Piaci pozíció
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
Méretfüggő és méretfüggetlen SWOT
Termelési függvény-jellegű megközelítések: hamarosan...
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Egy vállalkozás piaci pozíciójának változása
Hogyan változott iparágában a Fornetti Kft piaci pozíciója 2006. és 2011. évek között?
A feladat előtörténete
Szakdolgozatom témája a Fornetti Kft gazdálkodásának komplex elemzése 2008 és 2012 között. Munkám során nem csak önmagában szeretném vizsgálni a vállalkozás adatait és az időbeli változásokból levonni a következtetéseket, hanem iparági adatokhoz is szeretném hasonlítani a cég adatait, mutatószámait. Jelen feladatban azt szeretném megvizsgálni, hogy hogyan változott a Fornetti Kft piaci pozíciója néhány, általam megválasztott attribútum alapján 2006. és 2011. évek között.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Az iparágat képező 101 vállalkozás adatai alapján hat, általam fontosnak tartott, a piaci pozíciót meghatározó tulajdonságot vettem figyelembe, melyeket egy excel táblázatban sorrendbe állítottam és a helyezési sorszámok összege alapján elemeztem a változást (Hagyományos munkalap H3:H476 cellatartomány). Az objektivitás érdekében kiszámítottam a mediánt, az átlagot, a minimum és maximum értékeket (Hagyományos munkalap H478:H481 cellatartomány). A változást, illetve annak trendjét tehát meg tudtam állapítani.
Az iparági verseny első 10 helyezettje az ösztönös pontszámok alapján.
1 Pek-Snack Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft 50 2 P & P Pékárukészítő és Értékesítő Kft 65 3 BAQUETTE PARIS Kenyérgyári Kft 71 4 D-BACK Sütő- és Hűtőipari Kereskedelmi Kft 71 5 TATÁR PÉKSÉG Sütőipari, Édesipari, Hűtőipari és Kereskedelmi Kft 72 6 FORNETTI Fagyasztott Pékáru-Termelő és Kereskedelmi Kft 74 7 DETKI KEKSZ Édesipari Kft 76 8 Eredeti Ziegler Ostya Gyártó Kft 81 9 Újvilág Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szövetkezet 84 10 Ágoston Ostyasütő Kft 87
Fontossági és érzékenységi vizsgálatot végeztem az iparágra és a Fornetti Kft-re. Az iparági vizsgálat, nem hozott eredményt (minden tulajdonság ugyanolyan fontos és a pozícióváltozás minden tulajdonságra egyformán érzékeny). Ennek oka, hogy minden tulajdonság tekintetében ugyanazt a 48 helyezési pozíciót lehet megcélozni, az elhanyagolható különbségek csak abból adódnak, hogy nem minden attribútum esetén került kiosztásra mind a 48 helyezés. (Rangsor munkalap M479:R479)
A Fornetti Kft vizsgálatánál megállapítható, hogy a legfontosabb tényezők a likviditás és a költségarányos árbevétel, legkevésbé fontos a nettó árbevétel. A pozíció változás legérzékenyebben az eredmény változásra reagál. Az érzékenység vizsgálat eredményét elfogadhatónak gondolom, hiszen a 2011-es veszteség (emiatt a 2. helyről a 47-re zuhant az adózott eredmény „dobogóján”) a fő oka a vállalkozás pozíció romlásának, hiszen itt a legnagyobb a visszaesés. A fontos tényezőket tekintve azonban jól látható, hogy mindkét mutató az „iparági átlagot” jóval meghaladja, tehát nem lehet oka a pozíció romlásnak.
Olyan elemzési módszerre van tehát szükség, mely megmutatja az attribútumok tényleges fontosságát, azaz a pozíció változásban játszott szerepüket. Ilyen a tanulmányaim során megismert COCO hasonlóságelemző-módszer.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az elemzés elvégzéséhez szükséges adatok az érintett vállalkozások nyilvános beszámoló adatai, illetve az ezekből a tanult képletek alapján számított mutatók. Az elemzés adatigénye nagynak mondható (viszonylag sok cég és év), ezért egy kft szolgáltatását vettem igénybe a kézi rögzítés helyett. Az adatok ellenőrzése így sem volt kis feladat: nagyon sok volt a hiány és ezzel párhuzamosan (bár kisebb mértékben) a többszöröződés is, illetve a téves adat. Az adatok pótlását, javítását az Elektronikus Beszámoló Portál alapján kézi rögzítéssel végeztem. Igen sokat dolgoztam az excellel, mire konzisztens adatbázishoz jutottam.
