Mutatószám

Angol megnevezés: index(-number), indicator

Történeti modul

• 1977: A mutatószám: a társadalmi és a gazdasági élet helyzetét, jelenségeit és ezek összefüggését jellemző mennyiségi adat. Lehet természetes mértékegységben kifejezett naturális mutató, továbbá vegyes jellegű de lehet az előbbiekből képzett viszonyszám, indexszám. Egy-egy a társadalmi, illetve a gazdasági jelenségét mennyiségi vonatkozását jellemzi, tehát nem adhat teljes, átfogó képet. [1]

• 2001: Az információ-technológiai szolgáltatások többdimenziós mutatószámrendszere a hagyományos négy dimenzió mellett egy ötödik dimenziót is alkalmaz a stratégia megfogalmazásához és megvalósításának követéséhez: a „Képességek” dimenziót. A Kaplan – Norton féle BSC modell „Tanulás és Fejlődés” perspektívája a legkevésbé kidolgozott dimenzió. Az üzleti fejődés stratégiai indítékait és hipotéziseit hivatott képviselni a koncepcióban, így nagyon fontos szerepet képvisel. Azonban célszerűnek látszik – olyan fejlesztés- és tudásigényes vállalatoknál, mint az IT-Szolgáltatók – két összefüggő perspektívára bontani, mint az innovációs-perspektíva,és a képességek perspektíva,melyek segítségével teljes körűvé formált illetve jobban lefordítható és működésbe hozható a szolgáltatók stratégiája."1992 - 1996":R. S. Kaplan és D. P Norton urak [6] a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban (1992-1996) újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Ezzel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell, hogy létrehozzon. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Ezzel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.[2]

• 2005: "1961–1980" belvíz-veszélyeztetettség: a belvízi elöntés bekövetkezésének gyakoriságát fejezi ki adott területen. Az 1961–1980 közötti időszak belvízelöntési térképei alapján kidolgozott mutatószám. A relatív gyakoriság alapján hazánkban négy kategóriát különböztetnek meg: I: <0,05; II: 0,05–0,10; III: 0,11–0,20; IV: >0,20. Az I. kategória gyakorlatilag belvízmentességet jelent, a II–IV. kategória pedig a belvízveszély különböző fokozatait mutatja. Hazánk 43 860 km2 síkvidéki területéből a ~ szempontjából az I. kategóriába tartozik 24 800 km2, a II. és III. kategóriába 17 200 km2, a IV. kategóriába 1860 km2. Adott térségben (belvízrendszer, mg.-i mikrokörzet stb.) a ~ területi mutatója fejezi ki a ~et, ami valójában nem más, mint a belvízi elöntések relatív gyakoriságának a hozzá tartozó területekkel súlyozott átlaga. A ~ mértéke indokolja egy adott terület vízrendezésének szükségességét."1978–1980" agroökológiai potenciál: adott területen(termőhelyen) az atmoszféra (légkör), a toposzféra (talaj, domborzat) és a hidroszféra (víz) által alkotott természeti erőforrásrendszer teljesítőképessége. Értékét az adott területen termesztett valamely növényfaj potenciális terméshozamával (t/ha) lehet számszerűsíteni, valamilyen valószínűségi értékkel. Ez esetben a termést (biomasszát) nem a faj, ill. fajta termőképessége (biológiai potenciálja) és a termesztéstechnológia, hanem a természeti környezet, illetve annak valamely tényezője limitálja. Az ~ egyik összetevője, alkotóeleme az (agro)-hidropotenciál. Az ~jelenlegi (gyakorlati) értékét (AÖP) az adott táblára és növényre vonatkozó maximális termések 3, vagy 5 éves átlagával azonosítják (lehetséges termés), és ennek, valamint a tényleges éves terméshozam (aktuális termés) értékének viszonya jelzi az ~kihasználtságát (H), ami a földhasználat viszonylagos színvonalát kifejező mutatószám."1983" Hazánk ~jának felmérése 1978–1980 között történt (Láng István akadémikus vezetésével) egy országos program keretében. Ennek eredményeit 1983-ban publikálták „A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón” címen. A felmérés megmutatta, hogy hazánk természeti adottságai a jelenleginél változatosabb összetételű és jóval nagyobb mennyiségű növényi és állati produkciót tesznek lehetővé még a jelenlegi körülmények között is, ha az adottságokhoz a vezetésszerkezetet és az állattartást optimálisan hozzáigazítjuk. Talajjavítással, öntözéssel, megfelelő trágyázással, jobb agrotechnikával stb. ezek a hozamok még tovább növelhetők. A limitáló tényezők (csapadék, hőmérséklet, talajadottságok stb.) által megszabott „ökológiai plafon” még nagy növekedést enged, az ország ~ja még jelentős mértékben kihasználatlan. Sokkal szorosabbak a társadalmi-gazdasági korlátok: infrastruktúra, szakemberképzés, ipari háttér, szervezettség, modern technológiák átvétele, piaci igények, tőkehiány stb.[3]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus":
  • Statisztika (Felhasználási területe)
  • Közgazdaságtan (Felhasználási területe)
  • Légszennyezési index (fajta)
  • Versenyképeségi index (fajta)
  • Pénzügyi (fajta)
  • indikátor, attribútum index, jelzőszám, arányszám, viszonyszám (színonima)

