Celldomolk
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
[[1]]
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Celldömölk dinamikus hátrányai
A feladat előtörténete
A feladat előtörténete szakdolgozati témaválasztásomig nyúlik vissza. Itt a celldömölki kistérség vizsgálatával foglalkoztam. Szükségessé vált Celldömölk a centrum és a környékbeli kistérségi központok összehasonlítása. Ekkor fogalmazódott meg a kérdés, hogy vajon milyen módszerrel a legcélravezetőbb vizsgálni Celldömölk dinamikus hátrányait.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Dolgozatom arra tesz kísérletet, hogy dinamikus összevetés alá vegye Celldömölköt és a környező kistérségi központokat, felderítve ezzel annak hátrányait. 2000-2010 között. Jelenleg ilyen összevetés nem létezik mivel a kistérségek központjai két külön régió és három megye területét ölelik fel. Az interregionális ez irányú, célzott összehasonlítások, melyek az egymással közvetlen versenyhelyzetben lévő városokra fókuszálnának hiányosak, hisz ezen településeket csak saját régiójukkal, megyéjükkel vetik össze. Ráadásul a SWOT sok esetben elemzés nélkül készül. A ha () függvény: ha az ismérvhez tartozó sorszám (helyezés) magas (pl.:n>4) akkor =W (gyengeség,hátrány), ha alacsony(pl.: n<4), akkor =S(erősség,előny). [[2]]
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Természetesen még további számtalan mutatóval lehetne bővíteni a felsorolást, mint ahogy a városok számát is emelhetnénk, de ez már nem férne jelen dolgozatom keretei közé. Összes Adatszám: 7*7(+1 népesség)*10 (évek száma)=560 db rekord
Objektumok (sorok)
Celldömölköt hat további várossal hasonlítottam össze: Sárvárral, Ajkával, Pápával, Sümeggel, Vasvárral, Zalaszentgróttal.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
1. átadott új lakások (település) társas vállalkozások (település) az eltöltött vendégéjszakák (település) 180 napon túli munkanélküliek (település) háziorvosok (település) kórházi ágyak (település) középiskolai tantermek (település) 2. Az 1 főre jutó értékeket vettem figyelembe, majd standardizáltam 100 lakosra
3. Az irány mindig 0 (a nagyobb a jobb) kivéve a munkanélküliségnél, ahol 1 (a kisebb a jobb)
4. A megfigyelés a 2000-2010. közti időszakra vonatkozik.
A feladat által érintett célcsoportok
A 7 város önkormányzata, a területfejlesztés intézményrendszerének szereplői (Állam, regionális, megyei, kistérségi fejlesztési ügynökségek, EU, az adott városok döntéshozói)
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A módszer hasznossága, hogy mind idő, mind költség vonzata viszonylag alacsony, mellyel a döntéshozó egy pontosabb képet kaphat, míg egy átfogó, interregionális vizsgálat piaci költségei, és elkészülési ideje jóval magasabb. A felhasznált adatbázisok ingyenesek költségük 0. A mutatók kiszámítása, ellenőrzése és az adatok összehasonlításánál, tehát csak a munkaidő költségei jelentkeznek. (3+3+3 óra, 3000 HUF/h=27.000 HUF). A hasonlóságelemzésnél is az adatvagyon összegyűjtése ingyenes. Az egyes mutatók kiszámítása, ellenőrzése és a szakértői munka (3+3+1 óra, 3000 HUF/h= 21.000 HUF). Ráadásul a speciális program (COCO)használata ingyenes. Tehát a két módszer közti különbség (6.000 HUF) a hasznosság. Az értéktöbblet forrása a COCO elemzésnél az, hogy az attribútumok számszerűsítettek, a módszer objektív, valós képet ad a különféle tulajdonságok szerepéről. Ha az értéktöbblet 2.0000 HUF, akkor 8.000 HUF (6.000+2.000) összhaszon reményében végeztem a kutatást.