GM3:080
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Kérdés: Meglehet-e és ha igen, milyen módszerrel állapítani, hogy melyik országban a legérdemesebb a vállalatot alapítani vagy telephelyet, esetleg fiókot nyitni - már létező vállalkozás, vállalat esetében -?
A feladat előtörténete
A globalizálódó gazdasági verseny rengeteg új lehetőséget rejt magában, hiszen a vállalatok, vállalkozók számára megszűntek az országok határai. Ez lehetővé teszik számukra, hogy egy vállalatot, céget bármely országban alapíthassanak. Azonban így - természetesen - felmerül a kérdés, hogy akkor melyik ország lenne számukra a legkedvezőbb, hiszen az ország adottságai a vállalat makrokörnyezetének úgynevezett puha tényezői, mely a vállalatok számára nem megváltoztatható - és jelentős befolyással bír a cégre - így pedig mind a rövid-, mind a hosszú távú profitabilitás szempontjából nagyon fontos, hogy helyesen legyen megválasztva.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Az interneten kevés adat található e témában, illetve ami található, ott csak a végső értékek hozzáférhetőek, a háttérszámítások pedig nem, így azt sem tudni, hogy milyen kritériumok alapján történt a rangsorolás. Így azok nem feltétlen nyújtanak megfelelő távpontot, hiszen minden attribútum - feltehetően - azonos súlyozást kapott, ez pedig torzíthatja a képet, hiszen vállalkozásonként egyes tényezők sokkal fontosabb, míg mások kevésbé. E módszer használatával, amennyiben a vállalat elkészíti, vagy más forrásból hozzájut az egyes tényezők értékeléshez, majd a kritériumokat maga választja ki és súlyozza, akkor számára egy egyedi tanulmány készülhet el, mely segítheti a kedvező döntés meghozásában.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatgyűjtés során problémát okozott a szűkös információ mennyiség, azonban sikerült egy 6*24-es hiteles táblázatot találni, mely megtalálható alábbi címen: http://www.ujreformkor.hu/dr-csath-magdolna-magyar-versenykepesseg-puha-tenyezoi - 2. táblázataként.
Mivel azonban itt 6 ország volt értékelve 24 kritérium alapján, így a metaadatbázisban a kritériumok lettek az attribútumok, az objektumok pedig az országok. A kritériumok számát 12-re csökkentettem, hogy kezelhető méretű maradjon a táblázat, továbbá minden ország 12-szer szerepelt a sorokban, hogy hozzájuk tudjam rendelni minden attribútum értékét.
Mivel az adataim rangsorszámok voltak, így a preferáltság irányánál figyelmet kellett fordítanom, hogy annak értékét helyesen megválasszam. Továbbá Y0-t azért lett 1000, mert a változások miatt nem lett volna negatív eredmény, így az eltolás nem volt indokolt.
Objektumok (sorok)
A mintatanulmányban a készítőt a Közép-Európai országok érdekelték, illetve egyéni preferenciája miatt még kérelmezte Finnország vizsgálatát is, ezért esett az alábbi országokra a választás:
1. Ausztria
2. Csehország
3. Finnország
4. Magyarország
5. Szlovákia
6. Szlovénia
Attribútumok (X, Y oszlopok)
A készítő az egyéni preferenciája - és szűkösen rendelkezésre álló információk - miatt az alábbi kritériumokat találta számára a legfontosabbnak, hogy azok alapján hasonlítsa össze az országokat:
1. A gazdaság sokszínűsége
2. A gazdaság ciklusokkal szembeni ellenálló képessége
3. A kormánypolitikák tartalmának színvonala és következetessége
4. A kormánydöntések végrehajtásának hatékonysága
5. A kormány munkájának átláthatósága
6. A politikai pártok tisztában vannak azzal, hogy hogyan kell a gazdaságot sikeressé tenni
7. A közszolgálat kormány befolyás alatt van
8. A bürokrácia nem gátolja a gazdasági fejlődést
9. A korrupció mértéke
10. A társadalom öregedése nem veszélyezteti a gazdasági fejlődést
11. A politikai helyzet stabil, kiszámítható
12. A társadalmi tőke erőssége
A preferáltság, vagyis az irány mindig azért "1", mivel az adatokat a mintatanulmányhoz rangsorszámként nyerte ki, így pedig minél kisebb az érték, annál jobb.
Az első, második, harmadik, negyedik, ötödik, hatodik, nyolcadik, tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik attribútum esetében ez úgy értelmezendő, hogy minél erősebb a tényező, annál jobb; például a gazdaság sokszínűségének esetében Finnország a 11., Ausztria a 3., Magyarország pedig a 30. helyet kapta, ami azt jelenti, hogy a legsokszínűbb gazdasággal Ausztria rendelkezik, őt követi Finnország, a legkevésbé sokszínű gazdasága pedig Magyarországnak van - e három országot vizsgálva.
Azonban a hetedik és kilencedik attribútum esetében úgy értelmezendő a rangsor, hogy adott tényező minél kevésbé van hatással a gazdaságra, annál jobb, ezért pedig annál kisebb rangsort kap. A korrupció mértékének esetében például ez azt jelenti, hogy minél kisebb a korrupció, annál jobb, tehát ezért alacsonyabb rangsort kap; így például Finnország 4. helyet kapta, Ausztria a 10.-et, míg Magyarország csak a 35.-et. Ezt azt jelenti, hogy Finnország a legkevésbé korrupt, őt követi Ausztria, a legkorruptabb pedig Magyarország - e három országot vizsgálva.
A feladat által érintett célcsoportok
Minden olyan vállalkozó vagy vállalat, amely új érdekeltséget kíván létrehozni valamilyen országban, legyen az egy új cég, egy új telephely, vagy egy új leányvállalati fiók.
Esetlegesen érdekelt lehet a befektetők számára is, amennyiben olyan attribútomokat adnak meg, amellyel a befektetési lehetőségeket kívánják értékelni.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A Solver általi értékeléssel lehetőség nyílna, hogy a vállalkozók vagy vállalatok saját preferenciájuk alapján válasszák meg a kívánt attribútomokat, illetve súlyozzák azokat - szintén preferenciától függően -, így pedig olyan értékelést kapnának, melyet a számukra jelentéktelen kritériumok nem befolyásolnának, ezáltal elősegítve a helyes döntést meghozatalát a célország kiválasztásában.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A feladat megoldásának lépései:
- 1. Az adatok kigyűjtése a internetről (http://www.ujreformkor.hu/dr-csath-magdolna-magyar-versenykepesseg-puha-tenyezoi alapján)
- 2. Adatbázis készítése a kigyűjtött adatok alapján (metaadatbázis munkalap)
- 3. Pivot tábla készítése (kimutatás munkalap)
- 4. Sorszámozás készítése a meglévő adatokból (kimutatás munkalap)
- 5. COCO tábla készítése (rangsoronként: COCO Y =Y0 elemzés; COCO Y=1000 elemzés munkalap)
- 6. A kapott eredmény rendezése növekvő sorrendbe (értékelés munkalap)
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A tanult módszerek alkalmazásával, miután a pontokat növekvő sorrendbe raktam, az alábbi végeredményt kaptam:
1. Ausztria (1027.4)
2. Finnország (1026.9)
3. Csehország (992.2)
4. Szlovénia (987.7)
5. Szlovákia (984.7)
6. Magyarország (981.2)
Ez azt jelenti, hogy a 12 attribútum alapján, azokat azonos súllyal figyelembe véve 2008-ban Ausztria volt az az ország, ahová érdemes lett volna céget indítani, telephelyet vagy fiókot létrehozni, mivel 1000 pont volt a viszonyítási alap, ettől pedig Ausztria tért el a legtöbb ponttal pozitív irányban, őt pedig Finnország követte szintén pozitív változással; azonban a másik négy vizsgált ország - ezzel szemben - negatív irányba tért el, tehát azokat a kritériumok alapján kevésbé lett volna érdemes választani.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A módszer alkalmazásánál nagyon fontos, hogy az attribútumok helyesen legyenek megválasztva, illetve azok megfelelően legyenek súlyozva, hogy a vállalkozó vagy vállalat által kívánt eredményt kapják. Rosszul megválasztott attribútumok vagy súlyok esetén a tanulmány nem feltétlen éri el célját, hiszen ezek megváltoztathatják az országok közötti sorrendet.
Amennyiben megfelelő pénzügyi- és információs erőforrások állnak rendelkezésre, akkor a tanulmányon évenként elkészíthető, így pedig egy idősoros elemzést kap áll majd rendelkezésre, mely lehetővé teszi a készítője számára, hogy prognosztizálja, melyik lenne számára a legkedvezőbb ország a jövőben. Figyelembe veheti az egyes attribútumok változását is, azonban a becslés eredményeit is alapul veheti; illetve azok alakulásából további következtetések is levonhatóak.
A módszer alkalmazásának hátránya az információgyűjtés nehézsége.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az ad-hoc választás helyett alkalmazható ez a módszer - főleg vállalkozók esetében, ahol nem áll rendelkezésre elégséges pénzügyi- és információs erőforrás, mint a multinacionális cégeknél -, melynek keretében az interneten fellelhető - hiteles forrásokból származó - információk alapján könnyen lehet tanulmányt készíteni, mely kritikus lesz a vállalat későbbi életében, annak nyereségességét alapvetően befolyásolhatja.
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta
https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Hr:f%C5%B1t%C3%A9sterv