Cégszakaszok

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/ceg_szakaszok.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az Ökobau Kft. életszakaszainak értékelése, összehasonlítása hasonlóságelemzéssel

A feladat előtörténete

Szakdolgozatom témája az Ökobau Kft. életútjának elemzése. A szakirodalmakat olvasva megállapítottam, hogy szinte minden könyv azt hangsúlyozza, hogy az egyes életszakaszok milyen fontosak a vállalkozás növekedése, fejlődése szempontjából. Ezek alapján felmerült bennem a kérdés, hogy ezek szerint mindegyik életciklus egyformán fontos? Vagy van esetleg egy olyan ciklus a vállalat életében, amely jelentősebb a többihez képest? Beadandóm megoldása során erre a kérdésre szeretnék választ kapni.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Abban az esetben, ha laikusként úgy kellene megállapítanom, hogy mely életciklus határozta meg legjelentősebb mértékben a vállalkozás életét, hogy nem tanultam ezt a tárgyat, akkor valószínűleg rangsorolást alkalmaztam volna. Az egyes életciklusokat (objektumok) a jellemzésnél használt mutatók (attribútumok) alapján külön-külön sorba rendezném. Minél nagyobb egy mutató értéke, annál előrébb kerül a sorrendben. (best practice munkalap B12:H15). Ezek után az attribútumok szerinti rangsor értékeket összesítve minden életszakaszhoz (objektum) kapunk egy „összpontszámot”. (best practice munkalap I12:I15) Ezeket rangsorolva megkapjuk az életszakaszok végső sorrendjét. (best practice munkalap J12:J15) Minél kisebb az „összpontszám” értéke, annál előrébb van a sorrendben.

A rangsorolás eredményeként azt kaptuk, hogy az első helyen azonos „összpontszámmal” az irányítás és a delegálás életszakasz áll, harmadik helyen a kreativitás életszakasz, utolsó helyen pedig az elindulás életszakasz. A módszer problémája, hogy további szempontok figyelembe vétele nélkül nem tudjuk megállapítani, hogy a két első helyen álló életszakasz közül melyik a jelentősebb. Tehát egy olyan módszerre van szükségünk, amely teljes objektivitás mellett, és további adatok, tényezők nélkül képes különbséget tenni az egyes életszakaszok között.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat adatvagyonával kapcsolatos legnagyobb nehézséget, az elemzéshez szükséges adatok összegyűjtése jelentette azokban az években, amelyek nem elérhetőek az e-beszámoló alapján (2001 előtti évek adatai). Ezek összegyűjtéséhez a vállalkozás információszolgáltatása szükségeltetik, amelyet sajnos nem tudtam megszerezni. Ezért a korábban kapott körülbelüli adatok alapján fiktív adatokkal egészítettem ki.

A másik problémát az jelentette, hogy a vállalkozás egyes életszakaszai különböző számú éveket ölelnek fel (2 év, 10 év, 4 év, 6 év). Emiatt szükség van, hogy az egyes évek értékei helyett, az életszakasz átlagértékével végezzük el az elemzést (méretfüggetlenítés).

A harmadik, kisebb nehézséget az jelentette, hogy egyes attribútumokhoz (szervezeti struktúra, stratégia, szabályok) nem számadatok tartoznak. Az elemzés elvégzéséhez azonban szükség van ezen adatok számadatokká alakítására. A szervezeti struktúra számadattá alakítása a vízszintes és függőleges tagoltság alapján történt. Míg a szabályok és a stratégia értékeinek átalakításához azt a logikai menetet használtam fel, hogy amennyiben van kialakított stratégia vagy kialakított szabályrendszer, akkor 1, ha nincs akkor 0.

Objektumok (sorok)

• Elindulás
• Kreativitás
• Irányítás
• Delegálás

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Alkalmazottak száma: (fő)

Az egyes objektumok esetén az alkalmazottak számát úgy mérjük, hogy a folyamatosan vezetett személyügyi nyilvántartásból kikeressük az egyes életciklusokban eltöltött évek alkalmazotti létszámát évenként. Vagy a vállalat éves beszámolója részeként készített kiegészítő mellékletből kigyűjtjük az alkalmazotti létszámot évenként. Majd ezeket átlagolva megkapjuk az egyes életszakaszokra jellemző alkalmazottak számát.

• Árbevétel: (eFt)

Az egyes objektumok esetén az árbevételt úgy mérjük, hogy a vállalat éves beszámolója részeként készített eredménykimutatásból meghatározzuk az egyes életciklusban eltöltött évek árbevételeit (Eredménykimutatás, A főcsoport – Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, I. csoport - Értékesítés nettó árbevétele). Majd ezeket átlagolva megkapjuk az egyes életszakaszokra jellemző árbevétel összegét ezer Forintban.

• Profit: (eFt)

Az egyes objektumok esetén a profitot úgy mérjük, hogy a vállalat éves beszámolója részeként készített eredménykimutatásból, vagy mérlegből meghatározzuk az egyes életciklusban eltöltött évek mérleg szerinti eredményeit (Eredménykimutatás, G főcsoport – Mérleg szerinti eredmény, vagy Mérleg, D főcsoport – Saját tőke, VII. csoport - Mérleg szerinti eredmény) évenként. Majd ezeket átlagolva megkapjuk az egyes életszakaszokra jellemző profitot ezer Forintban.

• Likviditás: (-)

Az egyes objektumok esetén a likviditást úgy mérjük, hogy a vállalat éves beszámolója részeként készített mérlegekből kikeressük az egyes életciklusban eltöltött évek forgóeszközeinek (Mérleg, Eszköz oldal, B főcsoport – Forgó eszközök) és rövid lejáratú kötelezettségeinek (Mérleg, Forrás oldal, F főcsoport – Kötelezettségek, III. csoport - Rövid lejáratú kötelezettségek) értékét évenként. Majd meghatározzuk az egyes évek likviditásainak mértékét (forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek). Végül ezeket átlagolva megkapjuk az egyes életszakaszokra jellemző likviditást.

• Szervezeti struktúra: (-)

Az egyes objektumok esetén a szervezeti struktúrát úgy mérjük, hogy megvizsgáljuk a vállalatnál kialakított szervezeti egységeket, a hatásköröket és felelősségi köröket, az utasítási rendszert a személyügyi nyilvántartások alapján az egyes életciklusban eltöltött években. Majd ezek alapján meghatározzuk, hogy a szervezet vízszintesen és függőlegesen hány egymástól elhatárolható egységre oszlik.

• Stratégia: (-)

Az egyes objektumok esetén a stratégiát úgy mérjük, hogy megnézzük, hogy az egyes életciklusokban a vállalat készített-e hosszabb távú stratégiai tervet.

• Szabályok: (-)

Az egyes objektumok esetén a szabályokat úgy mérjük, hogy megnézzük, hogy az egyes életciklusokban a vállalat készített-e szabályrendszert.

• Y0: Fiktív idealítási pontszám.
• Irányok:
  • 0 – minél nagyobb, annál jobb
  • 1 – minél kisebb, annál jobb
  • Árbevétel attribútum esetén: az irány 0. Minél nagyobb az árbevétel, annál jobb.
  • Profit attribútum esetén: az irány 0. Minél nagyobb a profit, annál jobb.
  • Likviditás attribútum esetén: az irány 0. Minél nagyobb a likviditás, annál jobb.
  • Alkalmazottak száma attribútum esetén: az irány 0. Minél több alkalmazottat foglalkoztat, annál jobb.
  • Szervezeti struktúra attribútum esetén: az irány 0. Minél strukturáltabb a szervezet, annál jobb.
  • Stratégia attribútum esetén: az irány 0. Ha van kialakított stratégia, akkor „fejlettebb”, akkor jobb.
  • Szabályok attribútum esetén: az irány 0. Ha van kialakított szabályrendszer, akkor „fejlettebb”, akkor jobb.

A feladat által érintett célcsoportok

Az általam végzett hasonlóságelemzés elsődlegesen az Ökobau Kft. számára hasznos. De más kis- és középvállalkozásoknak is például szolgálhat. Hiszen a jövőbeli fejlődéshez, fejlesztéshez hasznos információt szolgáltathat, ha ismerjük, hogy a múltban mely életszakaszok hogyan járultak hozzá a vállalat életútjához, mely tényezők hogyan alakították a vállalat életútját.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzés eredményeként megállapíthatóvá válik, hogy mely vállalati életciklus járult hozzá legjelentősebb mértékben a vállalat eddigi életpályájához. Ezáltal hasznos információt szolgáltathat szervezeti átalakításhoz, vagy a következő fejlődési szakaszba lépés meghatározásához, előkészítéséhez. Esetleges vállalati, szervezeti problémák esetén segítséget nyújthat a megoldás megtalálásához.

Várható hasznosság becslése:

Saját megoldás:

• Adatok összegyűjtése:
  • Szükséges idő: 2 óra
  • Költsége: 2500 Ft/óra

2*2500 Ft=5000 Ft

• Adatok elemzése, mutatók számítása:
  • Szükséges idő: 2 óra
  • Költsége: 2500 Ft/óra

2*2500 Ft=5000 Ft

• Adatok összehasonlítása:
  • Szükséges idő: 1 óra
  • Költsége: 2500 Ft/óra

1*2500 Ft=2500 Ft

Összköltség: 5000 Ft+5000 Ft+2500 Ft=12500 Ft

Elemzés piaci értéke: 14000 Ft

Haszon: 14000 Ft–12500 Ft=1500 Ft

Hasonlóságelemzés:

• Adatok összegyűjtése:
  • Szükséges idő: 2 óra
  • Költsége: 2500 Ft/óra

2*2500 Ft=5000 Ft

• Adatok elemzése, mutatók számítása:
  • Szükséges idő: 2 óra
  • Költsége: 2500 Ft/óra

2*2500 Ft=5000 Ft

• COCO program használata: ingyenes
• Eredmény elemzése:
  • Szükséges idő: 0,5 óra
  • Költsége: 3000 Ft/óra

0,5*3000 Ft=1500 Ft

Összköltség: 5000 Ft+5000 Ft+1500 Ft=11500 Ft

Elemzés piaci értéke: 15000 Ft

Haszon: 15000 Ft–11500 Ft=3500 Ft

A két megoldás hasznosságának összevetése:

Költségkülönbözet: 12500 Ft-11500 Ft=1000 Ft

Piaci értékkülönbözet: 15000 Ft-14000 Ft=1000 Ft

Haszonkülönbözet: 3500 Ft-1500 Ft=2000 Ft

A hasonlóságelemzés megbízható, objektív minőségi eredményre vezet, ezért piaci értéke a hasonló elemzések árához igazítható, de elsődlegesen a költségek alapján kerül meghatározásra. Így a kialakított piaci értéke 15000 Ft. A best practice módszer minőségileg gyengébb, ezért piaci értéke alacsonyabb a hasonlóságelemzésnél, a költségek figyelembe vételével ára 14000 Ft. A két módszer közötti költségkülönbözet 1000 Ft a hasonlóságelemzés javára. Mivel a hasonlóságelemzésnél a költségek alacsonyabbak, a piaci értéke magasabb, így nagyobb hasznot (3500 Ft) tudunk elérni. A best practice módszerrel realizálható haszon 1500 Ft. A két módszer közötti haszonkülönbözet 2000 Ft.

A hasonlóságelemzéssel elérhető többlet haszon tehát 2000 Ft.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• Kezdőlap munkalap

A beadandó címét, témáját tartalmazza.

• Tartalomjegyzék munkalap

A beadandó tartalomjegyzékét tartalmazza, hivatkozással ellátva.

• Bevezető munkalap

A bevezető szövege megegyezik e szócikk „A feladat előtörténete” című részével. Tartalmazza, hogy a beadandó feladat milyen kérdésekre kíván választ adni.

• Alapadatok munkalap

Ez a munkalap összesen 6 táblázatot tartalmaz, amelyek az adatok összegyűjtését, a kimutatáshoz szükséges adatbázis létrehozását segítik, valamint adatbázis alapját tartalmazza.

Az első táblázatba (A1:I23) vannak összegyűjtve a vállalkozás adatai (az egyes objektumokhoz tartozó attribútumok értékei évenként – 1990-2011 között).

Ezen táblázat alatt az értékek átlagolt táblázata található (A27:I31), amelyre azért volt szükség, mert a vállalkozás egyes életciklusai nem egyforma hosszúságúak. Az értékek átlagolásával kiküszöbölhetjük ezt a problémát (méretfüggetlenítés). Az átlagolás az árbevétel, a profit, a likviditás, és az alkalmazottak száma attribútumokat érintette.

A többi attribútumnál (szervezeti struktúra, stratégia, szabályok) átlagolásra nincs szükség, mivel ezek alapvetően nem számértékek, hanem az életszakaszok jellemzői, valamint ezek nem évről évre, hanem életszakaszról életszakaszra változnak. Természetesen az elemzés elvégzéséhez ezeket a nem számadatokat számértékekké kell alakítani.

Ezt a műveletet tartalmazza a következő három táblázat.

A K1:O6 táblázat a szervezeti struktúra számértékké alakítását tartalmazza függőleges és vízszintes tagoltság alapján.

A K9:N19 táblázat tartalmazza, hogy az egyes életszakaszok mely éveket ölelik fel.

A K21:M25 táblázat a stratégia és a szabályok számértékké alakítását tartalmazza: ha van kialakított stratégia, akkor 1, ha nincs akkor 0; ha van kialakított szabályrendszer, akkor 1, ha nincs, akkor 0.

Az utolsó táblázat (A34:G62) tartalmazza az átlagolt értékek táblázat transzponált adatait, kialakítva ezáltal az értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, dátum, gyűjtő, forrás) alapját.

• Adatbázis munkalap

A kialakított adatbázist tartalmazza.

• PIVOT, SOLVER, COCO munkalap

Tartalmazza az összegnézetes (A1:H7) és a darabnézetes (A9:I16) kimutatást , a rangsorolásnál használt irányokat (A26:H26), a rangsorolást (A30:H35),az Y0 értékét (I32:I35), valamint a COCO elemzést.

Az Y0 értéke 100, a lépcsők száma 4.

Szintén ezen a munkalapon szerepel a hitelesség vizsgálat (M65:M70), valamint a delta alapján végzett rangsorolás.

• Best practice munkalap

Két táblázatot tartalmaz. Az első táblázat (A2:I6) megegyezik az alapadatok munkalap átlagolt értékek táblázatával. A második táblázat (A10:I15) pedig az egyes attribútumok csökkenő sorrend szerinti rangsorolását tartalmazza. Valamint az életciklusok e módszeren alapuló végső rangsorát (J10:J15).

• Irányok meghatározása munkalap

A rangsorolásnál használt irányok meghatározásának logikáját tartalmazza attribútumonként. Minél nagyobb az egyes érték, annál jobb, tehát az irány 0.

• Inverz függvény munkalap

Tartalmazza az inverz függvény létrehozásához szükséges összegnézetes (A1:H7) és darabnézetes (A10:I17) kimutatást, a rangsorolásnál használt irányokat (A28:H28), a rangsorolást (A32:H37), az Y0 értékét (I32:I37), és a COCO elemzést.

