BA3:Tervezés

A Miau Wiki wikiből

Forrás

XLS elfogadva, feltöltve Forrás: Egy kereskedelmi cég vállalatirányítási-rendszer adatbázisa.

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egy magyarországi kereskedelmi tevékenységet folytató középvállalkozás adott attribútumai alapján a tervezhető bevétel konvergál vagy devergál a tény bevételi adatokhoz (avagy tervezési ellentmondások feltárásának kísérlete, szimulálása)

A feladat előtörténete

A szakdolgozatom témája.

A magyarországi kis- és középvállalkozások fejlődési pályájának életciklusai, evolúciós és revolúciós szakaszai a gyakorlati tapasztalatok tükrében.

Ezen belül : 3. Magyarországi kisvállalkozások fejlődési pályája


3.1. A vizsgálat alapjául szolgáló életciklus modell bemutatása

A modell fontos része a létszám, az irányítási ciklus mely összefügg /het az alapítás utáni évek számával.

Azt gondoltam, hogy ezen attribútumok alapján készítek egy algoritmust amely bizonyítja, hogy van összefüggés ezen ciklus jellemzők és a várható bevétel között.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Ha nem alkalmazzuk a coco-solvert akkor a vállalat menedzsmentje és/vagy tulajdonosa valamit a A controlling:team-je az adott attribútumok alapján szubjektív becsléseket végez el. Jobb esetben páros összehasonlítás módszerével próbálja meg „eltalálni” az eredményesség növelése vagy fenntartás érdekében szükséges teendőket. Illetve még statikus vagy dinamikus vészjelzést is generálhat. Azaz az látható, hogy mennyire kicsi az a dolgozói létszám ami már biztosan bevétel csökkenéshez vezet/het. De ezen úton nem lehet megállapítani, hogy a bevétel és az attribútumok között van-e összefüggés és ha van akkor az attribútumok változása/változtatása milyen konkrét következményekkel járna.


A kapott eredmény értékelése

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok (sorok)

  • Évek (2003,2004,2005,2006,2007,2008)

Attribútumok (X, Y oszlopok), irányok ->indoklása

Az alap adatbázisban a következő oszlopok vannak feltüntetve:

  • Munkavállalói létszám (X: mértékegység = fő// irányultság = 1)

1= mert törekszünk a kisebb bérkiáramlásra.

  • Termék főcsoportok száma (X: mértékegység =db // irányultság = 1)

1= mert kevesebb főcsoport alacsonyabb finanszírozási szintre utal/hat. Kevesebb termék-gazda szakember szükséges (alacsonyabb bérszint). Kisebb szállítói állomány-->nagyobb volumen /szállító =nagyobb kedvezmény elérése a beszállítóknál.

  • Tulajdonosok száma (X: mértékegység = fő // irányultság = 1)

1= mert kevesebb tulajdonos gyorsabb döntéseket eredményezhet. Adózás utáni profit visszaáramoltatásának esélye nagyobb. Tőke koncentráció.


  • Átlagkészlet nagysága (X: mértékegység =Milliárd Ft // irányultság = 1)

1= mert alacsonyabb készlet kisebb idegen tőke(D) kamat terhet jelent


  • Telephelyek száma (X: mértékegység = db // irányultság = 1 )

1= mert kevesebb telephely az adott készletszinten nagyobb prompt készletnagyságot/szélesebb termékvonalat jelent, így vélhetően nagyobb forgalmat eredményezhet. Tapasztalati tények mutatják, hogy az elérési út közelsége önmagában nem feltétlenül előny minden kereskedelmi szektorban. Az elérési út rövidsége nem jelent készletarányos forgalom növekedést ha nem kellően széles és hosszú a termékvonal az adott értékesítési helyen.

  • Indulás után hány év telt el (X: mértékegység = év// irányultság = 0)

O= mert érettebb szakaszban lévő vállalat már túl van az indulási kríziseken és delegáltság szintje magasabb. Igaz ez csak a vizsgált időszakra vonatkozik. 13-14 év után már hajlamos a túlbürokratizáltságra (mátrix), így 15-20 éves kora között az irány már 1. /Természetesen ezen megállapítás az adott szektorra vonatkozik ./

  • Szolgáltatások száma (X: mértékegység = db // irányultság = 1)

1= mert több szolgáltatás magasabb szakképzett létszámot (nagyobb bérkiáramlás) valamint a gépesítés magasabb tárgyi eszköz szintet követel. Fejlesztése, karbantartása -a gépek állagának használatával egyidejűleg - további nem feltétlenül bevétel arányos eszközállomány lekötést jelent.

  • Nettó bevétel (Y, mrdFt)

A feladat által (Stake-Holders) érintettek :

  • a gazdasági szervezet menedzsmentje:termék főcsoportok száma, létszám-, átlagkészlet-, szolgáltatások- irányának meghatározása, a nem vizsgált attribútumokra javaslat.
  • a gazdasági szervezet tulajdonosai: tulajdonosok száma-, telephelyek száma irányának meghatározása
  • a gazdasági szervezet alkalmazottai: a nem vizsgált attribútumokra javaslat
  • a gazdasági szervezet hitelezői: mennyire kockázatos a tevékenység, ha több évet vizsgálunk és a konzekvencia a szignifikancia és pozitív devergencia akkor kisebb a kockázat, alacsonyabb hitelkamattal finanszírozható a terület.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság/utilitarizmus

I. Általánosan: a választott irányok módosításából következő újabb és újabb szimulációk futtatása után a medián mentén a stratégia kialakítása. A Coco-Solver kiválthatja a teljes eddigi döntés-előkészítési folyamatot.

