Az elsõ abakusztól a mechanikus,
majd késõbb elektronikus számológépen,
a hatalmas, több szobát betöltõ drága elektronikus
szörnyetegeken át a mai PC-kig hosszú idõ telt
el. A PC (a PC szó a personal computer rövidítése,
személyi számítógépet jelent, de napjainkban
leginkább az IBM PC kompatíbilis számítógépekre
használják) létjogosultsága nem volt mindig
ennyire egyértelmû. A század
közepén a számítógépek hatalmas
elektroncsöves monstrumok voltak és meglehetõsen sokba
kerültek. A kicsinyítés felé a tranzisztor megjelenése
nyitott utat 1947 végén, és bár az IBM már
1953-ban piacra dobta az elsõ tömegtermelésre
szánt számítógépét (IBM 650)
az elsõ tranzisztoros IBM gép csak 1959-ben jelent meg (IBM
7090). A gépek mérete jelentõsen csökkent, még
mindig szekrény nagyságúak voltak, klimatizált
helységet igényeltek.
A következõ nagy lépés
a mikrochip megjelenése volt. Az egyetlen szilíciumlapkán
elhelyezett több száz tranzisztor (ma már több
millió) addig elképzelhetetlen mértékû
kicsinyítést tett lehetõvé.
1971. Az INTEL piacra dobta a 4004 mikroprocesszort (4004 tranzisztorból
állt, 4 bites volt)), amit komplex matematikai
mûveletekhez fejlesztettek ki. Megjelent a zsebszámológép.
1972. INTEL 8008 mikroprocesszor, ami már
8 bitet tudott feldolgozni. A XEROX megkezdte az ALTO kifejlesztését,
ami az elsõ PC lehetett volna, de mivel még a fejlesztõi
sem találták használhatónak, így
piacra sohasem került.
1975. A Micro Instrumentation and Telemetry
Systems piacra dobta MITS Altair 8800 az elsõ PC-t, vagyis egy csomag
alkatrészt, amibõl kellõ elhivatottsággal rendelkezõ
barkácsolók több-kevesebb szerencsével egy mûködõ
gépet rakhattak össze. Az Altair-nak nem volt billentyûzete,
monitora, az adatokat nem tudta eltárolni, de még így
is volt rá kereslet a lelkes amatõrök között.
Bill Gates és Paul Allen írtak egy BASIC értelmezõt
az Altair-ra.
1976. Steve Jobs és Stephen Wozniak megalapította az
Apple-t, és piacra dobta az Apple I-et
1977. Az Apple II bemutatkozik színes monitorral, hanggal, grafikával
(16K RAM, 16 K ROM). Ugyanebben az évben piacra kerül a Tandy
Radio Shack TRS-80 (4 K RAM, 4 K ROM), Commodore PET (4 K RAM, 14 K ROM).
A Digital Research kifejleszti a CP/M operációs rendszert.
1978. Az Apple hajlékonylemez-meghajtót csatol az Apple
II gépekhez.
Ekkorra a PC-k tömeges elterjedését már csak
az akadályozta meg, hogy a potenciális felhasználóknak
nem volt miért megvenni a gépeket.
A vásárlók táborát a lelkes barkácsolók
tették ki. A gépekhez nem volt program, amit igazán
használni lehetett volna, játéknak pedig meglehetõsen
drágák voltak.
1979. VisiCalc az Apple II-re
1980. Sinclair ZX-80 (1K RAM, 4 K ROM) PC 200$
alatt. Commodore VIC-20, az elsõ PC, melybõl több mint
1000000 darabot adtak el.
1981. A világ PC piacába
bekapcsolódnak a nagyok, a PC elnyerte létjogosultságát,
az IBM piacra dobta az IBM PC-t (INTEL 8088 processzor, 16K RAM, 256 K-ig
bõvíthetõ, 5.25 colos Floppy), ugyanerre az évre
datálható az elsõ hordozható PC megjelenése
(Obsborne 1). Megszületik az elsõ MODEM PC-hez (Hayes micromodem).
Innen már egyenes volt az út.
Bár az IBM PC nem a legjobb volt a mezõnyben, de a mögötte
álló hatalmas tõke és a márkanév
miatt sokan választották.
1982. A Compaq IBM PC klónokat kezd gyártani.
1983. Az IBM bemutatta a nagyközönségnek
az XT-t, (10 Mb. merevlemez, 3 bõvítõhely, 360 Kb.
floppy). Az Apple piacra dobta a "Lisa"-t, de mivel több, mint 10000
dollárba került, a grafikus felhasználói felület
(GUI) ellenére csak nagyon kevés fogyott belõle.
1984. Steve Jobs kilép az Apple-tõl.
Az Apple piacra dobja a Macintosh-t (128K RAM, egér, GUI)
1985. Apple LaserWriter. Adobe PostScript lapleíró nyelv.
Commodore Amiga 1000 (grafika, hang, ablakos operációs rendszer).
Az INTEL 386 processzor.
1991. Az INTEL 486 SX 20 születése
1992. A PC-s CD ROM megjelenik (Tandy, az ára 400$).
1993. INTEL PENTIUM 60.
A PC-k fejlõdése természetesen
nem állt le. Napról-napra újabb, fejlettebb,
nagyobb kapacitású részegységek jelennek meg.
Az IBM a kompatibilitásra fektette
a hangsúlyt, az Apple a felhasználóbarát (ugye
milyen ismerõs kifejezés) felületre. A gépek
teljesítménye hatalmasat nõtt. Az XT 10 Mb.-s merevlemezérõl
akkoriban sokan azt hitték, hogy egy életre elég lesz,
ma a 9 Gb. is kevés. A 80-as évek elején, a piacon
részt vevõ több mint 100 PC gyártó
közül mára már csak két irányzat
verseng, az Apple és az IBM kompatíbilis gépeké,
de ez a két irányzat is nagyban közelít egymáshoz,
igaz, hibás döntések sorozatának köszönhetõen
jelenleg az Apple sok területrõl kiszorulni látszik.
A különbözõ rendszerek átjárhatóvá
váltak, az IBM kompatíbilis gépeken megjelent a GUI,
az Apple gépekhez léteznek PC-kártyák, amelyek
lehetõvé teszik PC-s programok futtatását.
A kisebb gyártók tönkrementek, vagy speciális
célra "kihegyezett" gépeket gyártanak. Piaci részesedésük
elhanyagolható.
Az alkalmazói programok fõbb típusai
Már utaltam rá, hogy a személyi számítógépek megfelelõ programok nélkül legfeljebb csak drága kalkulátorok. Ez a felismerés vezérelte az Apple vezetõségét, amikor kifejleszttették a VisiCalc táblázatkezelõt, a programot, amiért érdemes megvenni egy gépet. Õk maguk sem gondolták, hogy ezzel egy lavinát indítanak meg. A kisebb nagyobb szoftvercégek egymás után kezdték ontani az egyre többet tudó, egyre drágább és egyre nagyobb szoftvereket. Megindult a verzióháború. Ma már gyakorlatilag követhetetlen, hogy mibõl melyik a legutolsó (hibajavított?!) változat. Ennek ellenére, a különbözõ cégek által kifejlesztett programok külalakra és tudásra egyre inkább hasonlítani kezdtek egymásra, aszerint, hogy milyen feladatra szánták õket.
|
|
|