HR:ber

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Bérfeszültség, azaz a személyi alapbér meghatározásának ellentmondásai

A feladat előtörténete

A munkavállalók közötti bérfeszültség a foglalkoztatottak elégedettségére negatív hatással van, ezzel a munkavégzés hatékonyságát, minőségét, a munkamorált, a kollegális kapcsolatokat nagyban ronthatja. A munkavállalók részére biztosított kompenzációs rendszer legfőbb eleme a személyi alapbér, így feladatomként ennek vizsgálatát választottam. Az elemzés során azt kívánom vizsgálni, hogy a besorolási bér meghatározásánál, az egyes munkavállalói kompetenciák, munkakörök, illetve munkahelyek jellemzői milyen mértékben kerülnek figyelembe vételre, az egyes munkavállalók részére meghatározott bérek okozhatnak-e bérfeszültséget, szükség van-e beavatkozásra.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az XY vállalatnál felmerült teljesítményromlás okaként a bérfeszültséget nevezték meg. A piaci versenyképesség megőrzéséhez szükséges a humánerőforrás felhasználás (munkaigényes terméket előállító vállalat esetén ez jelentős!) optimális kihasználása, a teljesítmény javítása. Ehhez elengedhetetlen a bérfeszültséget okozó ellentmondások meghatározása és korrigálása. A besorolási bér megállapításának módszerét a munkáltató saját elvei alapján határozhatja meg. A foglalkoztató ennek alapjául használhatja a szenioritás elvét, a teljesítményelszámolást, a munkakör vagy kompetencia alapó bérezést, vagy a képzettséghez kötött juttatásokat. Az ezen, illetve még további fel nem sorolt jellemzők közül a munkáltató a saját céljai, elképzelései alapján választhatja ki a megfelelőt, vagy a megfelelők kombinációját. A feladatomban az XY vállalatra vonatkozó jellemzőket határoztam meg, melyek a munkavállalók és a munkáltatók számára is elfogadhatóak. Ezek függvényében egy „igazságos” bérrendszer alapjai teremthetőek meg. Az elemzés eredményeként lehetőség nyílik a különböző változtatási lehetőségek továbbgondolására.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladatban felhasznált adatok fiktívek. Az adatbázis megalkotásánál, egy termelő vállalat szervezeti jellemzőit, bér megállapítási gyakorlatát, valamint az ezt befolyásoló tényezőket gyűjtöttem össze és használtam fel.

Objektumok (sorok)

Az elemzéshez 19 objektumot határoztam meg. Az objektumok 19 munkavállalót jelentenek.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az adathalmazom 10 attribútumot tartalmaz. Ezek a munkavégzés szempontjából fontosnak ítélt tényezők. Attribútumok:

1. NEM - A munkavállaló nemét (férfi-nő) jelenti. Mivel a vállalat termelő egységeiben jellemzően nehéz fizikai munka végzése történik, így a férfi munkaerő alkalmazása előnyösebb. A férfi munkaerő alkatát, erejét tekintve az egyes munkakörök és munkafázisok között könnyebben mozgatható, azok szélesebb körének ellátására képes.

2. ÉLETKOR - A munkavállaló életkorát (év) jelenti. Mivel a munkavégzés jellemzően betanított munkát takar, így a fiatal kor előnyt jelent. A fiatal munkaerő könnyen betanítható, illetve a munkafázisok hatékony végrehajtásához kellő „gyorsasággal”, „mozgékonysággal” rendelkeznek.

3. ÜZEM – EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁS - A munkavégzés helyének egészségre gyakorolt hatását vettem figyelembe tényezőként. A munkavégzés során fontos szempontot jelentenek a munkakörülmények, az, hogy a munkavégzés szabadtéren (hidegben, melegben, esőben, hóban stb.), porban, vegyi anyagok között, vagy egy tiszta, rendezett üzemben, esetleg irodában történik-e. A szervezetet jobban terhelő munkakörülmény a vállalatnak „drágább”.

4. ÜZEM – MINŐSÉGI GYÁRTÁS - A termék-előállítás során támasztott minőségi követelmények szintjét jelenti. Vagyis azt, hogy az adott üzemegységben előállított termék minőségi terméknek, vagy esetleg alacsonyabb színvonalú terméknek minősül-e. Természetesen a magasabb minőségi követelményeknek jellemzően magasabb kvalitású munkavállalók felelnek meg, Így kompenzáció tekintetében előnyt élveznek.

