Predesztináció

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Predesztinációs felmérés, avagy teljesítményünk a képességeink és lehetőségünk tükrében

A feladat előtörténet

A feladat a Szent István Egyetem Online kommunikáció tárgy előadásán merült fel először, mint lehetséges projekt. Azt kívántuk eldönteni egy feladatban, hogy mely tanulók élvezhetnek előnyöket azáltal, hogy a nap későbbi részére eső előadásokon vehetnek részt, azokkal szemben akiknek a reggeli órákon kell megjelenniük elsősorban helyszűke miatt, és milyen szempontok alapján juthat bárki is kiváltságos helyzetbe. Így adódott az ötlet, hogy hozzunk létre egy olyan tágabb rendszert, amely igazságosan dönti azt el, hogy a tanulok mikor érdemelnek jutalmat, illetve elmarasztalást tanulmányaik alatt valamely szempont alapján. Számos ötlet után kialakult az a közös vélemény, hogy az egyén teljesítménye lehet az az értékelhető adat,azaz a szempont, amelynek meghatározónak kell lennie egy ilyen vitás kérdésben. Ugyanakkor az a szemléletmód is előtérbe került, hogy egy gyengébb képességű, de szorgalmasabb tanuló sem szenvedhet hátrány azzal szemben, aki jobb képességgel, de kevesebb befektetett munkával ér el hasonló eredményt, tehát az igazságos értékelésre törekedtünk. Így alakult ki a végső megoldás, melyben a hallgatók alapvető szellemi képességeit szándékoztunk felmérni egy intelligencia teszt segítségével, továbbá a szociális és családi helyzetükre vonatkozó adatok tükrében alakítottuk ki azt az értékelőrendszert, amely tükrözi a valós teljesítményüket a felsőoktatás világában. Miután körvonalazódott a feladat, és ráeszmélt minden ott lévő személy a feladatban megbúvó veszélyekre, hogy ez egy viszonylagosan pontos képet fog adni minden vizsgált személynek önmagáról a teljesítménye tükrében, a kezdeti jó hangulat elillant.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Feladatom a Szent István Egyetem hallgatóinak teljesítményszintjének a felmérése volt, a tanulmányi eredményeik tükrében. Abból a megközelítésből kiindulva, hogy szellemi, illetve anyagi fundamentumaik által predesztinált, illetve elvárhatónak vélt teljesítményt, milyen arányban voltak képesek hozni az eddig elért eredményeik tükrében. A feladat elvégzéséhez egy IQ teszt, illetve egy a személyes családi háttérre vonatkozó kérdőív kitöltése által kaphattam meg a kiindulási adatokat, majd később a megoldáshoz vezető utat. Az IQ teszt fontossága abban rejlett a feladat szempontjából, hogy a vizsgált hallgatók intelligens hányadosához tudtam viszonyítani teljesítményüket, illetve a szociális háttérre vonatkozó plusz információkkal együtt már egy komplex képet kaptam a hallgatók elvárható teljesítményszintről. Az így megkapott eredményekből alakítottam ki egy osztályzati rendszert, amelyben a legjobb IQ-val és családi háttérrel rendelkező hallgatók kapták a legmagasabb értékeket, mivel ők rendelkeztek képességeik alapján a legjobb kilátással a jó teljesítményre. Mindezek után már csak a predesztinációs eredmény, illetve a valós tanulmányi átlagok összehasonlítása kellett megtörténjen, ahol kiderült az, hogy mely hallgatók teljesítenek képességeikhez képest jól, illetve kik azok, akik eltékozolják tehetségüket, az elvárható szint alatt produkáltak. Fontos azt is kiemelnem, hogy a hallgatók elsősorban önmagukkal versenyeztek, így egy közepes képességű, de jeles érdemjegyátlagot produkáló hallgató magasabb pontszámot kapott, mint egy kimagasló képességű, de elégségesen teljesítő alany. A teszt tükrében, így mindenki szembesülhetett a képességeihez mért valós teljesítménnyel.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok alkották a vizsgált hallgatókat, amelyek az anonimitás fenntartása miatt vizsgált név alatt futnak.

A feladatom egyik felét a az IQ teszt jelentette, a másikat a kérdőív melyek az alábbi kérdéseket foglalták magukba:

Szülői végzettség, szülőkre lebontva

Szülők beosztottainak száma szintén szülőkre lebontva

Családi jövedelem

Jogosítvány megléte

Nyelvvizsga

Nehézségek: az adatok begyűjtésénél a bizalmas információk miatt a nehézségek jelentősek voltak. Volt aki teljes mértékben elzárkózott a vizsgálat elől, volt aki a számára csak kedvező adatokat adta meg. Ezen személyek adathiány miatt nem vettek részt a vizsgálatban, így azonban a rangsorolásból is kimaradtak.

Objektumok (sorok)

Vizsgált 1

Vizsgált 3

Vizsgált 4

Vizsgált 5

Vizsgált 7

Vizsgált 8

Vizsgált 9

Vizsgált 10

Vizsgált 11

Vizsgált 12

Vizsgált 13

Vizsgált 14

Vizsgált 15

Vizsgált 17

Vizsgált 18

Vizsgált 19

Vizsgált 20

Vizsgált 21

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Irányelvek: Irány = 0 = ha nagyobb az érték, akkor az objektum ideálisabb Irány = 1 = ha kisebb az érték, akkor az objektum ideálisabb.

x1-> (0-12) skála ; Irány:0 (szám)

x2-> (0-12) skála Irány:0 (szám)

x3-> (0-12) skála Irány:0 (szám)

x4-> (0-12) skála Irány:0 (szám)

x5-> (0-12) skála Irány:0 (szám)

x6-> (0-12) skála Irány:0 (szám)

x7-> (0-12) skála Irány:0 (szám)

x8-> (0 vagy 2.) szám Irány:0 (szám)

x9-> (0 vagy 4.) szám Irány:0 (szám)

y-> (1-5) skála Irány:0 (szám)

A feladat által érintett célcsoportok

Célcsoportom a Szent István Egyetem Gazdaság és Társadalomtudomány szak hallgatói voltak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladatom arra a kérdésre ad választ, hogy a hallgatók erőforrásaik tükrében alul vagy felül, esetleg optimális teljesítményt nyújtják-e a felsőoktatásban eltöltött időszakban, amelyet a vizsgálat magába foglal.