EGYEZTETÉSI JEGYZŐKÖNYV (részlet)
Egyeztetési folyamat, megállapítások:
- Összesen 202 db (mérleg- és eredmény)kimutatás pótlólagos rögzítése történt
- Cégek listája:
- rekordszám:
- eredetileg 142 rekordból állt
- 36-nak egyáltalán nem volt kimutatása, 5-öt töröltem, mert nem idevaló volt, maradt 101 rekord
- partner vizsgálat
- nincs olyan kimutatás, melynek cége nem szerepel a cég listában
- amelyiknek nem az elvárt 12 kimutatása van (6 év mérlege és eredménykimutatása), ott tudom a hiány okát
- rekordszám:
- Kimutatás lista
- nincs olyan kimutatás, melynek cégazonosítója nem szerepel a céglistában
- nincs olyan kimutatás, melynek nincsen tétele a mérlegsorok között
- Kimutatás ellenőrzés
- Mérleg
- eszköz oldali egyeztetés: eszköz oldali sorok belső algoritmusainak egyeztetése (Eszköz-PIVOT, Eszköz egy. munkalapok)
- forrás oldali egyeztetés: forrás oldali sorok belső algoritmusainak egyeztetése (Forrás-PIVOT, Forrás egy. munkalapok)
- eszköz forrás egyeztetés: eszköz és forrás összesen összevetése (E-F – PIVOT, E-F egy. munkalapok)
- Eredmény kimutatás – három részletben egyeztettem
- üzleti tevékenység egyeztetése: belső algoritmusok egyezősége (EK-ÜE-PIVOT, EK-ÜE egy. munkalapok)
- adózás előtti eredmény egyeztetése: belső algoritmusok egyezősége (AEE-PIVOT, AEE egy. munkalapok)
- mérleg szerinti eredmény egyeztetése: belső algoritmusok egyezősége (MSZE-PIVOT, MSZE egy. munkalapok)
- Kimutatások egyeztetése
- a mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (67. és 52. sor) összevetése (MSZE-k – PIVOT, MSZE-k egy. munkalapok)
- Mérleg
- Problémák munkalap tartalma
- találtam típusuk szerint be nem azonosítható adatokat – töröltem
- volt néhány forgalmi eljárással készült eredménykimutatás – a bemutatott felosztási technikával egységesítettem a többi adathoz (EFK felosztás munkalap)
Nem vagyok kellően tájékozott az ilyen profilú vállalkozások adatminőségével és áraival kapcsolatban, de (nem túl széleskörű) tapasztalataim szerint az adatvagyon- gazdálkodás, illetve az adatvagyon minőségbiztosítása jelenleg hazánkban finoman fogalmazva még hagy némi kívánni valót maga után.
Objektumok (sorok)
Iparág fogalma: iparágnak tekintek 101 darab, főtevékenységében 1072-es (Tartósított lisztes áru gyártása) TEÁOR besorolású vállalkozást. A cégek 2006. és 2011. évek közötti adatait veszem figyelembe a vizsgálat során.
Mivel nem minden gazdasági szereplő működött a vizsgált időszak egészében, így a lehetséges 606 helyett 472 darab objektummal dolgozom.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
X oszlopok: (Rangsor munkalap M, N, O, P, Q, R oszlopok 3:476 cellatartomány)
- adózott eredmény (eFt): a vállalat eredményességének egyik mérőszáma. Az eredménykategória választásom oka, hogy a mérleg szerinti eredmény nem tükrözi megfelelően a gazdálkodás minőségét (hiszen a kifizetett osztalékkal csökkentett), illetve az adózási kötelezettség olyan speciális cégtulajdonság, melyet a gazdálkodása során figyelembe kell vennie a vállalkozásnak, így az adózás előtti eredmény is torzítaná az összehasonlítást. Minél nagyobb egy vállalkozás adózott eredménye, annál ideálisabb a cég a piaci pozíció szempontjából.
- befektetett eszközök aránya (%): termelő vállalkozásokat érint a vizsgálat, ezért fontosnak tartom a termelés stabilitásának vizsgálatát, melyet ez a mutató fejez ki. (Befektetett eszközök/Összes eszköz). Minél nagyobb egy vállalkozás befektetett eszközeinek aránya, annál ideálisabb a cég a piaci pozíció szempontjából.