II. A feladat megoldásának elsődleges hasznosságát a Lépcsők Mátrix (mrd Ft) adja. Az alap attribútumokat "forintosított"/egzakt hasznossággá alakítja. Jól látható, hogy pl. a tulajdonosok száma indifferens a summa szempontjából. Tehát a szakértők/ az érintettek ezen adatok alapján össze tudnak állítani a jövőre vetítve a profit maximalizálás okán az objektumok attribútumai között szereplő adatok alapján egy olyan konstellációt/kombinációt mely a Lépcsők adott/kiválasztott objektum-sora summája konkrét, tervezhető bevételi eredményt ad. Nyílván érdemes a medián mellett haladni, mert legkisebb bevételt nem akarunk elérni, a maximalizált értékek meg várhatóan nem fognak beigazolódni. Így a döntéshozóknak "csak" az irányok azaz a stratégia kiválasztás a feladata és elkerülhetőek a felesleges időt rabló viták hiszen a Lépcsök táblázat adatai "forintosított"/egzakt számként mutatja egy adott változás bevételre gyakorolt hatását. Fontosnak gondolom, hogy jelen algoritmus által leképzett mátrix alapján elkerülhető a NASH-féle zéró összegű játszma.


III. Célcsoportonként:

  • a gazdasági szervezet menedzsmentje: a szignifikáció okán hitel felvételt kezdeményezhet
  • a gazdasági szervezet tulajdonosai: a hitelfelvétel okán újabb expanziót hajthat végre
  • a gazdasági szervezet alkalmazottai: a kis mértékű fluktuáció nem befolyásolja jelentősen a bevételt
  • a gazdasági szervezet hitelezői: hitelt helyezhet ki, kis kockázat

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A beadandó xls adatainak, munkalapjainak, felhasznált függvényeinek és a számítások értékeinek elemzése.


Alapadatok munkafüzet:

Az alap adatok munkafüzet tartalmazza a forrás adatokat illetve az azokhoz tartozó kiegészítő információkat. Az adatok rendszerezetten vannak feltüntetve és az adatok közötti keresést az auto-szűrő funkció is segít.


Pivot és rangsor:

A Pivot és rangsor munkafüzetben az alap adatok táblázatból a kimutatásvarázsló segítségével generált Pivot tábla található, a megfelelő és szükséges adatok bemutatásának lehetősége érdekében, illetve a szűrési feltételek biztosításával.


CoCo Solver munkafüzet 1.:

A CoCo táblázat olyan táblázat, amelyben az Fkeres függvény segítségével, és a Solver adatok függvényében kitöltünk, valamint az eleve rendelkezésre álló információk alapján a Solver le tud futni. A CoCo táblázat egyik fontos része a eltérés oszlop és annak a négyzetes összege, mivel a Solver célértéke ez a mező. A CoCo tábla jobb szélén lévő Solver ítélet pedig tartalmazza a rendszer általi kiértékelt döntést.

CoCo Solver munkafüzet 2.:

A jóváhagyott XLS-be belekerült egy másik irányultság vektorra vonatkozó megoldás.

EREDMÉNY

A vizsgált attributumok alapján az alábbi konklúziót tudtam megállapítani:

1. 0,00001 eltérés mellett is szignifikáns azaz van összefüggés a várható bevétel és a Vállalkozás vizsgált paraméterei között.


2. 1 esetben Devergál azaz lehetséges, hogy lesz olyan év amikor más egyéb -nem kiszámítható/nem tervezhető -tényezők

(pl. a Fémárak tőzsdei váratlan, előre nem tervezhető mértékű zuhanása vagy növekedése ) a gazdálkodás egyéb tényezőitől, a tervezhetőtől/várhatótól eltérő bevételt eredményez.


Javaslat

1. Ha növelnénk a vizsgált attribútumok számát, akkor szignifikánsabbá tehetnék az eredményt. Ennél a hibátlan szintnél is? MIÉRT?

2. Ha ismernénk ugyanebben a szektorban tevékenykedő Cég ezen vizsgált adatait akkor a Solver értékelés alapján megtudnánk állapítani pl. a Humán erőforrás-, telephelyek-, termékfőcsoportok- "erősségét", jövedelem termelő képességét. Bővebben a.....

3. A Coco-Solver kiváltja a teljes eddigi döntés-előkészítési folyamatot és felesleges vitáktól kíméli meg alkalmazóit.

Végső konklúzió

Nincs ellentmondás az idősoros tervek között!

Ezen Benchmarking szemléletű kérdés felvetésre adott Coco-Solver hasonlóság elemzés adta válasz egyfajta *gondolati tisztaságot, a bizonyitás iránti igényességet jelenti*.

/*Forrás:Dr. Pitlik László: Üzleti Informatika Jegyzet 2007/

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ha józan ésszel megnézzük az adatokat talán ugyan erre a következtetésre jutunk. Van-e értelme akkor a Solvernek?

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A feladat sikeres elkészítéséhez az alábbi segédanyagokat tanulmányoztam át: