Ellátási lánc menedzsment

Angol megnevezés: Supply Chain Management

Történeti modul

• 1998: "A logisztikai folyamat magában foglalja az ellátási lánchoz tartozó összes tényezőt - a beszerzéstől a termelés ellátásán, a raktározáson, áruelosztáson át - egészen az értékesítésig. Az ellátási láncban egymástól eltérő áramlások, az anyagáramlás és a hozzá kapcsolódó információ-, érték-, energia- és munka-erőáramlás történik. Ezek összhangja meghatározó jellegű. Újabban a logisztika szó helyett az ellátási lánc kifejezést is használják. Az ellátási lánc (szupply chain) szerepe az IT technológia rohamos fejlődése, az elektronikus kereskedelem térhódítása következtében jelentősen meg növekedett." [1]
• 2001: "Az ellátási lánc hatékony kezelése egyre fontosabb a napi fogyasztási cikkeket gyártó és forgalmazó cégek körében. A szektorban a beszállítók, gyártók, disztribútorok, kiskereskedők és vevők közötti együttműködés egyre szorosabb és tudatosabb, hangsúlyossá válik a ma még alacsony fokú informatikai integráció fejlesztése, és egyre több cég vezet be hatékony teljesítménymérő rendszereket." [2]
• 2001: "Az Ellátási Lánc viszonyát a logisztikához többféle módon értelmezik: vannak, akik szinonímaként használják, de egyre inkább teret nyer az a megközelítés, hogy az ellátási lánc, illetve az ebben a szemléletben történő működés és irányítás (Supply Chain Management) többet jelent a hagyományos logisztikánál. A The Global Supply Chain Forum tagjai nyolc üzleti folyamatot határoztak meg, melyek mentén a vállalatok folyamatorientált módon szervezhetik meg működésüket. Az általuk kidolgozott keretrendszert mutatja be ajánlott cikkünk, kitekintéssel az egyes üzleti folyamatok stratégiai és operatív szintjeire, az alfolyamatokra és a kapcsolódó funkcionális területek szerepére." [3]
• 2003: "A logisztika alapjain felépült új irányzat a modern logisztikában. Alapvető különbség azonban a logisztika és az SCM között, hogy míg a logisztika gyakorlatilag csak a vállalaton belüli folyamatokra koncentrál, addig az SCM kitágítja a logisztika határait, és már a vállalaton kívüli kapcsolatokra, folyamatokra és azok működtetésére is ugyanakkora figyelmet fordít. Az SCM-en belüli egyes folyamatokkal kapcsolatos döntéseknél az egész SCM-re gyakorolt hatást vizsgáljuk és az alapján optimalizálunk a kis részterületen is (pl. egy részterület működtetése esetleg más megoldással magasabb költséggel jár, de a gyártástól vevőig húzódó lánc egészében ez a megoldás hatékonyabb, a részterületen jelentkező többletköltségnél nagyobb megtakarítást jelent, ezért ezt választjuk). Bizonyos esetekben összefolynak a határok a saját vállalat logisztikai folyamatai, ill. a beszállító és/vagy vevő logisztikai folyamatai között. Erre tág lehetőségeket biztosít az informatikai háttér fejlődése (pl. az EDI, ill. egyéb internetes technológiák)." [4]
• 2005: "Segítségükkel ügyfeleik felgyorsíthatják a szállító-ügyfél ciklust, és növelhetik a szállítói lánc reakcióinak lehetőségét. Ez további új kapcsolatokra ad lehetőséget, különös tekintettel az információcserére, közös tervezésre és forrásfeltárásra. A vezetési tanácsadás segíti a társaságot az új üzleti folyamatok tervezését támogató technológia értékelésében és megvalósításában. Ezek az erőfeszítések a vállalkozás egészére hatással vannak, azon túlmenően pedig az ellátási láncra, az integrációra és együttműködésre is." [5]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • logisztikai (jelző)
  • raktározási (jelző)
  • készletgazdálkodási (jelző)
  • szállítmányozási (jelző)
  • disztribúciós tevékenység (jelző)
  • anyagi, információs és pénzügyi áramlás (jelző)
  • integrált (jelző)
  • taktikai és operatív (jelző)

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • előrejelzés
  • beszerzés
  • termelés ellátása
  • raktározás
  • áruelosztás
  • értékesítés
  • szállítmányozás
  • anyagáramlás
  • információ-áramlás
  • érték-áramlás
  • energia-áramlás
  • munka-erőáramlás

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • Irányítási menedzsment ( ellátási lánc menedzsment, Logisztika, Információs rendszer, Marketing, Gyártás, Szállítmányozás, Disztribúciós tevékenység )

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A definíciók átfedik egymást így ellentmondást nem találtam munkám során.