- értékesítés nettó árbevétele (eFt): az adatot elsősorban a piaci részarány megítélése érdekében választottam. Minél nagyobb egy vállalkozás nettó árbevétele, annál ideálisabb a cég a piaci pozíció szempontjából.
- költségarányos árbevétel (%): az egyik legfontosabb hatékonysági mutató. Önmagában nem sokat jelent, ha egy vállalkozás árbevétele emelkedik, ha emellett költségei jobban, vagy azonos mértékben szintén emelkednek. Kiemelkedő szerepét gondolom a fenntarthatóságban, ezért választottam a tulajdonságok közé. (Értékesítés nettó árbevétele/Összes költség) Minél nagyobb egy vállalkozás költségarányos árbevétele, annál ideálisabb a cég a piaci pozíció szempontjából.
- likviditási mutató (%): a legáltalánosabb fizetőképességi mutatót választottam, hogy az összehasonlításnál ne torzítson a kötelezettségek eltérő összetétele (rövid-, hosszú lejáratú, illetve hátrasorolt kötelezettségek). A precizitás megkívánná az összetétel vizsgálatot is, hiszen az „elvárt” érték is változik e tulajdonság alapján, de ez túlmutat a jelenlegi feladaton. (Forgóeszközök/Kötelezettségek) Minél nagyobb egy vállalkozás likviditása, annál ideálisabb a cég a piaci pozíció szempontjából.
- tőkeellátottság (%): a vállalkozás külső finanszírozottságát, függését, eladósodottságát fejezi ki. A 2008-as válság óta a mutató elvárt mértéke szigorodott, napjainkban az elfogadható a minimum 60%. Természetesen ez a mutató sem önmagában vizsgálandó, de a pozíció megítélésénél fontos tulajdonságnak tartom. (Saját tőke/Összes forrás) Minél nagyobb egy vállalkozás tőkeellátottsága, annál ideálisabb a cég a piaci pozíció szempontjából.
Y oszlop: modellkonstans - fiktív idealista pontszám. (Rangsor munkalap S oszlop 3:476 cellatartomány)
Irányok meghatározása:
- 1, minél kisebb, annál jobb,
- 0, minél nagyobb, annál jobb.
A feladat által érintett célcsoportok
Elsősorban a Fornetti Kft, illetve az iparágban érintett cégek.
Emellett a módszer újdonsága miatt figyelmébe ajánlom a vállalkozások üzletviteli menedzsereinek, kontrollerjeinek, valamint a jövő szakembereinek.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az elemzés során a piaci pozíciót befolyásoló tényezők számszerűsítésre kerülnek, illetve fontosságuk és a pozícióra gyakorolt hatásuk is megállapítható. Ezek az adatok nagyban segítik a vállalkozás vezetését abban, hogy milyen döntéseket hozzon – milyen tényezőkre fókuszáljon - a piaci pozíció leghatékonyabb javítása érdekében.
Saját elemzés:
- Adatvagyon összegyűjtése (ingyenes)
- Egyes mutatók kiszámítása, ellenőrzése
- Költsége: 3.000 Ft/óra
- Ráfordított idő: 2 óra.
- Adatok összehasonlítása
- Költsége: 3.000 Ft/óra
- Ráfordított idő: 3 óra.
Összköltség: 15.000 Ft.
Az elemzés piaci értéke: 20.000 Ft. – Várhatóan ennyiért lehet (érdemes) értékesíteni az elemzést elsősorban nem a minőség, hanem a befektetett munka alapján.
COCO hasonlóságelemzés:
- Adatvagyon összegyűjtése (ingyenes).
- Egyes mutatók kiszámítása, ellenőrzése
- Költsége: 3.000 Ft/óra
- Ráfordított idő: 2 óra
- Speciális program (COCO)használata (ingyenes).
- A szakértői munka:
- Költsége: 3.000Ft/óra
- Ráfordított idő: 1 óra
Összköltség: 9.000 Ft.
Az elemzés piaci értéke 22.000 Ft. – Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést megalapozottsága és minősége alapján.
Hasznosság-különbözet a két megoldás között:
Költségkülönbözet: 15.000-9.000 = 6.000 Ft – ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás
Megoldások értékkülönbözete: 22.000-20.000 = 2.000 Ft – ennyivel drágábban értékesíthető a COCO elemzés. Értéktöbblet forrása: a COCO elemzésnél az attribútumok számszerűsítettek, a sok tapasztalat miatt a módszer objektív, valós képet ad a különféle tulajdonságok szerepéről a piaci pozíció elérésében.
