Ceteris paribus

Magyar megnevezés:: "minden más egyenlősége mellett"

Tartalomjegyzék

1995: A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[1]

2002: Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[2]

2002: Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását" - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [3]

"ez egy" kapcsolattípus
- ráfordítás-hozam (példa)
- Liebig féle minimum (forma)
- csökkenő hozadék elve (forma)
- ...

"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus
- Gazdasági folyamatok
- Tényezők
- Következtetések
- Elemzési módszer
- Törvényszerűségek
- ...

"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus
- Kutatási folyamat (ceteris paribus, Modell, céltalanság tétele, ...)
- ...

Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.

Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében

Válasz a szerkesztői javaslatra:

1.definíciók:
- Liebig törvény: Hiába próbáljuk az egyik tápanyag fokozott adagolásával serkenteni a növény fejlődését, azt csak meghatározott arányban képes hasznosítani táplálékait. A túladagolás pocsékoláshoz sőt esetleg a növény pusztulásához vezet.
- Csökkenő hozadék elve: Azt az összefüggést jelenti, hogy egy termelési célú ráfordítás minden újabb egységének felhasználása - egyébként változatlan feltételek mellett - csökkenő határterméket eredményez.
2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve: A Liebig törvény azt mondja ki, hogy egy növény fejlődéséhez nem elegendő csak egy tényező - tápanyag - mennyiségén változtatni, mert ahhoz, hogy a növény fejlődjön a többi tényezőre, és azok megfelelő arányban való alkalmazására van szükség. A növény abban az esetben pusztul el, ha esetleg túltáplálom. Míg a csökkenő hozadék elvénél a határtermékem, minden egyes újabb ráfordítás felhasználásával csökkeni fog.

A Ceteris Paribus egy olyan elemzési módszer, amellyel csak meghatározott körülmények között tudunk viszgálni bizonyos gazdasági tényezőket,ahol a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.
...

Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja.)

Igaz-e, hogy a kémia alkalmazza ezt a vizsgálati módszert?(Hamis, mert a közgazdaságtan alkalmazza.)

Igaz-e, hogy a Ceteris Paribus alapvető vizsgálati módszer a közgezdaságtanban?(Igaz, mert a makroökonómia elemzési módszere.)

"HALLGATNI: ARANY" avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[4]