5. MUNKAKÖR - A munkavállaló által ellátott munkakört jelenti. Ezek között a szakmunkát ellátó munkavállalók felvétele nehezebb. Ezek a munkakörök jellemzően a munkáltató számára többet érnek, így magasabb bért hajlandó fizetni az azt ellátó munkavállalónak. A kódolásnál ezért a szakmunkások kapták a magasabb pontot.

6. MUNKAVISZONY FENNÁLLÁSA – A munkavállaló munkaviszonya fennállásának időtartamát (év) jelenti. A munkáltatóval szembeni elkötelezettség, a munkafolyamatok szélesebb körű ismerete, a munkáltató elvárásaihoz való rugalmasabb alkalmazkodás segíti a munkavállaló munkahelyi kapcsolatrendszerét, szervezetismeretét, helyismeretét stb., mely a munkavégzés hatékonyságát, rugalmasságát növeli. A másik oldalról pedig a munkahelyi vezetője is megismeri a munkavállaló képességeit, hogy mely munkafolyamatok elvégzésére alkalmas.

7. VÉGZETTSÉG - A munkavállaló végzettségét tartalmazza, mely a munkaköréhez köthető. Ezt a munkavégzése során pozitívan tudja használni. A magasabb iskolai végzettség segíti a munkavállaló kreativitását, önállóságát, jobb és pontosabb munkavégzését.

8. GYAKORLAT - A munkavállaló által hasonló munkakörben szerzett gyakorlat idejét tartalmazza. A munkavállaló tapasztalata előnyös a munkáltató számára.

9. MUNKAVÉGZÉS – A munkavállaló teljesítményértékelése során a vállalati elvárásokat figyelembe véve kerülnek meghatározásra a szempontok, melyek összeállítása és értékelése a szubjektivitást hordozza magában, ezért a vizsgált elemek kidolgozására nagy hangsúlyt kell fektetni, és az objektivitásra törekedni.. Figyelembe vételre kerülhet a munkavállaló önálló munkavégzési készsége, kreativitása, csapatszellem építése, a munkavégzésének minősége, megbízhatósága, terhelhetősége, rugalmasság. A jobb eredmény elérése a munkavállaló jobb megítélését jelenti.

10. BESOROLÁSI BÉR – A munkavállaló számára megállapított személyi alapbér. Ez az Y tényező, ennek „igazságos” voltát kívánom elemezni.

A feladat által érintett célcsoportok

Az elemzés felhasználható a vállalatvezetés, munkahelyi vezetők, a humángazdálkodási területen dolgozók, valamint a munkavállalók érdekképviseleti szervei számára.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzés fiktív volta miatt a lehetőséget mutatja be arra vonatkozóan, hogy a bér-meghatározási rendszer hogyan működtethető „igazságosabban”. Az elemzés valós adatokkal történő elvégzése során a munkabérben jelentkező tényezők hatása kimutatható, és ezáltal feltárhatóak az ellentmondások, a gyenge pontok. Ezek korrigálásával a bérrendszer „igazságosabbá” tehető, mely a munkavégzés teljesítményét javíthatja.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Adatbázis létrehozása. A választott probléma elemzéséhez szükséges adatok körének meghatározása és összegyűjtése volt az első feladatom.

2. Mivel a rögzített adataim nem összehasonlíthatóak, így további feldolgozás volt szükséges. Az összehasonlíthatóság biztosításához kódoltam az egyes attribútumokat. Így például a férfi – 2; nő – 1. A kódolást az adattábla mellett feltüntettem. A HA, valamint a BAL függvényt használtam fel.

3. A kódokkal módosított adatokból rendezett adathalmazt hoztam létre, mely lehetővé tette a pivot tábla elkészítését a kimutatásvarázsló segítségével. Ezzel az objetumok és az attribútumok gyorsan és egyszerűen kezelhetőek, különböző szempontok szerint csoportosíthatóak, szűrhetőek.