Szerkesztői javaslat: A logisztikai információs rendszer és a vállalati információs rendszer közötti különbség mibenléte hogyan határozható meg?

• Az információs rendszer a vállalatok környezetére, belső működésére és a vállalat - környezet tranzakciókra vonatkozó információk begyűjtését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását végző személyek, tevékenységek és technikai eszközök összege.(dr. Sediviné, 1996).[6]
• A vállalati információs rendszer egy többdimenziós adatkocka, amely a vizsgálni kívánt jellemzőket (gyártás, értékesítés, készletek, a finanszírozás különböző vonatkozása), továbbá az időt tartalmazza. A vizsgálandó tényezőket tetszés szerint lehet párosítani.Az integrált vállalatirányítási rendszerek, olyan nyílt vállalati alkalmazásokat biztosít, amelyek az információ és az eljárások integrálásával maximalizálják az üzleti kapcsolatokból származó nyereséget. Ezek az alkalmazások lehetővé teszik, hogy a felhasználók konzisztens eredményeket érjenek el a vállalati hálózatokon keresztül - és biztosítják a rugalmasságot, amely az állandóan változó vállalati környezethez való alkalmazkodáshoz szükséges.[7]
• A hazai felfogás szerint a logisztikai információs rendszer, anyagok, energiák, információk (esetleg személyek) vállalaton belüli és cégek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összessége. A logisztikai részfolyamatok (raktározás, készletezés, szállítás, értékesítés, csomagolás, anyagmozgatás) együttesen hozzák létre a termékáramlást.[8]

Alapvető különbség a két információs rendszer között, hogy míg a logisztikai a termékáramlással foglalkozik a vállalaton belül, addig a vállalati magába foglalja a vállalat irányítási funkcióit is, a vállalat határain kívül.

Definíciós modul

• Az ellátási lánc menedzsment az anyagok és információ áramlása révén a nyarsanyag-beszállítók, a gyártó üzemek, a disztribúciós szolgáltatók és a fogyasztók egymáshoz kapcsolódó, összehangolt vezetési és szervezési tevékenységének összessége.

Tesztkérdések modul

• Jó-e a vállalati beszállítóknak az ellátási lánc miatti egyre nagyobb vállalati függés? (Igaz, mivel a vállalatok a megtartott beszállítóikra egyre nagyobb figyelmet szentelnek és hosszú távú kapcsolatok kiépítésére törekednek)
• Mik az ellátási lánc részei? ( beszerzés, termelés ellátása, raktározás, áruelosztás, értékesítés.)
• Mi a célja az ellátási lánc menedzsmentnek? (Felgyorsíthatják a szállító-ügyfél ciklust, és növelhetik a szállítói lánc reakcióinak lehetőségét. Ez további új kapcsolatokra ad lehetőséget, különös tekintettel az információcserére, közös tervezésre és forrásfeltárásra.)
• Van-e különbség a logisztika és a SCM között? (Igen. Alapvető különbség a logisztika és az SCM között, hogy míg a logisztika gyakorlatilag csak a vállalaton belüli folyamatokra koncentrál, addig az SCM kitágítja a logisztika határait, és már a vállalaton kívüli kapcsolatokra, folyamatokra és azok működtetésére is ugyanakkora figyelmet fordít.)

Ajánlott irodalmak modulja

• Szegedi Zoltán - Prezenszki József: Logisztikamenedzsment, Kossuth Kiadó 2003 [9]
• Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika [10]
• Dr Prezenszki József: Logisztika II [11]
• A fogyasztási cikkek piacán is hódít az ellátási lánc menedzselése [12]
• Az Ellátási Lánc Menedzsment folyamatai [13]
• Integrált ellátási lánc menedzsment [14]
• Philip Kotler: Marketing Menedzsment [15]