Összes haszon: 8.000 Ft. – E 8.000 Ft reményében kezdem el a tanultak alkalmazását.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- A „Feladat” munkalapon a feladat és az elemzés során figyelembe vett objektumok és tulajdonságok (attribútumok) leírása szerepel.
- Az „Alapadatok” munkalap egy értékoszlopos adatbázist tartalmaz.
- A „PIVOT-ok” munkalap tartalma egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek nélkül és egy OAM darabnézetben, sor- és oszlopösszegekkel.
- „Rangsor” munkalap
- az elemzés alapadatai: A3:H476
- az elemzés konstans y értéke: I3:I476
- az elemzési adatok rangsorolása: L3:R476 – a „helyezések” száma a tizedükre lettek csökkentve, mert az online futtatási környezet memória-használata limitált, így a nagyméretű feladatok esetén a lépcsők számának csökkentésén keresztül lehet elérni a számítási igények jelentős csökkentését, de az arányok nem változnak
- a rangsornál figyelembe vett irányok: B1:H1
- „Hagyományos” munkalap
- az elemzési adatok rangsorolása: A3:G476
- a „hagyományos megoldás” eredményei, az ösztönös pontszámok (H3:H476) a Fornetti Kft-re szűrve, valamint az elemzéshez szükséges mutatók (H478:H481)
- az iparág és a Fornetti Kft fontosság/érzékenység mutatói és azok rangsora (A492:G497; A512:G517)
- A „COCO” munkalap a COCO elemzést tartalmazza, melynek részei:
- rangsor (A3:H479): amely az egyes tényezők értékeit rangsorolja az irányultságok szerint, Az utolsó oszlop a konstans Y mutató (10000 pont)
- a lépcsők (A481:G529), melyet a megoldás során a COCO tölt fel,
- a segédtáblázat (A531:G579),
- COCO elemzés (A581:K1053) a Fornetti Kft-re szűrve
- hitelesség ellenőrzése (L581:L1053): a Fornetti Kft 2011-es adatsorának hiteltelenségét technikai probléma okozza, hitelesnek tekinthető
- az iparág és a Fornetti Kft fontosság/érzékenység mutatói és azok rangsora (A1069:G1074; A1089:G1094)
- Fontosság/Érzékenység számítási adatai (A1113: G1585): a fontosság/érzékenység mutatóknál a lépcsőértékekből az attribútumonkénti MINIMUM kivonandó, mert különben az Y0 konstansa miatt torzítás lép fel.
- „Inverz (Rangsor(2))” munkalap
- létrehozása: a „Rangsor” munkalap másolataként
- célja: az irányok megváltoztatásával a hitelesség vizsgálat adatainak létrehozása
- A "COCO Inverz" munkalap: az Inverz munkalap adataival lefuttatott COCO elemzés, melynek részei az „Direkt” munkalappal egyezőek, tartalma azzal ellentétes irányú.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
„Hagyományos” elemzés
A Fornetti Kft 2006-ban egyértelműen piacvezető volt, majd kisebb változások után 2011-re drasztikusan romlott pozíciója. Ennek fő oka, hogy gazdálkodása veszteségessé vált (helyezési száma nagymértékben nőtt). Az elemzés szerint pozícióját leginkább a likviditás és a költségarányos árbevétel befolyásolja. A pozíció változás az eredmény változására a legérzékenyebb.
COCO elemzés
A piaci pozíció változás tényét és annak trendjét figyelembe véve hasonló eredményre jutunk, mint a „hagyományos” megoldás esetén. A COCO elemzés ismeretében megállapítható, hogy a Fornetti Kft-nek:
- az ipari átlaghoz képest az értékesítési árbevétele relatíve erős, adózott eredménye és likviditása kevésbé előnyös, többi tulajdonságában átlagos
- piaci pozíciójának megtartásában, javításában legnagyobb szerepe az adózott eredménynek és a likviditásnak van – azaz pont a gyengeségeinek
- a pozíció változás az adózott eredmény, illetve a költségarányos árbevétel változására a legérzékenyebb.