Az Y0 értéke 100, a lépcsők száma 4.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Saját módszer (best practice):

Eredményeként a következő sorrendet kaptuk:

1. Irányítás valamint a delegálás életszakasz

2. Kreativitás életszakasz

3. Elindulás életszakasz

Hasonlóságelemzés:

Delta alapján a következő sorrendet kaptuk:

1. Irányítás valamint a delegálás életszakasz (-5,2)

2. Kreativitás életszakasz (1,7)

3. Elindulás életszakasz (8,6)

Inverz delta alapján:

1. Delegálás életszakasz (6,4)

2. Irányítás életszakasz (5,3)

3. Kreativitás életszakasz (-1,8)

4. Elindulás életszakasz (-9,9)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Összességében elmondható, hogy a két módszer hasonló eredményre vezetett. A best practice módszerének alapvető problémája, hogy nem képes egyértelmű különbséget tenni az első helyen végzett két életszakasz (irányítás, delegálás) között. Ahhoz, hogy ezzel a módszerrel képesek legyünk kiválasztani egyetlen egy életciklust, amely a vállalkozás életében jelentősebb szerepet játszott, további szempontok bevonására lenne szükség, ami növelné a befektetett munka értékét. Viszont minőségileg nem javítana az eredményen. A hasonlóságelemzés eredményeként azonban lehetővé vált az életszakaszok egy olyan sorrendjének kialakítása, amely további szempontok bevonása nélkül, újabb elemzések elvégzése nélkül képes meghatározni, mely életciklus az, amelyik a legjelentősebben hatott a vállalat fejlődésére, életpályájára.

Mindkét módszer elvégzéséhez nagyjából ugyanannyi munkát kell befektetni, az eltérés mindössze fél óra a hasonlóságelemzés javára. Ugyanakkor minőségileg teljesen más eredményt kapunk. A hasonlóságelemzés objektívabb, megbízhatóbb, hatékonyabb eredményt ad az egyszerű rangsorolásnál (best practice). Ezért ezt a módszert preferálom.

E módszer alapján az életszakaszok végső sorrendje a következő:

1. Delegálás életszakasz

2. Irányítás életszakasz

3. Kreativitás életszakasz

4. Elindulás életszakasz

Tehát az Ökobau Kft. eddigi életútjának legjelentősebb szakasza a delegálás életszakasz.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Mindkét módszer munkaigénye közel azonos egymáshoz, az eltérés időben fél óra, költségben 1000 Ft a hasonlóságelemzés javára. Viszont a két módszer minősége miatt a hasznok között lényegesebb eltérés mutatkozik. A hasonlóságelemzés elvégzésével „kevesebb” munkával nagyobb hasznot tudunk realizálni, mivel minőségileg jobb, egyértelmű eredményre vezető elemzést kapunk, amelynek piaci értéke magasabb.

Hasonlóságelemzés esetén 3500 Ft hasznot (15000 Ft–11500 Ft=3500 Ft), míg a best practice módszer esetén 1500 Ft hasznot (14000 Ft–12500 Ft=1500 Ft) tudunk realizálni. Ezeket figyelembe véve a tervezett hasznosság a hasonlóságelemzés esetén nagyjából teljesül, míg a best practice módszer esetén nem teljesül. A fiktív adatok torzító hatása miatt mindkét elemzés hasznossága csökken, ezért a hasonlóságelemzést csak alacsonyabb áron, 14000 Ft-ért tudjuk értékesíteni. Így az általa nyert haszon 2500 Ft-ra csökken. Best practice esetén kicsivel több befektetett munkával, több költséggel gyengébb minőségű elemzést kapunk, amely nem vezet egyértelmű eredményre, emiatt nem, vagy csak jóval alacsonyabb áron tudnánk értékesíteni.

Mivel a best practice módszerrel készült elemzést nem, vagy csak jóval alacsonyabb áron tudnánk értékesíteni, ezért a becsült 2000 Ft-nál több többlethaszonra tehetünk szert. Mértéke a best practice esetleges értékesítési árától függ. Legmagasabb értéke 15000 Ft lehet (abban az esetben, ha a best practice elemzést nem lehet értékesíteni, mert ekkor a költségek miatt 12500 Ft veszteséget szenvedünk el, amelyhez még hozzáadódik a hasonlóságelemzéssel realizálható 2500 Ft haszon, így a többlethaszon értéke = 12500 Ft+2500 Ft=15000 Ft).

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Nyilatkozat és kitöltési segédlet

Ideális szócikk