• "van neki, része a címszónak:"
  • Jelenségek
  • Viszony
  • Változók
  • Műveletek

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • BSC / PCSM (mutatószám, hierarchia, csoport, érték, összevonási szabály, grafikus megjelenítés, ...)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A történeti modul, nem csak magáról a mutatószámról szól, hanem konkrét mutatószám típusokon keresztül mutatja be a fogalom jelentését, használatát. Az évszámok az egyes mutatószámok megjelenését jelölik, és nem a definíció fejlődését mutatják. A felhasználható források, csak egy - egy konkrét mutatószámról adnak információt, általánosságban a gyűjtőfogalomról nem.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés az abdukció, a mintázat-generátor, a PCSM, a BSC, a modell, a függvény, az algoritmus, a céltalanság tétele és a mutatószám között?

• A fent említett fogalmak hasonlóság elemzésre épülnek és döntéstámogató rendszerek. A vezető mindennapi munkáját segítő módszerek, melyek alkalmazásával a vezető képet kaphat a szervezet erősségeiről, gyengéiről, a külső lehetőségekről és fenyegetésekről. Mindegyik következtetéseket von le, adott probléma megoldását vagy átláthatóságát segítik elő. Az abdukció eredményből és a szabályból következtet az egyes esetre.A PCSM (Potencial Star Method, Potenciál Csillag Módszer), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat. A BSC (Balanced Scorecard-Kiegyensúlyozott Mutatószámrendszer) teljesítménymutatókon alapuló módszer, de nem csak problémák kezelésére alkalmas.

Definíciós modul

• A gazdaság- és társadalomtudományok területén előforduló jelenségeket számszerűsítő, mennyiségi adat. A közgazdaságtanban alkalmazott legfontosabb mutatószámokat az ún. SNA mutatószámrendszer foglalja össze. Ilyen mutatószámok például a GDP, NDP.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy a mutatószámokkal történő irányitás egy új lehetséges elmélet a vezetésre? Válasz: Hamis, nem jelent új elméletet, hanem célorientált vezetést támogató módszert, eszközt.
• Igaz-e, hogy a hozzáadott érték a nemzetgazdaság illetve ennek valamely része, megitélése tekintetében egy alapvető mutatószám? Válasz: Igaz, mert a hozzáadott érték, a nemzetgazdaság vagy ennek valamely része által, időszakosan létrehozott eredmény.
• Igaz-e, hogy a mutatószám szó fogalma egybekapcsolódik az index fogalmával? Válasz: Igaz.
• Igaz-e, hogy a mutatószám mnt szó megegyezik a heurisztikával? Válasz: Hamis, pontosan a heursztika ellentéte.A mutatószám képes komplex jelenségek modellezésére, a heurisztikák olyan eljárások, melyek kevésbé preciz megoldásokat adnak.

• A mutatószámok: a,objektívek b,szubjektívek c,mindkettő d,egyik sem (megoldás: c)
• Az indexek a kitűzött célok: a,tervezésére b,teljesítésére c,mindkettőre vonatkoznak. (megoldás:c)
• Az eredményt alakító tényezők: a,megbecsülhetők b,kiszámíthatók fejben c,kiszámíthatók számítógép segítségével. (megoldás:a)
• Ha a vállalkozással kapcsolatos kalkulációk után a mutatószámok egymásnak ellentmondanak: a,számukat növelni kell b,ilyen nem fordulhat elő c,számukat csökkenteni kell (megoldás: c)
• A mutatószám: a,adat b,információ (megoldás: b)

• Igaz-e, hogy a belvíz-veszélyesztetettségi mutatószámot, az 1961-1980 közötti időszakban dolgozták ki? Igaz
• Igaz-e, hogy az információ - technológiai szolgáltatások többdímenziós mutatószámrendszere, a hagyományos négy dímenzió mellett, egy ötödik dímenziót is alkalmaz? Igaz, a "Képességek" dímenziót, a stratégia megfogalmazásához, annak megvalósításának követéséhez.
• Igaz-e, hogy a PCSM (Potenciál Csillag Módszer), egy grafikus szakértői rendszer? Igaz, mert a problémákat grafikus ábrázolva veti fel.

Ajánlott irodalmak modulja

• Közgazdasági Kislexikon [4]