Látható tehát, hogy a két elemzés eredménye lényegesen eltér egymástól. Ennek oka, hogy a COCO elemzési módszer olyan eljárás, mely sok száz tapasztalat alapján keresi az attribútumok leginkább racionális lépcsőértékeit. Ez nem lehetséges egy egyszerű rangsor alapján, de még akkor sem, ha a rangsor kialakításánál súlyozunk (a súlyok még inkább rontják az elemzés objektivitását). A fentiek jól bizonyítják, hogy érdemes igénybe venni az informatika „segítségét”, különben könnyen téves következtetésekre, döntésekre juthatunk.
Idősoros jóságértékek összevonása hasonlóságelemzéssel: 100 cég, 6-6 éve
SWOT-értelmezések grafikai támogatással:
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A COCO elemzés megismerése több dologról győzött meg. Egyrészt, hogy MINDEN SZÁMSZERŰSÍTHETŐ. Másrészt, hogy a módszer használatával olyan információk birtokába jutunk, melyet a megfelelő tudás, ismeret, tapasztalat birtokában sem tudhatunk magunkénak. És mint tudjuk, az INFORMÁCIÓ HATALOM. A mai (de úgy gondolom, a mindenkori) gazdasági helyzet kikényszeríti a vállalkozásokból a lehető legaktuálisabb információk alapján kidolgozott leghatékonyabb gazdálkodást, mert csak így maradhatnak talpon. Az informatika és a módszerek fejlődése jó eszközt ad ehhez a vállalkozások számára.
A Fornetti Kft piaci pozíciójának javításához az eredményességére és a fizetőképességére kell koncentrálnia.
Eredményességét kétféle képpen javíthatja: árbevételét jelentősen növeli, vagy költségeit csökkenti, azaz hatékonyságát javítja. Az árbevétele az ipari átlaghoz képest erős, kérdés, mennyire tudja ezt még tovább javítani. A költségek optimalizálása azonban mindenképpen kívánatos, mert ellenkező esetben kisebb, vagy nagyobb mértékű eredménykiesést szenved.
Likviditását is kétféleképpen javíthatja: forgóeszközértékét növeli, vagy kötelezettségeit csökkenti. A forgóeszközérték növelés módja a hatékonyabb termelés, mely nagyobb készletértéket eredményez. Rövid- és hosszútávú fizetőképességét egyaránt javítja, ha kintlévőségeit kellő hatékonysággal hajtja be. Kötelezettségeit elsősorban szállító partnereivel történő tárgyalások útján – engedmények, kedvezmények elérése – csökkentheti.
Mindenképpen kívánatos lenne a tulajdonságok vizsgálata a COCO által nyújtott SWOT elemzéssel is, mely segítséget adhatna a követendő stratégiához.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- Mivel a két eredmény nem azonos így dönteni kell melyik a megbízhatóbb.
- A tananyag szerinti módszer a trenden kívül iránymutatást ad a kívánatos eredmény elérésére is, jelzi a fókuszpontokat, így képes vezetői döntések alátámasztására. Emellett az elemzés munkaigénye lényegesen – 40%-kal - kevesebb a hagyományos megoldásénál, piaci értéke azonban 10%-kal magasabb. Ezen előnyök miatt teljesültnek tartom a tervezett hasznosságot.
- Annak ellenére hogy a kiindulási mátrix azonos volt a két megoldásnál, a hagyományos megoldás nem képes a tényezők szerepéről informálni (minden tényező egyforma). E hiányossága miatt következtetései kockázatosnak mondhatóak, megvásárlóját téves, eredménytelen döntések meghozatalára ösztönözheti. Nem mellékesen jóval költségesebb (munkaigényesebb) az elkészítése, mint a tananyag szerinti megoldásnak, tehát rosszabb minőséget drágábban állítunk elő. Így nem tartom teljesültnek a tervezett hasznosságot.
- Tényeken alapuló hasznosság-különbözet a két megoldás között:
- Tényeken alapuló költségkülönbözet: 6.000 Ft - ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 15.000 – 9.000 Ft
- Megoldások tényeken alapuló érték-különbözete: 2.000 Ft - ennyivel ér többet a tantárgy szerinti megoldás a piacon: 20.000 – 22.000 Ft
- Tényeken alapuló összes különbözet: 8.000 Ft - ennyivel nagyobb az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással. Értékkülönbözet = (20.000 – 15.000) - (22.000 – 9.000)
- Az eredményeket, a költségeket és a bevételt szem előtt tartva a tananyag szerinti megoldást választom, a tervezett hasznosság megvalósult. Látható azonban, hogy a rosszabb minőség (a „gagyi”) is eladható a piacon.