Plauzibilitás

A Miau Wiki wikiből

Angol megnevezés: plauzibility

Történeti modul

  • 1925:"A plauzibilitás joggal gyôzedelmeskedett a megfigyelésen. Eddington az univerzumról a húszas évek közepén kialakított elméletében levezette, hogy a finomszerkezeti állandó reciproka (h c/2pe2) 137-tel egyenlô. Elmélete széleskörû elutasításra talált, melyben közrejátszott az is, hogy Eddington ekkoriban a 137,307 kísérleti értéket kapta, plusz-mínusz 0,048-as hibahatárral. De a következô húsz év újabb kísérletei során ez az érték 137,009-re módosult, ami tökéletesen igazolta Eddington elméletét. A tudósok nagy többsége azonban ezt az egybeesést véletlennek ítélte, és igazuk volt.[17] Összefoglalva: "A tudomány a közönséges észleléséhez hasonló integráció eredménye, mely eddig ismeretlen összefüggésekre mutat rá a természetben. Ezen összefüggések felismerésében támpontokra hagyatkozunk – ilyen az észlelés is –, melyeknek nem vagyunk fokálisan tudatában, és amelyek gyakran egész egyszerûen azonosíthatatlanok. A dolgok természetérôl alkotott bevett tudományos koncepciók mindig hatással vannak arra, hogy milyen összefüggéseket ismerünk fel a természetben. A plauzibilitás eleme mindig vezetôül szolgál számunkra a probléma meglátásától kezdve egészen a még elképzelhetô ellenérvek végsô elvetéséig. Erre gondolunk, mikor azt mondjuk, hogy szigorú értelemben valamennyi természettudomány személyes ítéletalkotás kifejezôdése." [1]
  • 1967:"A tudomány gyakorlatában döntô jelentôségû a plauzibilitás mérlegelése. A tudósok csak plauzibilis elgondolásokkal foglalkoznak, ilyeneket vitatnak meg és vetnek próba alá. Az ilyen döntés késôbb helyesnek bizonyulhat, de a döntés meghozásának idôpontjában a plauzibilitás mérlegelése a finom jelzésekhez igazodó intuitíció mûve, s ekképpen teljességgel ellenôrizhetetlen. Hallgatólagos mûvelet." [2]
  • 1971: "A plauzibilitás mintegy átmenet a pszichológiai valószínűség és a logikai valószínűség között." A valószínűségelmélet a plauzibilis következtetések logikája és a valószínűség a racionális hit foka." [3]
  • 1998:Feltételezve, hogy egy potenciális adatbegyűjtési megbízás esetén az adatok létezése már nem kérdéses, további problémaként merül fel ezek helyes dokumentálása (mértékegység, forrás pl. és hitelessége (plauzibilitás, konzisztencia, alternatív adatok léte). Plauzibilitás alatt értendő az, hogy egy adat a szakmailag releváns értelmezési intervallumba esik-e, míg a konzisztencia fogalma az ellentmondás-mentességet, vagyis több adat egymást erősítő jellegét feszegeti. A számvitel szervezése kapcsán felmerülhet úgy az adatok plauzibilitásának, mint ezek konzisztenciájának ellenőrzése. A plauzibilitás ellenőrzés legegyszerűbb példája az papír-alapú bizonylatokról való adatbevitelt támogatása intelligens űrlapok segítségével. Az intelligens űrlapok feladata, hogy az adatrögzítési hibákat úgy csökkentsék a minimumra, hogy közben a rögzítésre és ennek ellenőrzésére felhasznált összes munkaidő nem nő (jelentősen). Az intelligens űrlapok hátterében az adattartalmak és formátumok szabványosítható elemei bújnak meg (pl. irányítószám alapján település hozzárendelés, telefonszámok formátuma, nagyságrendek, minimum, maximum értékek korlátozása). [4]

Ontológiai modul

  • "ez egy" kapcsolattípus:
    • kukorica termésbecslése (alkalmazási példa)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • Nem találtam ellentmondást a szakirodalmi forrásokban.

Szerkesztői javaslat: Milyen viszony fedezhető fel az intelligens űrlapok mögötti (plauzibilitást biztosító) ellenőrző mechanizmusok fejlesztési költségei és az utólagos adatkorrekció költségei között, ill. a (plauzibilitást biztosító) automatikus formátum és helyesírás-korrekciók mindig hasznosak-e a felhasználók számára?

Az ellenőrző mechanizmusok fejlesztési költségei és az utólagos adatkorrekció költségei között fordított arányosság mutatkozik, mivel a magasabb befektetés a fejlesztésbe kevesebb utólagos hibakorrekciós költséget emészt fel. Véleményem szerint hasznosak az automatikus formátum és helyesírás-korrekciók, mivel automatikusan jelzi a hibákat,illetve megadja a helyesen írt szót, bár nem minden esetben, Pl.ismeretlen szavak,tulajdonnevek, rövidítések stb. esetében.

Definíciós modul

  • A plauzibilitás egyedi adatokat vizsgál, hogy lehetnek-e azok szakmai szempontból helyesek, vagyis benne vannak-e egy előredefiniált értelmezési intervallumban, szemben a konzisztencia-vizsgálattal, mely esetében adatok együttes hitelessége a kérdés.

Tesztkérdések modul

  • Igaz-e, hogy a plauzibilitás az egyedi adat helyességét vizsgálja? Igaz, erre utalást a definíciós modulban olvashatunk.
  • A ráfordítás felhasználás jellemezhető-e a plauzibilitással? Igaz,erre utalást a történeti modulban olvashatunk.

Ajánlott irodalmak modulja

  • Papír alapú:
  • Szerző:Tamási György, cím:Logikai tanulmányok
  • Szerző:Dr Koczor Zoltán:Minőségügyi rendszerfejlesztés (Bp.2000)
  • Szerzők:Forrai Gábor-Szegedi Péter:Tudományfilozófia:szöveggyűjtemény
A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Plauzibilitás&oldid=2749”