E-business

Forrás

 A letölthető excel URL-je: XLS
 Egyéb támogatás: itt

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az internetet használó cégek információ vásárlásra fordított összegeinek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, az elektronikus üzleti jellemzőik és üzleti információ vásárlásra fordított költségük alapján, hogy ezzel a vállalati döntéshozásban az információ költségösszetételének értékelését segítse.

A feladat előtörténete

Alcím: E-business tevékenységet végző vállalkozások összehasonlítása hasonlóságelemzéssel az elektronikus üzleti aktivitásuk jellemzőinek és üzleti információ vásárlására fordított költségeik alapján.

Az információ költségéről több aspektusból közelítve is találkozhatunk a szakirodalomban.

A nagyvállalatok, ellentétben a KKV-kel a vállalat működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges információk megszerzésére többnyire külön szervezeti egységekkel rendelkeznek. A KKV-k vezetői a szükséges információkat különböző kiadványokból szerzik be, az információk többsége azonban szájhagyomány útján terjed. Talán ezért is van az, hogy az üzleti információ árának nemigen van értéke, megbecsülése a hazai vállalkozások körében annak ellenére, hogy „az információ költsége mindig kisebb, mint egy hibás döntésé”.

Az elsők között Coase (1937) írta le, hogy nem csak a termelés, hanem a termeléssel kapcsolatos cserék, tranzakciók is költségesek. A költségeknek két lényeges összetevőjét említi: 1. az árakról szóló információ megszerzésének és kiértékelésének költsége, 2. a tranzakciós partnerrel történt megállapodás költsége.

Tóth (2004) szerint a valóságos helyzetekben az elérhető információ soha nem teljes és mindig költsége van. Gál (2000) pénzügyi földrajzzal foglalkozó írásában kiemeli, hogy szerinte a banki, pénzügyi szolgáltatásokban ma már a földrajzi távolság helyett az információ költsége lett a meghatározó, szinte teljesen háttérbe szorult a lokalitás, a távolság tényezője.

Mások a vállalatok információ szerzésének körülményeit vizsgálják. Opp szerint hazánkban különösen, ahol számos atomisztikus piac is fellelhető, az árak és az áruk minőségéről történő információ beszerzése költséges, nehezen megvalósítható.

Befektetési szemszögből nézve az információba történő befektetés költségei érdekes tulajdonságokkal rendelkeznek (Arrow [1979] pp. 387.) Lényeges tulajdonság, hogy az információ értéke bizonytalan, ez pedig növeli az iránta támasztott keresletet. Fontos tulajdonság az is, hogy a múltbéli információs befektetések meghatározzák az újabbakat. Az ily módon, „történetileg” kialakult helyzet befolyással bír a döntésekre. Az információ költsége ugyanakkor nem ugyanazt jelenti, nem igazán tekinthető egyformának az egyes piaci szereplők számára. Elmondhatjuk, hogy az azonos kódokkal, információs háttérrel, kultúrával, kommunikációs képességekkel rendelkezők egymással költséghatékonyan kommunikálhatnak, olcsóbban juthatnak információhoz.

Látható tehát, hogy az információ költségének közgazdasági, szociológiai, pszichológiai, pénzügyi stb. aspektusai széles vizsgálati horizonton bárhol elhelyezkedhetnek. A példámban a vizsgálat leginkább a vállalatgazdasági jellegű.

A vizsgálat célja, hogy több cég (objektum) összehasonlításában bemutassa, mennyire arányosak az elektronikus üzlet aktivitását alkotó jellemzők az üzleti információ-szerzésre fordított költségekkel az egyes vállalatok között. Az információ megszerzésének költségét most kizárólag a digitális forrásból származó, megvásárolt információkra értjük, nem vesszük tehát figyelembe a barát, ismerős, értekezlet, konferencia információ forrásokat. Az információforrások körének leszűkítése azért indokolt, mert a digitális információ megvásárlását jól meg lehet ragadni, kevésbé megoldható azonban az előbb felsorolt forrásokon keresztül érkező információk „forintosítása”.