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A KSH adatgyűjtés, majd a városok vizsgálata 10 évre és 7 mutatóra. Ez adja a meta adatbázist. Illetve a népességszám kigyűjtése. (A torzulások kiküszöbölése végett.) 2000-2010 között a sorok (objektum) és Az oszlopok (attribútum) és a lépcsők száma is 7. Sorrendet állítottam fel a kapott eredmények alapján, mely megmutatja mely mutatók esetén mutatható ki hátrány. Amennyiben egy adott mutatónál a norma nagyobb mint a tény, illetve az adott mutató terén a város az átlag alatt teljesít, azon esetekben megállapíthatjuk, hogy hátrány (W) áll fenn. A 11 db Y-STD elemzés mutatónként, majd az Ezt követően elvégezzük a Y0 vizsgálatot. Ezt követően a saját szócikk elkészítése a feladat. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyárthatunk le sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik. Minden mutatóra vonatkozóan megvizsgáljuk, hogy az adott városban gyengeségnek vagy erősségnek számít-e, attól függően, hogy az adott település jól vagy rosszul teljesített az adott mutatóra vonatkozóan. Minden általunk vizsgált várost összehasonlíthatunk Celldömölkkel, ezek alapján következtetéseket vonhatunk le.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az ösztönös megoldás szerint ha az ismérvhez tartozó sorszám (helyezés) magas (pl.:n>4) akkor =W (gyengeség,hátrány), ha alacsony(pl.: n<4), akkor =S(erősség,előny). Ehhez képest a hasonlóságelemzéssel egy sokkal szakértőibb megoldást tudunk adni a kérdésre, mi szerint melyek Celldömölk dinamikus hátrányai. A SWOT-hoz Excelben HA() függvények segítségével gyárthatunk le sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik.
A számítások alapján Celldömölk az YO tekintetében 2000-ben ideálistól negatív irányban teljesített 2001-ben ideálisan teljesített 2002-ben ideálisan teljesített 2003-ban kiegyenlítetten teljesített 2004-ben kiegyenlítetten teljesített 2005-ben ideálistól negatív irányban teljesített 2006-ban ideálisan teljesített 2007-ben kiegyenlítetten teljesített 2008-ban ideálisan teljesített 2009-ben ideálistól negatív irányban teljesített 2010-ben ideálistól negatív irányban teljesített.
Ezzel a módszerrel jobb eredményt érhetünk el a fentebb említett okok mellett azért is, mert ez az elemzés olyan eredményekre is rámutat, melyre az ösztönös megoldás nem képes.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Celldömölknek a vállalkozói aktivitás növelésére kell összpontosítania, hisz legnagyobb hátránya itt mutatkozik a kistérségi központok közti interregionális, dinamikus összehasonlításban, de a középiskolai oktatás és az idegenforgalom területén is jelentős hátrányokkal rendelkezik..
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Annak ellenére hogy a kiinduló adatok azonosak voltak a két megoldásnál, a hagyományos megoldás nem képes a mutatók szerepéről képet adni, mert egyformák nézőpontjából a tényezők. E hiányossága miatt következtetései kockázatosak, felhasználóját téves döntések meghozatalára ösztönözheti. Ráadásul jóval költségesebb (munkaigényesebb) az elkészítése, mint a hasonlóságelemzéssel elvégzett megoldásnak, tehát rosszabb minőséget drágábban állítunk elő. Ha az eredményeket, a költségeket szem előtt tartva a hasonlóságelemzést választom, a tervezett hasznosság megvalósul. Látható azonban, hogy a rosszabb megoldás is eladható a piacon. Az elemzés munkaigénye jóval (több mint 20%-kal) kevesebb a hagyományos megoldásénál, piaci értéke azonban 10%-kal magasabb. Ezen előnyök miatt teljesültnek vélemm a tervezett hasznosságot.
![[2]](https://miau.gau.hu/mediawiki/images/a/ac/Celld.JPG){kind=link}