között folytatott kereskedelembõl származó termékek a háztartásokban feldolgozott tételekkel együtt, azzal a megjegyzéssel, hogy ez utóbbi csoport a 66.1. pontban leírtakkal analóg módon kezelendõ (vagyis pl. a házivágások esetén csak a levágott állat, s nem a keletkezõ kolbász kerül könyvelésre. A feldolgozással kapcsolatban felmerülõ költségek is érdektelenek, hiszen a magánszférát terhelik.
• a természetbeni juttatásként adott, ill. elcserélt saját termelésû, ill. a közvetlenül a mezõgazdasági termelõk között folytatott kereskedelembõl származó termékek. A természetbeni juttatások a NSZER koncepciója szerint speciális bérnek, ill. speciális értékesítésnek minõsülnek, s nem közvetlenül saját fogyasztásnak.

67.2. A saját ház, lakás bérleti díja nem itt, hanem a saját tulajdonú ingatlanok bérbeadása címszó alatt könyvelendõ el, minthogy nem mezõgazdasági jellegû tranzakcióról van szó.

68. Értékesítés (12. oszlop)

Ide sorolandó mindennemû értékesítés, mely mezõgazdaságon kívüli partnert céloz meg, beleértve az intervenciós raktárakba beszállított tételeket is.

69. Felhalmozás (13. oszlop)

69.1. Ide sorolandó tételek:

• tevékenységi körbe tartozó termelõ egységek által gyümölcs-, szõlõ-, komló-, bogyós, spárga-, erdészeti és karácsonyfa-ültetvények érdekében felhasznált ráfordítások (munkaerõ, gép, vetõmag, egyéb), amennyiben az eddig már meglévõ telepítések bõvítését célozzák (vö. 96.1).
• a tevékenységi körben termelt és átminõsített állatállomány (vö. 104).

69.2. Mivel a telepítésekhez felhasznált ráfordítások sok apró komponensbõl tevõdnek össze, melyek eltérõ dimenzióik miatt mennyiségileg nem összegezhetõk, így a felhalmozás oszlop és az új telepítések sor metszeteként adódó mezõbe csak érték kerülhet. Azon vetõ- és szaporító anyagok, melyek nem a kereskedelmen keresztül kerülnek visszavásárlásra, ezen az oszlop megfelelõ sorában tartandók nyilván, hasonlóan, mint az állatok tenyészállományba való átvétele (vö. 91.1).

70. Zárókészlet (14. oszlop)

70.1. Ide sorolandók a termelõnél az év végén megtalálható, a tevékenységi körre jellemzõ kész- és félkésztermék-készletek. Más piaci szintekhez sorolt, ill. intervenciós készletek azonban már nem tartoznak ide.

70.2. Ide könyvelendõk tehát a késõbbi években felhasználni kívánt vetõmag, takarmány készletek is, noha így olyan tételek is a végsõ termeléshez lesznek sorolva, melyek lényegében a tevékenységi körön belüli felhasználáshoz tartoznak. Ez a fajta torzítás azonban nem kerülhetõ el, minthogy a tényleges felhasználási cél a készletnövelés idõpontjában nem látható elõre.

71. Összes felhasználás (15. oszlop)

A 15. oszlop a 10., 11., 12., 13. és 14. oszlopok összege.

72. Készletváltozás (16. oszlop = 14. oszlop mínusz 4. oszlop) (lásd az addendumot)

Ez az oszlop szolgál a nyitó- és zárókészlet különbségének kimutatására a mezõgazdasági termékek szintjén (vö. 97).

73. A tevékenységi kör végsõ termelése (17. oszlop)

73.1. A táblázat legfontosabb pozíciója. Az elõzõ lépésekbõl következõen az összes kibocsátásként (feldolgozás, fogyasztás, értékesítés, felhalmozás, készletváltozás) feltüntetett mezõgazdasági termékmennyiségek összegeként definiálható.

73.2. Az ESZR-ben a következõ sajátosságokat kell figyelembe venni:

• A lábon álló famennyiségben bekövetkezõ készletváltozásokat nem kell rögzíteni (vö. 43.2.1), kivéve az új telepítéseket, melyek felhalmozásként kerülnek kimutatásra (vö. 91.2, 92.3.2). Nyersfa termelésként csak a ténylegesen realizált mennyiség adható meg. Termelésként kell kimutatni az ESZR-ben a túlhasználatot (kedvezõ piaci helyzetben bekövetkezõ vágásokat), ill. a természeti károk következtében kidõlt, ill. betegség miatt szelektált állományokat is. Az idõbeli ingadozások magyarázataként ezen különleges okból kitermelt faállományok adatai külön tételként, magyarázattal kell, hogy a táblázatokba bekerüljenek.
• A tevékenységi elv értelemében, minden az erdõkön kívüli (útszélek, parkok, kertek, patakpartok) területekrõl származó fatermelést is fel kell tüntetni az ezekhez kapcsolódó költségekkel együtt.

Ezen különleges tételek szintén külön sorként kell, hogy megjelenjenek a táblázatokban, lehetõleg hosszú és rétegelt kategóriák szerinti bontásban.