A vizsgálat számos kérdéskört megnyit a létével, mint például azt, hogy van-e jogosultsága egyáltalán egy ilyen vizsgálatnak? Ha van milyen haszonnal, illetve negatívummal jár? A hasznosság szempontjából mindenképpen elmondható az, hogy egy olyan viszonyítási alapot ad, amely fejlődésre ösztönzi, illetve egy viszonylagos objektív visszajelzéssel látja el a vizsgálatban résztvevő személy. A vizsgálati módszer hiányossága, hogy kevés adatból, illetve információból dolgozik, így mindenképpen további finomításra szorul, azonban véleményem szerint életképes.

Hasznosságai továbbá, hogy nem csak a felsőoktatásban, hanem az élet minden olyan területén fellehet használni a vizsgálatot, ahol versenyhelyzet van, és az eredményesség az emberi teljesítményből fakad. Nyilván szükséges ezekhez a vizsgálat módosítása.

További hasznosságok: Az értékelés lehet ösztönös, intuíciókra alapozó szakértői vélemény alapján (nem lesz pontos/igazságos a végeredmény):

- Kérdőívek készítése: 120 perc

- A kérdőívek összegyűjtése : 360 perc

- Táblázatok készítése: 120 perc

- DigitalAge IQ teszt ingyenes használata az értékeléshez: 120 perc

- Szakértői véleményalkotás: 60 perc

- Egy irodai dolgozó átlagos órabére 1500 Ft

- Órabér ebben az esetben összesen: 19 500 Ft

- Statáriális bíróság működése 60 perc (+25000 Ft)

- Alternatív szakértői vélemények kikérése 120 perc (+160000 Ft)

- Összes idő:780perc Költség: 204 500- Ft

Az értékelés történhet hasonlóságelemzés készítésével (pontos, objektív, gyors kb. 2 óra):

- Az elemzési eszközök és keretrendszerek rendelkezésemre állnak (0 Ft)

- Egy irodai dolgozó átlagos órabére 1500 Ft

- Összesen ebben az esetben: 3000 Ft

- Adatgyűjtés tudatosan, saját kutatásból 30 perc, (0 Ft)

- Tanulási minta előkészítése: 30 perc (0 Ft)

- Modellezés 30 perc (0 Ft)

- Szakvélemény megformálása 30 perc

- Direkt és inverz modellek futtatása

- Összes idő: 120 perc és 44 000Ft.

44 000 Ft reményében kezdem meg a tananyag alkalmazását.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

- Az IQ teszt kiválasztása, kérdőív megalkotása

- A IQ teszt + kérdőív kitöltetése 22 hallgatóval, majd ezek feldolgozása

- Eredmények kiszámítása

- Az eredmények skálázása, pontozási rendszer meghatározása

- Objektumok meghatározása

- Attribútumok meghatározása

- Az adatok értékelése, összefoglalása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

- A COCO elemzés eredményeként kirajzolódott, hogy melyek azok a vizsgált hallgatók amelyek hitelesek illetve azok amelyek nem.

- Ezen felül megállapítható az az eredmény, amely alapján túlteljesítésről illetve alulteljesítésről beszélhetünk.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az összehasonlító elemzés célja a Predesztinációs vizsgálatom hatékonyságának a felülvizsgálata. Az ösztönös megoldás nem minden esetben állta meg a helyét. Tehát a feladat tökéletesítésre szorul. A kérdőív bővítése is célszerű lenne, ahhoz hogy pontosabb eredményeket kapjunk. Továbbá fontos lenne az eredmények hitelességéhez az objektív forrás a jelenlegi a vizsgált személy alapján megadott információk helyett. A tanulmányi eredmények tükrében szintén fontos lenne az, hogy a neptun vagy esetlegesen az etr rendszerben szereplő jegyek alapján készüljön el a vizsgálat. Az IQ teszt a kérdőív egy másik sarkalatos pontja, ahol szintén megfontolandó lenne, hogy egy vizsgálat szakmailag megalapozott tesztet töltsön ki, illetve a folyamatot lehetőleg egy pszichológus/szakember kövesse.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az elemzés segítségével olyan következtetéseket vonhatok le, amelyeket felhasználhatok az IQ teszt további finomítása során. A predesztinációs teszt szempontjából az alkalmazhatóság a legfontosabb. A további vizsgálatot és a teszt tökéletesítését elengedhetetlennek tartom, hogy az alkalmazhatóvá váljon. A tervezett alapján a tényleges hasznosság 44 000.- ft, amely a szakértői rendszer használatának költésgének közel 1/5, azonban ez az összeg egyenlőre nem pontos, tovább módosulhat. Szerintem azonban a reális érték 19000Ft körül lehet. Ez a módszer költséghatékonyabb, illetve könnyebben kivitelezhető,azonban szükséges a kiegészítésre más vizsgálatokkal való ellenőrzésre.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet