GM3:039

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Kiválasztás kétlépcsős módszerrel

A feladat előtörténete

Kutatásomat abból a célból végeztem, hogy megtaláljam az adott munkakörnek legjobban megfelelő munkavállalót, a kutatás kritériumai megengedik azt, hogy ne a legképzettebb munkavállalónak legyen a legjobb esélye, hanem annak a személynek, aki legjobban beleillik a vállalati filozófiába. A első körös kiválasztást önéletrajzok és egyéb dokumentumok alapján végeztük ( 10 jelentkezőből 4 jelentkező továbbjuttatása a második körbe). A második kör során alkalmazott mélyinterjú segítségével ki tudtuk választani azt az egy személy, aki a kritériumoknak a leginkább megfelelt. Ennek a pályázónak tesszük meg állásajánlatunkat. Kutatásom során fiktív adatokat használtam, inkább arra törekedtem, hogy magát a módszert mutassam be, amely egy HR szakember számára is hasznos lehet.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A kiválasztás két körben valósult meg. Az első körben önéletrajzok szolgáltatták az információk nagy részét, melyek elsősorban az adott személy nemére, korára, végzettségére és ezzel együtt a tapasztalatra összpontosítottak. Ezek alapján négy főre jutott a választás, akik bekerültek a második körös választásba. A második körben egy mélyinterjú során személyesen is megismerhettük a pályázókat, majd az első eredménye és a második körben szerzett adatok alapján kínáljuk fel az állást a számunkra legmegfelelőbbnek tűnő pályázó számára. A második körben dőntő jelentőséget tulajdonítottunk a pályázók belső értékeinek, valamint a saját szimpátiánknak. Tehát ennek megfelelően a sorrend a következő lett volna:

• 1. helyezett: Munkavállaló8
• 2. helyezett: Munkavállaló4
• 3. helyezett: Munkavállaló7
• 4. helyezett: Munkavállaló1

A hasonlóságelemzés során azonban más lett az eredmény:

• 1. helyezett: Munkavállaló8
• 2. helyezett: Munkavállaló1
• 3. helyezett: Munkavállaló4
• 4. helyezett: Munkavállaló7

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatgyűjtés mérete 10*7 adat volt az első körben, mert 10 munkavállaló jelentkezett az állásra és 7 tuljadonságot határoztam meg, amelyek alapján értékeltem őket. A második kiválasztás során ez leszűkült az információk halmazának tágulása során 4*7 adatra, mert az első körből négy pályázó tűnt a legjobbnak, akiket behívtam egy személyes találkozásra és újból felállítottam 7 olyan szempontot, amelyet az értékelésnél leginkább figyelembe vettem.

Objektumok (sorok)

Első kör:

• Munkavállaló1
• Munkavállaló2
• Munkavállaló3
• Munkavállaló4
• Munkavállaló5
• Munkavállaló6
• Munkavállaló7
• Munkavállaló8
• Munkavállaló9
• Munkavállaló10

Mert a jelentkezők száma 10 volt az aktuális álláshirdetésre.

A második körbe bejutottak:

• Munkavállaló1
• Munkavállaló4
• Munkavállaló7
• Munkavállaló8

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az első körös választás attribútumai:

• X1:neme (férfi:0/nő:1)
• X2:kor (évben meghatározva, minél fiatalabb valaki, annál több pont, minél idősebb annál kevesebb, tehát kevesebb:1/több:0)
• X3:kereskedelmi végzettség (igen:1/nem:0)
• X4:tapasztalat (évben meghatározva)
• X5:nyelvvizsga (igen:1/nem:0)
• X6:megbízhatóság (5 pontos skála alapján)
• X7:referenciák (5 pontos skála alapján)

A második körös választás kritériumai a mélyinterjúban figyelembe vettek alapján:

• X1:kommunikációs készség (kiváló:5pont/jó:4pont/megfelelő:3pont/elégséges:2pont/nem megfelelő:1pont)
• X2:mióta dolgozik (évben meghatározva)
• X3:gyengeségei (van:1/nincs:0)
• X4:csapatszellem (kiváló:5pont/jó:4pont/megfelelő:3pont/elégséges:2pont/nem megfelelő:1pont)
• X5:elhivatottság (kiváló:5pont/jó:4pont/megfelelő:3pont/elégséges:2pont/nem megfelelő:1pont)
• X6:elképzelés a fizetést illetően (eFt-ban meghatározva, minél kisebb összeget mond a pályázó, annál több pontot kap, minél nagyobbat annál kevesebbet, tehát kisebb:1/nagyobb:0)
• X7:erkölcsi bizonyítvány (igen:1/nem:0)

Ezek a tulajdonságok befolyásolják legjobban a választást. A preferáltság iránya a legtöbb esetben 0, mivel a legjobbak kapták a legtöbb pontszámot, a kevésbé jók pedig kevesebbet, bár van ez alól egy-két kivétel. Az első körös választás során az önéletrajzokból kiderült, hogy a jelentkezők hány évesek. Ebben az esetben nem az kapta a legtöbb pontot, aki a legidősebb. A vállalat szempontjából nézve egy fiatalabb pályázó megnyerőbb, mert jobban bírja a gyűrődést, jobban terhelhető, könnyebben tanítható. A második körben -az elképzelés a fizetést illetően atribútumnál- is volt egy ilyen kirívó eset, ahol szintén nem az kapta a legtöbb pontszámot, aki a legmagasabb összeget mondta, hiszen a vállalatok mindig arra törekednek, hogy költséghatékonyan tudjanak termelni és hát miért fizetnének többet azért a munkáért, amit más kevesebbért is képes elvégezni. Így ezeknél az eseteknél fordított elven működik a szabály.

A feladat által érintett célcsoportok

Azon vállalatok, szervezetek, amelyek számára az álláshirdetés céljából végzett toborzás során 10 vagy annál több önéletrajz érkezik be. A kiválasztás folyamatában pedig a hr szakemberek vagy a kiválasztást végző személyek az érintettek. Az attribútumokat a meghirdetett munkakörhöz lehet igazítani, az objektumokat pedig minden jelentkező a saját belátása szerint adja meg.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A solver alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy a pályázókat egy saját fontossági sorrend szerint értékeljük. Az önéletrajzok segítségével kiszűrhető az a személy, aki leginkább beleillik a vállalati képbe, majd a mélyinterjú alatt kiderül, hogy ki az, aki legjobban tud azonosulni a vállalat filozófiájával és leginkább megfelel a kitűzött feladatok elvégzésére. Ez az eljárás gyors és hatékony, amivel időt spórolhatunk meg. Ennek a módszernek a segítségével megtalálhatjuk a számunkra legmegfelelőbb személyt, akinek a segítségével megint csak időt spórolhatunk meg, ami ugyanis pénzbe kerül. Hatékonyabb lesz a termelés, amivel még több profitot realizálhatunk.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az elsőkörös választás megoldásának lépései:

• Adatok gyűjtése fiktív forrásból
• Adatbázis készítése az összegyűjtött adatok alapján (meta tábla)
• Pivot tábla készítése
• Sorrend felállítása a meglévő adatokból
• Coco tábla készítése rangsoronként, lineáris közelítés
• Zajok kiszűrése
• Az "Y(*)(A3)" oszlop értékeinek sorrendbe állítása, amiből megkaptam a 4 legtöbb pontot elért jelentkezőt, akiket továbbjuttattam a következő körre.

A második körös választás megoldásának lépései:

• A mélyinterjú során szerzett információk összegyűjtése
• Meta tábla készítése a kigyűjtött adatokból
• Pivot tábla készítése
• Sorrend felállítása a meglévő adathalmazból
• Coco tábla készítésa rangsoronként, lineíris közelítés
• Zajok kiszűrése
• Az "Y(*)(A6)" oszlop értékeinek sorrendbe állítása, amiből megkaptam a legtöbb pontot elért jelentkezőt, akinek az állást felajánlom

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az alábbiakban ismertetem az elemzés számított eredményeit:

Az osztályozás eredménye az első körben arra enged következtetni, hogy a munkára pályázók között igen kicsik az eltérések. Ami az egyik munkavállalónál hiányként lép fel azt egy másik kiemelkedő tulajdonságával pótolni tudja. Ezek a tulajdonságok nem elhanyagolhatóak a vállalat számára, hiszen a vállalat nem csak egy egy tulajdonság alapján dönt, hanem ezen információk kevert halamazai közül választ. Az első kör eredménye a következő lett:

• 1.helyezett: munkavállaló1 (kapott érték:1004.1)
• 2.helyezett: munkavállaló4 (kapott érték:999.1)
• 3.helyezett: munkavállaló7 (kapott érték:999.1)
• 4.helyezett: munkavállaló8 (kapott érték:999.1)
• 5.helyezett: munkavállaló10 (kapott érték:1004.1)
• 6.helyezett: munkavállaló2 (kapott érték:999.1)
• 7.helyezett: munkavállaló3 (kapott érték:991.1)
• 8.helyezett: munkavállaló5 (kapott érték:1004.1)
• 9.helyezett: munkavállaló9 (kapott érték:1004.1)
• 10.helyezett: munkavállaló6 (kapott érték:996.1)

A második körbe 4 személy jutott, ezen négy személy közül a következőkben személyes beszélgetés után a jelentkezők belső tulajdonságaikról kapott információk alapján került sor a végső döntés meghozatalára. Az információ gyűjtése a már fentiekben említett interjúk során kerültek begyűjtésre. Ezek alapján a munkakörre legmegfelelőbbnek a munkavállaló8 bizonyult. A sorrend a következő volt:

• 1.helyezett: munkavállaló8 (kapott érték:1004.7)
• 2.helyezett: munkavállaló1 (kapott érték:1000.7)
• 3.helyezett: munkavállaló4 (kapott érték:1000.7)
• 4.helyezett: munkavállaló7 (kapott érték:993.8)

Az első kör eredménye alapján a munkavállaló8 csak a 4.helyezett lett, bár a második körben végzett mélyebb kutatás eredményeként ő lett a befutó pályázó.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Amely cégek új munkatárs felvételét tervezik, az előbb említett egy-egy tuljadonságra koncentrálhatnak, azonban ezen tuljadonságok alapján hozott döntések nem minden esetben hozzák a várt eredményt. Azért, hogy a pályázó a vállalat minden kritériumának meg tudjon felelni, egy összetett értékelési rendszer szükséges, amely az én esetemben két lépcsőben valósult meg. Ezt a fajta hasonlóságelemzést mindenképpen ajánlanám a kiválasztás hatékonyságának növelésére és annak érdekében, hogy a legkönnyebben meg tudjuk találnia legjobb jelentkezőt. Ennek a segítségével növelhető a felvett dolgozó későbbi beválásának foka is, mert a módszer 100%-ban a nekünk legmegfelelőbb személyt fogja kiválasztani. Az én esetemben a kiválasztás két körben valósult ugyan meg, de nem szabad csak a személyes beszélgetés eredménére hagyatkoznunk, muszály mérlegelnünk az első körben szerzett információkat is. A hasonlóság elemzés kizárása miatt egy sokkal szubjektívebb eredményt kaphatunk, mert a mélyinterjú során döntő szerephez jut saját szimpátiánk, azonban a hasonlóságelemzés során ez kizárható, így növelhető a termelés hatékonysága. A kutatás eredménye tehát az, hogy a pályázók "versenyén" a győztes a 8as munkavállaló lett.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A COCO Y0 futtatás azért hatékony módszer, mert kizárja a szubjektivitást. A módszer segít abban, hogy megtaláljuk azt a munkavállalót, aki számunkra a legalkalmasabb, aki legjobban beleillik a véllalat életébe, leginkább azonosulni tud a vállalat filozófiájával is. A kiválasztás hatékonysága mellett a másik döntő érv emellett a módszer mellett az, hogy rendkívül gyors eljárásról beszélünk, amivel időt spórolhatunk meg. Ez egy költségtakarékos megoldás.