4. A táblázatom értékei között négy olyan tényező – életkor, gyakorlat, munkavégzés, munkaviszony fennállása - szerepelt még, ahol a feltüntetett értékek széles skálán mozogtak. Ennek egyszerűsítéseként rangsor állítottam fel. Ehhez szükséges volt az irány meghatározására. (1 – minél több, annál jobb; 0 – fordított arány – a feladat korábbi részében említett kódolásnál ezt a szempontot figyelembe vettem, így ott minél magasabb értéket kapott az attribútum, annál magasabb bért feltételezett. Emiatt a már „rendben lévő” oszlopoknál az irány miatt nem kellett módosítanom az ott szereplő értékeket.) Az irányt az attribútumok alcímnél megfogalmazott indokok alapján határoztam meg, ezek alapján egyedül az életkornál kellett fordított arányt alkalmaznom, és azt a sorrend felállításánál figyelembe vennem. A SORSZÁM függvényt használtam fel.

5. Az objektumok száma, illetve az egyes tényezőkhöz kapcsolódó értékek szórása miatt további egyszerűsítésre volt szükségem. Ezért az egy ismérvhez kapcsolódó értékekből szinteket számítottam és ezek alapján a munkavállalókat három csoportba soroltam. Ennek végrehajtásához a KVARTILIS függvényt használtam.

6. A MIN és a MAX függvények segítségével a táblázat egyes oszlopainak értelmezési tartományát gyorsan behatároltam, melynek ismeretében a lépcső táblát készítettem el. Ez szolgál a Solver alkalmazás helyeként.

7. A Solver elindításához szükség volt egy becsléses tábla elkészítésére. Itt a Solver által meghatározott értékeket Fkeres függvénnyel rendeltem az egyes munkavállalók és tényezők kombinációjához, melyből a becsült bér kerül becslésre. Feltüntettem a vizsgált besorolási béradatokat, valamint a becsült és a rögzített bér közötti különbséget. A különbségeket NÉGYZETÖSSZEG függvénnyel összegeztem az abszolút eltérés figyelembevehetősége miatt. A Solvert ennek az értéknek a minimalizálására indítottam el. Korlátozó tényező megadása is szükséges volt.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elvégzett becslés alapján a munkavállalók számára meghatározott munkabér kisebb-nagyobb mértékben eltér a becsült adatoktól. Természetesen itt valamilyen mértékű eltérés elfogadható. Azonban négy munkavállalót kiemelnék. A MV01 és a MV12 esetén jelentős túlfizetésről van szó, mely megközelíti, illetve eléri a 10 %-os különbséget. Az MV05 és MV07 munkavállalók ezzel szemben alulfizetettek.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A bérrendszer hibáinak kiküszöbölése általánosságban elmondható, hogy igen költséges. Emiatt már a kialakításánál célszerű a vállalati célokhoz, elképzelésekhez, specialitásokhoz igazított tényezők alapján a besorolási béreket meghatározni, illetve a munkavállalók motiválásához egyéb motiváló tényezőket (jutalom, célprémium, továbbképzés, karrier stb.) használni. A szempontokat, a kódokat, az intervallumokat időszakonként célszerű megvizsgálni, hogy továbbra is összhangban áll-e a munkáltatói célokkal.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az elemzés sok szempontból elvégezhető. Így például bérek vizsgálhatóak vállalati szinten, telephelyenként, vagy akár munkakörönként, attól függően, hogy a munkáltató hol érez bérfeszültséget. Az eredmények és a lehetőségek figyelembe vételével a szükséges módosításokat végre kell hajtani a hatékonyság romlás elkerülése érdekében. Ennek ismeretében alternatíva lehet a munkavállalók átcsoportosítása, a munkavállaló béréhez igazodó munkakör, munkahely megkeresése. Munkavállalói (és persze munkajogi) szempontból könnyebben kivitelezhető, mint a munkavállaló bérének esetleges negatív módosítása. A béremeléssel történő rendezés viszont a jelen gazdasági környezetben egy nagy létszámot foglalkoztató munkáltató esetében, ahol több ponton ellentmondásokra derül fény, ott ennek költségvonzata nemigen vállalható, vagy esetleg hosszú távon valósítható meg. Azonban a béremelés, vagy jutalom szétosztásának alapjául szolgálhat a hasonlóságelemzés, mely megmutatja azon munkavállalók körét, akik a munkavégzésre vonatkozó jellemzőik alapján többletjuttatásra érdemesek.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Dr. Pitlik László: Üzleti informatika jegyzet, Gödöllő (2007)

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:Bérek

nyilatkozat és kitöltési segédlet