Gyerekek
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 Objektumok (sorok)
- 7 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 8 A feladat által érintett célcsoportok
- 9 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 10 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 11 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 12 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 13 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Egy gyermek átlagosan mennyi időt tölt, tanulással, a barátaival,sportolással,a televízió nézésével illetve internetezéssel?
A feladat előtörténete
Azért választottam ezt a témát, mert folyton gyerkekekkel, fiatalokkal vagyok körbe véve és kíváncsi voltam, hogy mely tevékenységgel ütik el a napjaikat. És úgy gondoltam, hogy a médiával szoros összefüggésben van a fiatalok viselkedése.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A megkérdezések százalékos eloszlása alapján arra a következtetésre jutottam, hogy a fiatalok között nincs olyan aki ne szánna a barátaira időt. Mindegyikőjük minimum napi 2órát tölt el a barátai társaságában. Viszont tanulásra szánják a legkevesebb időt, ami sajnos kihatással van a jövőjükre. Meglepően nagyszázaléka a fiataloknak előnyben részesíti a sportolást a televíziózással szemben. A százalékok nagy többségében a fiatalok napi több órát töltenek el internetezéssel!
X1:Tanulás - a 36 válaszadók 11%-a napi 4-5 órát, 17%-a 3-4 órát, 28%-a 2-4 órát, 25%-a 2-3 órát, 19%-a pedig csak napi 0-1 órát tölt el tanulással naponta.
X2:Sportolás - a 36 válaszadók 17%-a napi 4-5 órát, 28%-a 3-4 órát, 17%-a 2-4 órát, 19%-a 2-3 órát , 19%-a 0-1 órát tölt el sportolással naponta.
X3:Barátok - a 36 válaszadók 19%-a napi 4-5 órát, 28%-a 3-4 órát, 25%-a 2-4 órát, 28%-a 2-3 órát. A barátokra minimum 2 órát szánnak a fiatalok naponta.
X4:Tv-nézés - a 36 válaszadók 1%-a naponta 0-1 órát, 17%-a 2-3 órát, 28%-a 2-4 órát, 33%-a 3-4 órát, 17%-a 4-5 órát töltenek el Tv-nézéssel.
X5:Internetezés - a 36 válaszadók 1%-a 0-1 órát, 28%-a 2-3 órát, 17%-a 2-4 órát, 28% 3-4 órát, 22%-a pedig 4-5órát is eltölt internetezéssel naponta.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A medoldáshoz, a kérdőívet kell elemeznem, melyet 36 fiatal töltött ki. X1:Tanulásra-, X2:Sportolásra-, X3:Barátokra-, X4:Tv-nézésre-, X5:Internetezésre szánt idő napont, melyet 0-5 skálán jellemeztek attól függően, hogy mennyi időt szánnak a tevékenységre naponta, a 0:nem köti le az adott tevékenység, az 5:4-5 órát is eltöltenek a tevékenységgel
Objektumok (sorok)
1,
2,
3,
4,
5,
6,
7
8,
9,
10,
11,
12,
13,
14,
15,
16,
17,
18,
19,
20,
21,
22,
23,
24,
25,
26,
27,
28,
29,
30,
31,
32,
33,
34,
35,
36
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Irányelvek: Irány = 0 = ha nagyobb az érték, akkor az objektum ideálisabb Irány = 1 = ha kisebb az érték, akkor az objektum ideálisabb.
X1: Tanulásra -> Irány : 0 (perc)
X2: Sportolásra -> Irány: 0 (perc)
X3: Barátokra -> Irány: 0 (perc)
X4: TV- nézésre -> Irány: 1 (perc)
X5: Internetezésre -> Irány: 1 (perc)
A feladat által érintett célcsoportok
A 13 éves korosztály a célcsoport, ugyanis az ő tevékenységükre voltam kíváncsi, arra hogyan töltenek egy hétköznap délutánt.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Úgy gondolom, hogy a szülőknek és a gyerekeknek is jó egyaránt ha szembesülnek azzal, hogy mire mennyi időt szánnak. Bár nem gondolom, hogy meglepetés az, hogy a fiatalok nem szeretnek tanulni, de úgy gondolom, hogy döbbenetes hogy az összes tekévenység megelőzte a tanulást. Ha ezzel tisztába kerülnek a szülők, akkor különféle módszerekkel, megvonásokkal rá tudnák bírni a gyerkekek a tanulásra, vagy akár kompromisszumokkal. Jól látszik, hogy nem csak szóbed az, hogy mennyire "besszippantotta" a fiatalokat a média világa. Emellett az eredményeket pedig hasznosítani lehet akár egy hasonló témájú szakdolgozat elkészítése során akár a pedagógiai tevékenység, média területén is így kamatoztatva ezen információkat, illetve mintául szolgálhat egy komplexebb elemzés elkészítéséhez e területen mely nagyobb profitot ígér.
További hasznosságok:
Az értékelés lehet ösztönös, intuíciókra alapozó szakértői vélemény alapján (nem lesz pontos/igazságos a végeredmény):
- Adatok begyűjtése, kérdőívek kitöltése 120 perc
- Kérdőívek készítése: 60 perc
- A kérdőívek összegyűjtése : 120 perc
- Táblázatok készítése: 120 perc
- Libre Office ingyenes használata az átlagszámításhoz:30 perc
- Szakértői véleményalkotás: 60 perc
- Egy irodai dolgozó átlagos órabére 1500 Ft
- Órabér ebben az esetben összesen: 12 750 Ft
- Statáriális bíróság működése 60 perc (+25000 Ft)
- Alternatív szakértői vélemények kikérése 120 perc (+160000 Ft)
- Összes idő:530perc Költség:197 750 Ft
Az értékelés történhet hasonlóságelemzés készítésével (pontos, objektív, gyors kb. 1,5 óra):
- Az elemzési eszközök és keretrendszerek rendelkezésemre állnak (0 Ft)
- Egy irodai dolgozó átlagos órabére 1500 Ft
- Összesen ebben az esetben: 2250 Ft
- Adatgyűjtés tudatosan, saját kutatásból 30 perc, (0 Ft)
- Tanulási minta előkészítése: 30 perc (0 Ft)
- Modellezés 30 perc (0 Ft)
- Szakvélemény megformálása 30 perc
- Direkt és inverz modellek futtatása
- Összes idő: 90 perc és 27 250Ft.
27 250Ft reményében kezdem meg a tananyag alkalmazását.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- A kérdések megfogalmazása
- A kérdőív kitöltetése 36 fiatallal, majd ennek feldolgozása
- A kérdőívben megfogalmazott kérdések feldolgozása, és az eredmények kiszámítása
- Objektumok meghatározása
- Attribútumok meghatározása
- Az adatok összegyűjtése és összefoglalása
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A COCO táblázat szemlélteti a végső eredményeket, ebben kirajzolódik, hogy az ösztönös eredmények és az elemzés során meghatározott értékek eltérnek egymástól az esetek 80%-ban. Ezáltal kijelenthetjük, hogy a hasonlóságelemzés eredményei részletesebbek, pontosabbak. A vizsgálat megmutatta, hogy a fiatalok legkevesebb időt a tanulással töltenek, de nem egységesen keveset hanem egyénenként eltérő az időintervallum melyet erre a tevékenységre szánnak.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A best practice és hasonlóságelemzés eltérő végkövetkeztetésre jutott. Eltérés van a két eredmény között, amint a táblázatban jól látható.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Az elemzés segítségével olyan következtetéseket vonhatok le, amelyeket hasznosan tudnának a szülők felhasználni nevelés szempontjából. Ez nyilvánvalóvá teszi azt, hogy nem csak kitalát tézisek azok, hogy a fiatalok sokat foglalkoznak a médiával és kevet a tanulással, most egyértelműen kiderült, hogy a tanulással foglalkoznak a legkevesebbet. A nevelés szempontjából nagyon fontosak ezek az információk. Nem kell több ennél több vizsgálat, mivel a maguk a fiatalok szolgáltatták magukról az információkat.
A tervezett alapján a tényleges hasznosság 27 250.- ft, azonban ez az összeg nem teljesen reális, ez változó. Ez a módszer olcsóbb, illetve könnyebben kivitelezhető de ez nem azt jelenti, hogy nem lehet jobb mint a másik vizsgálat.