Playometria
Angol megnevezés: play-o-metrics
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- 1969: Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az "ökonometria" fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az "Ökonometriai Társaságot". Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: "Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria." Ragnar Frisch életrajza
- 2000:A JOKER-módszer:
A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig ugyanazt a (> 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.
(Ha az arányszám > 1, akkor nagyításról, ha < 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról beszélünk.)
Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői
– az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn)
akkor az A és B objektumok hasonlóságát a
hasonlósági függvény írja le.
Ahol Fájl:10a.jpg > 0 valós számok és Fájl:10b.jpg
A Fájl:10c.jpg (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy Fájl:10d.jpg ,
valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.
A szerzők a
Fájl:A11.jpg (11)
választással éltek, ahol Fájl:11a.jpg
A levezetést mellőzve, ha Fájl:11b.jpg, akkor
Fájl:A12.jpg (12)
Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) hasonlósága.
Fájl:A13.jpg (13)
Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.
A hasonlóság hasonlósága.
Fájl:A14.jpg (14)
Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép
hasonlósága.
Ha a Fájl:14a.jpg kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az Fájl:14b.jpg
kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – való nagyfokú rokonság szembeötlő.
Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé. (JOKER kézikönyv, 1990)
Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.
Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a Jupiter holdat megtalálta.
Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.
A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.
- 2000. október 15.: A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a playometria (számmisztika) negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.
Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.
- 2002:kapcsolódó OGIL bejegyzés OGIL bejegyzés
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
- JOKER (megvalósulási forma)
- "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
- ábrázolási skálák
- hasonlósági függvények
- "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- Ökonometria (playometria, matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
Kapcsolat a korrupció, a playometria, a szubjektivitás, a COCO és a döntéstámogatás között
A döntéstámogatás folyamata a diagnosztikánál is tágabb fogalom: legtöbbször nem lehet ugyanis a szimptómák és megoldások elkülönült halmazait beazonosítani, sokkal inkább azt kell tisztázni az előkészítő munka során, hogy egy probléma kapcsán felmerülő jelenségek, ismeretek közül melyek hasznosak egyáltalán, ill. melyek jelentenek egyben megoldást is. Egy esetet ekkor mint egyfajta „mintát” kell felfogni, amelynek minden komponense hasznos lehet más komponensek eléréséhez.
Míg a szubjektív tudás nem más, mint a felvételezett valóságra való önkényes reagálás képessége, a COCO módszer (Component-based Object Comparison for Objectivity) előnye a többivel szemben az, hogy képes a szubjektív vonatkozások nélkül vizsgált objektumok értékeinek (ár, árfolyam, hozam, bér, mérlegszerinti eredmény, GDP, stb.) automatikus meghatározására.
Ezt a módszert univerzálisnak tekinthetjük, hisz nem csak a tőzsdei előrejelzések számára alkalmazhatjuk, hanem más különböző szférákban is komoly elemzésre ad lehetőséget, ellentétben, többek között, a playometriával, mely egyértelműen háttérbe helyezi az objektivitást, így korrupcióhoz vezet, azaz korrupt, a valóságnak nem megfelelő eredményt szolgáltat, hisz szubjektív, nem független tényezők alapján alkotja azokat.
Definíciós modul
- A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató "haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: playometria." (Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.), aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.
Tesztkérdések modul
- Igaz-e, hogy Bayes használta először a "playometria" kifejezést? (Nem, a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria "helytelen" használatára.)
- Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? (Nem, a Joker definiálja a playometria mágikus számait.)
Ajánlott irodalmak modulja
- Papír alapú
- Sillescu, Daniel PC-Lexikon Műszaki Könyvkiadó 1993.[1]
- Bődi Zoltán - Tóth József Számítástechnikai kisszótár Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998[2]
- Dobó Andor A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben Prodinfom 1992[3]
- Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint Információmenedzsment Aula Könyvkiadó 1997[4]
- Pető István Diplomamunka 2001[5]
