Számítógépes vírusokkal mindenki találkozott! Aki még nem, az hamarosan fog. A vírus olyan számítógépes program, amely önmagát sokszorozni képes, és romboló rutint tartalmaz. Ha nincs benne romboló rutin, akkor féregnek, ha pedig önmagát nem képes sokszorozni, akkor trójai programnak nevezzük.
A számítógépes vírusok fõbb típusai a fertõzési forma szerint:

• Boot vírusok: fertõzött rendszerlemezzel terjednek. Bootoláskor betöltõdnek a memóriába, és megfertõznek gyakorlatilag minden írható lemezegységet. Következõ indításkor, ha nem egy "tiszta" rendszerlemezrõl indítunk, a vírus a merevlemezrõl töltõdik be, és folytatja "áldásos" tevékenységét. Az ilyen vírusok felderítését az is nehezíti, hogy az állományok hossza nem változik meg.
• Fájl vírusok: Ebbe a csoportba tartoznak az olyan vírusok, amelyek fájlokkal terjednek. Általában kis méretûek és hozzáfûzik magukat valamilyen futtatható fájlhoz. A fájl mérete a vírus hosszával megnõ. Léteznek COM fájlokat és EXE fájlokat fertõzni képes változatok, de fertõzhetnek más állományokat is
• A fájlvírusok egy speciális változata a CEB vírus. A CEB (COM, EXE, BAT) egy olyan víruscsoport, amely a DOS rendszernek azt a tulajdonságát használja ki, hogy ha beírjuk egy program nevét, akkor elõször a program.com nevû fájlt próbálja elindítani, ha nem talál ilyet, akkor program.exe-re keres, ha ilyet sem talál, akkor a program.bat fájlt indítja el. Természetesen, ha a program.bat sem létezik, akkor hibaüzenetet küld a DOS. Tehát, ha egy ilyen program az FDISK.EXE fájlt tartalmazó könyvtárba bemásolja magát FDISK.COM néven, minden egyes alkalommal, amikor az FDISK programot szeretnénk indítani, a vírust indítjuk el, ami miután lefutott elindítja az FDISK.EXE-t (amennyiben meg nem vágta hidegre a gépet).
• Makró vírusok: A Microsoft Office programcsomag Visual Basic makró nyelvén íródtak, és dokumentum fájlokkal terjednek.