PhD kutatásomban felmerült az a kérdés, vajon mennyit költenek a kutatásban résztvevő válaszadók üzleti információszerzésre, azaz, mekkora jelentősége van az elektronikus üzleti tevékenységükben ennek a tényezőnek. Amennyiben jelentősége van, úgy ehhez mennyiben járulnak hozzá, milyen jelentősek az egyes információ-ráfordítással kapcsolatos jellemzők egy bizonyos vállalati körben végzett összehasonlításban. Az információ ráfordítás alatt értjük az információ vásárlása kapcsán felmerült költségeket.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A felkutatott szakirodalomban az információ költségének beszerzési, tranzakció dimenziói kerülnek terítékre, azonban szinte nem igazán lelhető fel olyan vizsgálat, amely az egyes vállalati jellemzőkből kiindulva próbálná körvonalazni az információ költségvolumenének és hatékonyságának témáját.

Nem találtam olyan, vállalatgazdaságtani szempontból jól értelmezhető költségelemzést, vagy információ ráfordítás faktorait vizsgáló tanulmányt, amiből egy best practice bemutatható lett volna. Emiatt nem tudom összehasonlítani, értékelni a jelenlegi legjobb megoldásokat, valamint a jelen cikkben szereplő COCO elemzéssel kapcsolatos elvárásaimat sem tudom megfogalmazni az eddigi gyakorlathoz képest. Azaz, miben várnék el jobb, vagy hatékonyabb megoldást az újfajta elemzéstől.

Számos, egyéb szempont szerinti vizsgálódással azonban találkoztam, ebből említenék néhányat. Tisztán közgazdasági megközelítésben az információszerzés költségét a fogyasztó szempontjából vizsgálja több tényezővel: keresésre fordított idő, közelség, elvesztett idő lehetőségi költsége, felkeresett boltok száma stb. Egészen a határköltségéig minden részletre kiterjedően vizsgálható annak közgazdasági jelentőségét. Megállapításuk szerint a döntési szempontból releváns információk nem ingyenes javak, beszerzésük ráfordításokat igényel. Az információk tehát értéket is képviselnek, felhasználásukkal javul a döntéshozók helyzete.

Ettől eltér az eszköz-szempontú megközelítés. Az információ-eszköz költségmodell szervezeti szinten a következő elemeket tartalmazza: technológiai költség, az információ menedzsment technológiai költsége, csapat költsége, csapat hatékonysági vesztesége, információs eszközök értékvesztése, lehetőségi veszteségek.

Egy másik, feldolgozási, beszerzési, keresési információ költségszerkezetnek leírására a Xerox PARC kutatóintézet által kidolgozott információfogyasztási elmélet szolgál alapul. A modell a fogyasztást, felhasználást állítja párhuzamba az élelemgyűjtés biológiai modelljével. Az adatszerkezetekből információ feldolgozásból, elvégzendő feladatokból költségszerkezeteket definiálnak és ezekhez határozzák meg az információ hozzáférési költségeket.

Egy harmadik, mezőgazdasági vállalkozás kereskedelmi költségeinek vizsgálatakor is felmerült az információszerzés költsége. Nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket előállító cég egy termékegységre eső információszerzés költségét vizsgálták, megállapítva a méretgazdaságosság hatását, közvetve bizonyítva ezzel azt, hogy a foglalkoztatottak számának hatása van az információ ráfordításra (Bailey és Brorsen, 1989.)

Visszatérve, általánosságban véve nem kis feladatot jelent a vállalatvezetőknek az, vajon mennyi ráfordítást áldozzanak üzleti információszerzésre. Keresési idő, elvesztett idő lehetőségi költsége stb. Maga az elektronikus üzleti tevékenység (továbbiakban: e-business) magától értetődően alapvető erőforrásként használja fel az információt, azonban ennek mértéke pontosan nehezen mérhető. Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ:

• A versenytársakhoz képest, az egyes vállalati jellemzők mentén milyen az információ ráfordításunk, mennyire arányos az egyes költségelemeket tekintve?

• A vállalati stratégiai döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a döntéshozásban lényegesnek tartott egyes vállalati jellemzők (attribútumok) a versenytárs vállalatokkal történő összehasonlítás során milyen értékelést adnak a vállalkozásunkra nézve. Azaz, azt szeretnénk megtudni, hogy az összehasonlításba bevont objektumok (cégek) az egyes attribútumaik (jellemzőik) alapján költséghatékonyan költenek-e az információra, vagy sem?

• Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek az információ költségét tekintve, azaz 1 Ft információ ráfordításból hány % jut egy-egy attribútumra. Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt a vállalatközi összehasonlításban.

Ehhez a méréshez többféle módon közelíthetünk, többféle vállalati, tranzakciós jellemzőt is választhatunk az elemzéshez. Vizsgálatomba nem a technikai jellemzőket veszem be – hagyományosan az e-readiness kérdéskör elemeit tartalmazza -, mert maga az e-business tevékenységre jellemzőbb az elektronikusan lebonyolított tranzakciók aránya, mint mondjuk az Internet sebessége. Ezzel nem azt sugallom, vagy állítom, hogy ne lenne komoly szerepe az információ költség tervezés folyamatában, hanem most a többi alakító tényezőkre fókuszálok, nevezetesen: 1. cégjellemző, 2. vezető jellemző, 3. tranzakciós jellemzők. Az így besorolt jellemző közvetlenül, vagy közvetetten hatással vannak/lehetnek az információ ráfordításra.

A JELENLEGI HELYZET ÉS ÉRTÉKELÉSE FEJEZETBEN OLYAN MEGOLDÁST IS! BE KELL MUTATNI, MELY A TANANYAGGAL VALÓ TALÁLKOZÁS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOT (BEST PRACTICE) MUTATJA BE. VAGYIS UGYANAZON TÁBLÁZATBÓL KELL UGYANARRA A KÉRDÉSRE VÁLASZT ADNI, UGYANAZON VÁLASZ-SABLONOK ALAPJÁN (TÚL SOK, ARÁNYOS, TÚL KEVÉS KÖLTÉS)...

MINDENT CSAK OTT KELL EMLÍTENI, AHOVÁ TARTOZIK ÉS CSAK EGYSZER!

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Nehézségek, problémák az objektumok és attribútumok kiválasztásakor

Az objektumok és attribútumok számának megválasztását behatárolja maga a táblázatkezelő szoftver, amelynek SOLVER alkalmazása legfeljebb 10x10-es táblázatot képes kezelni.

Ennek kiküszöbölésére alkalmazható - jelen feladatban alkalmazni is kell, az eredmények az Excel tábla MyX munkalapján olvashatóak - a MyX módszer. Jelen elemzést ugyanazon merítési mátrix alapján 29 objektumra is elkészítettem, amelyet hamarosan ezen a linken olvashat a kedves érdeklődő.

Mivel összehasonlításról beszélünk, ezért célszerűnek tartom a hasonló nagyságrendű információ ráfordítást végző objektumokat egymással összehasonlítani. Nem szándékom tehát az elefánt és az egérke egy rajtvonalhoz állítása és "teljesítményének" mérése. A vizsgálatba tehát azokat az objektumokat részesítettem előnyben, amelyek információ ráfordításai hasonló nagyságrendűek.

További szempont volt a kiválasztáskor, hogy lehetőleg minél többféle attribútum érték kerüljenek be a vizsgálatba, azaz az I-IV. attribútumig a legkülönbözőbb értékekkel dolgozhassak. Ezt azért tartottam lényegesnek, hogy az egyes attribútumok sorrendisége a nagyobb variabilitás miatt kicsit "húzza a szét" a vizsgálati teret. Így pl. lehetőleg minden évből, minden tranzakciós %-ból kerüljön be minél többféle elem.

A vizsgálatba való bevonás kizáró feltételeinek áttekintése

Alapvető feltétel, hogy az egyes attribútumok mindegyike rendelkezzen értékkel. a Vizsgálati merítés 137 objektuma közül mindössze 49 olyan objektum volt, amely ezt a feltételt kielégítette. Minden olyan objektumot ki kellett zárnom, amelyik nem bonyolít elektronikus tranzakciókat (beszerzés, értékesítés), illetve amelyek nem adták meg az árbevételüket.

Kiindulási adatok

A kiindulási merítési adatbázis, amelyből az egyes objektumok és attribútumaik ki lettek válogatva a fentiek alapján, egy 49x25-ös mátrix, ebből készült el a vizsgált 6x5-ös mátrix.

Objektumok

30. számú kérdőívet kitöltő vállalat

34. számú kérdőívet kitöltő vállalat

35. számú kérdőívet kitöltő vállalat

58. számú kérdőívet kitöltő vállalat

74. számú kérdőívet kitöltő vállalat

97. számú kérdőívet kitöltő vállalat

Attribútumok

A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:

attribútum megnevezése	mértékegység	irány
I. Internet használat első éve	év	a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
II. Vállalkozás mérete	fő	a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
III. E-innovátor attitűd	fokozat	a kisebb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
IV. Elektronikus értékesítés aránya	%	a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel
V. Elektronikus beszerzés aránya	%	a nagyobb (X) a nagyobb (Y) értéket veszi fel

Célfüggvény: Üzleti információ vásárlására fordított összeg, ezt fogom minimalizálni a vizsgálatban.

Az első, hogy melyik évben kapcsolódott a cég az Internetre. Ebben az összefüggésben az IKT technológiát – amelynek része az Internet - egyfajta technológiai innovációnak fogjuk fel. Az innováció adaptációjának egyik fontos ismérve az ún. első elfogadás, vagy első használat éve. Azzal a feltételezéssel élhetek, hogy amennyiben a cég tényleg lényegesnek tartja az információt, áldoz is rá, hiszen az információkat olyan e-business tevékenység céljából használja fel, ami elektronikus tranzakciókat is tartalmaz. Minél korábban bevezeti tehát egy cég az Internetet, annál inkább tartja lényegesnek az e-business tevékenységet is, a bevezetés koraisága tehát mutatója az IKT innováció korai elfogadásának, adaptációjának.

A cég mérete mindig együtt növekszik az e-business aktivitással is, már csak a méretből adódó belső és külső folyamatok adminisztrációja végett. A nagyobb méret nagyobb volumenű információ igénnyel jár együtt.

Az e-innovátor attitűd azért lehet lényeges eleme a vizsgálatnak, mivel az e-business tevékenységre döntő befolyást gyakorló személyek voltak a válaszadók, komoly tényezője az ehhez szükséges hozzáállás. Ez egy teljesen szubjektív, attitűd jellemző, amely adott esetben mellette, vagy ellene hat a tranzakciók elterjedésének a normál üzletmenetben. Maga a vezetői döntés itt a vizsgálat igazi tárgya, azaz az attitűd jellemző itt egyfajta elektronikus-nem elektronikus üzletvitel orientáltságot mér. Az 1-es fokozat érték az azonnali bekapcsolódást jelenti, a 2-es érték a kivárást.

Az elektronikus tranzakciós jellemzők – beszerzés és értékesítés – a legkifejezőbbek a vizsgálatban. Ezek aránya, mértéke a cég összes beszerzéséhez és értékesítéséhez mérve mutatja, mennyire elkötelezett egy vállalkozás az e-business aktivitásban. Az aktivitás egyik alapvető eleme az ahhoz szükséges üzleti információ (marketing vagy logisztikai jellegű), amiért áldozatot hoz a haszon érdekében.

Az üzleti információ vásárlására fordított összeg célfüggvény. Az a legfontosabb ráfordítás, amelyet az előbbiekben részletezett, objektumok között összehasonlításra kerülő, objektum attribútumok tevékenységek hatékony, sikeres működésére fordít a vállalkozás. Ez maga az üzleti értékkel bíró információ. Ez kerül célkeresztbe, ezt szeretné minimalizálni a döntéshozó. Olcsóbban hatékonyabbat.

A feladat által érintett célcsoportok

Minden olyan vállalkozás döntéshozói, akik lényegesnek tartja az üzleti információkat, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kevesebb információ költséggel minél nagyobb arányban bonyolítsanak e-business tranzakciókat. Az e-business tranzakciós információ ráfordítást minimalizálják.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Jelenleg az információ költséghatékonyságának mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket.

A feladat és annak megoldása egyfelől mintát próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba milyen attribútumokat vegyenek be a információ költségtervezéséhez. Másfelől arról is képet ad, hogy a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve, az összehasonlításban résztvevő cégek (objektumok) szigorúan OBJEKTÍVEN nézve, milyen eredményesek az e-business ráfordításuk költséghatékonyságában.

Tehát vizsgálva képet kapunk arról, hogy az egyes cégek információ ráfordítás költséghatékonysága az egyes vizsgálati jellemzők mentén mennyire tekinthető a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek.

Az alulértékelés költségtartalékok meglétét jelenti (nagyon takarékosan költöttek), a túlértékelés pedig az indokolatlan költekezést bizonyít(hat)ja.

A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.

Összefoglalva: Az elemzés alapvetően három várható hasznossági centrum köré épül fel:

- vizsgált jellemzők és azok adekvát mivoltának értékelése, a választás helyességének visszaigazolása

- az egyes cégek közötti információ ráfordítási költekezési rangsor az attribútumok alapján

- a COCO függvény becsült értékeinek összehasonlítása a tény értékekkel (célfüggvény értékei)

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása (30., 34., 35., 58., 74., 97. számú kérdőívet kitöltő vállalat)

2. Attribútumok meghatározása (Internet használat első éve, Vállalkozás mérete, E-innovátor attitűd, Elektronikus értékesítés aránya, Elektronikus beszerzés aránya)

3. Cél kijelölése: az üzleti információ vásárlására fordított összeg minimalizálása

4. Az adatok összegyűjtése a kérdőívek adatai alapján értékoszlopos struktúrában.

5. Pivot tábla elkészítése.

6. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.

7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)

8. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.

9. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)

Első lépésben az adatok felkutatása, rendszerezése, történt meg egy-értékoszlopos struktúrában, majd az Excel segítségével a szűrők elhelyezése, a metaadatbázis és a kimutatás (pivot) elkészítése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A számítások a következő eredményekre vezetnek:

- SOLVER eredménye (információ ráfordítások arányosságának összehasonlítása az objektumok között)

- Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása az információ ráfordítással kapcsolatban

- Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora

- Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora

SOLVER eredménye

A SOLVER által az attribútum értékek rangsorolásán és célfüggvényen alapuló kiszámított, végső értékeléshez szükséges eredményeket mutatja az alábbi táblázat:

cég sorszáma	üzleti információ vásárlására költött összeg (Y)	COCO becslés (Y*)	Különbség	Ítélet (10%-os határ)	% (eltérés)
30	9 900 000	18 999 999	-8 999 999	keveset költ	-47,62%
34	19 800 000	18 899 999	900 001	arányos ráfordítás	4,76%
35	27 000 000	18 899 999	8 100 001	sokat költ	42,86%
58	2 500 000	35 749 999	-33 249 999	keveset költ	-93,01%
74	69 800 000	35 749 999	35 250 001	sokat költ	93,01%
97	30 630 000	30 629 998	2	arányos ráfordítás	0,00%

A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak. A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:

• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)

• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"

A SOLVER eredményei alapján a sárga háttérrel kiemelt 58. számú objektum a legköltséghatékonyabb az információ ráfordításban.

Attribútumok SZEREPÉNEK és ÉRTÉKÉNEK megállapítása

Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják. A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez

az internet használat első éve 13,23%,

a cég mérete 36,60%,

az e-innovátor attitűd 15,01%,

az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,

az elektronikus értékesítés aránya 8,79%

arányban járultak hozzá.

Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:

az internet használat első éve 25,94%,

az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.

Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának jelentős eltérése esetén is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.

FONTOSSÁGI rangsor

A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.) A rangsor a következő lett így az attribútumok között:

1. cég mérete

2. az internet használat első éve

3. az elektronikus beszerzés aránya

4. az elektronikus értékesítés aránya

5. az e-innovátor attitűd.

ÉRZÉKENYSÉGI rangsor

Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.) Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya.

A rangsor a következő lett így az attribútumok között:

1. elektronikus értékesítés aránya

2. internet használatának első éve

3. e-innovátor attitűd

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.

Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.

A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.

Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.

Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:

I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.

II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.

III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.

Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál, ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.

Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.

Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek. Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben? Ha igen, akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat. Ha nem tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?

FONTOSSÁGI rangsor értékelése

Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.

ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése

Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)

A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.

A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb. Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az Internet bevezetésének éve attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.

GYŐZTES hirdetése

Az összesített győztes cég (objektum): 58. számú kérdőívet kitöltő vállalat.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.

Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.

Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: versenyelőnyhöz jutás.

Itt megemlíteném újra, hogy a COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.

Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:

1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?

2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?

3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?

Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.

Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).

Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált irodalom

Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.

Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.

Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés

Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.

Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.

Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.

Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Elektronikus:

Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)

Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)