Szövegszerkesztõ-feldolgozó programok
A magyar elnevezés nem igazán megfelelõ,
mert nem tesz különbséget a text editor
(szövegszerkesztõ) és a word processor (szövegfeldolgozó)
között. Eredetileg a szövegszerkesztõ
csak a szöveg begépelésére és eltárolására
szolgált. Másképpen fogalmazva, a szövegszerkesztõben
nem lehetett a szöveget megformázni. Erre a célra egy
külön programot, szövegfeldolgozót kellett használni.
Az elsõ szövegszerkesztõkkel egyszerre csak egy sort
lehetett szerkeszteni (sorszerkesztõk, pl.: edline nevû, a
DOS-ban nagyon sokáig meglévõ kövület).
Késõbb megjelentek a
teljes képernyõs (full screen) szerkesztõk, amikor
a kurzort már a sorok között függõlegesen
is lehetett mozgatni, és a sorokat szerkeszteni. A mai szövegszerkesztõk
is ilyenek, habár hagyományos értelemben vett szövegszerkesztõt
(text editor) már csak forráskódú
programok, kötegelt parancsállományok, rendszerállományok
létrehozásához, módosításához
használnak (Pl.: DOS Editor, Norton editor, Notepad… stb.). A begépelt
szöveg a szövegfeldolgozó segítségével
nyerte el végsõ kinézetét. A gépek teljesítményének
fokozódásával a szövegfeldolgozó programokba
beépítettek egy szövegszerkesztõt is, minek köszönhetõen
már nem kellett két programot használni a kész
formázott szöveg megjelenítéséhez (WordPerfect,
MS Word). Gondot okozott viszont, hogy a képernyõn
jónak tûnõ formázás a nyomtatón
teljesen másképp jelent meg. Az Apple már 1985-ben,
a LaserWriter megjelenésekor egy új fogalmat épített
be a köztudatba: WYSIWYG (What You See Is What You Get, amit látsz,
azt kapod). Mivel a WYSIWIG grafikus felülethez kötött,
az IBM klónokon csak a 80-as évek végén 90-es
évek elején kezdett tömegesen elterjedni, amikor piacra
került a PC-s GUI, a sokak által vitatott-szidott MS Windows,
(Pl.: DOS alatt sem a WordPerfect 5.1 sem az MS Word 5.5 még nem
tartalmazott WYSIWIG felületet). Napjainkban
az alkalmazói programok jelentõs része WYSIWIG felületû
(minden Windows alatt futó szövegfeldolgozó ilyen: MS
Word for Windows, Lotus Word Pro, Corel WordPerfect for Windows, stb.).
A valósághû megjelenítés új perspektívát
nyitott a szövegszerkesztés-feldolgozás
elõtt. A PC-k betörtek a nyomdákba, grafikai stúdiókba,
kialakult egy új üzletág, a kiadványszerkesztés
(DTP). A kiadványszerkesztõ programok továbbfejlesztett
szövegfeldolgozók, melyeket a speciális nyomdai igények
figyelembevételével alakítottak
ki. Ma már szinte alig van különbség egy szövegfeldolgozó
és egy kiadványszerkesztõ program között,
sõt MS Word 97-ben (szövegfeldolgozó) sokkal egyszerûbb
megírni és megformázni egy szöveget, táblázatokat,
grafikonokat beépíteni a szövegbe, tartalomjegyzéket,
tárgymutatót készíteni, mint ugyanezt a ma
leginkább elterjedt kiadványszerkesztõkben
(Quark Xpress, Adobe Pagemaker, Corel Ventura), de például
Word-ben lehetetlen az elkészült anyagot színekre bontani.
A szövegszerkesztõ, szövegfeldolgozó
és kiadványszerkesztõ programok összehasonlítása
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|