Prognosztika

Angol megnevezés: Forecasting

Tartalomjegyzék

1978: "Nagyobb ( de legfeljebb néhány évtizedet átfogó) távlatoknak számításokon alapuló előrejelzése."

1998: "A prognosztika alapkérdései nagyon egyszerûek: Hogyan és milyen pontossággal lehet a valóságról eddig rendelkezésre álló tapasztalatok (objektum-attribútum-idõ-érték-tömb) alapján tetszõleges objektum tetszõleges attribútumának tetszõleges idõbeli értékét (várható intervallumát, a változás irányát) levezetni?"
"A megoldás lehetõségének elvi alapját a “megzabolázott” kombinatorikai robbanás jelenti. Más megközelítésben ez úgy fogalmazható meg, hogy adott keresési cél esetén a lehetséges megoldások (függvények) halmazának hatékony szûkítésére létrejött technikák alapján egy relatíve gyors és fokozatos közeledés biztosítható a megcélzott összefüggésformák felé. Így a számítógép segítségével olyan - a komplex jelenségeket is jól közelítõ - összefüggések is feltárhatók, melyek létezése az ember elõtt esetleg örökre rejtve maradt volna (pl. idõjárás-elõrejelzés, árprognózisok)."

1999: "Az ó-kori népek az istenekhez fohászkodtak kedvező szélért hajóik számára, vagy esőért, ha vetéseiket a szárazság pusztította."
"A középkorban a jövendő időjárást a csillagokból olvasták ki az asztrológia módjára."

2001: "A futurológia és a prognosztika olyan ágai a jövőkutatásnak, amelyek elsősorban időtávban, valamint célban és komplexitásban eltérő tevékenységeket és eredményeiket foglalják össze, úgy, hogy a prognosztika a közelebbi, a futurológia a távolabbi és komplex jövőképekkel foglalkozik."

"ez egy" kapcsolattípus:
- Numerikus prognosztika (meteorológia, fajtája)
- Gazdasági prognosztika (gazdasági, fajátja)
- Asztrológiai prognosztika (csillagászat, fajtája)
- Nyelvi prognosztika (nyelvtörténet, fajtája)

"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
- Információ
- prognózis
- Adat
- Modell

"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- Jövőkutatás (progosztika, futurológia)
- Jövő (jövőkutatás, prognosztika, jóslat, Előrejelzés)

1998: A jövőre vonatkozó kijelentések, szinte minden esetben csak valószínűségek, tehát bizonyos mértékű bizonytalanságot tartalmaznak.

A modellezéssel kapcsolatban általában kimondható a céltalanság tétele, mely szerint nem tudható elõre, mely ex-post helyességû modell lesz a jövõbeli alkalmazásoknál a legjobb, illetõleg mennyi hiba kell, hogy egy modellben objektumonként megmaradjon.

A céltalanság tétele szerint a modellezők és a megrendelőik nem tudják - célfüggvény hiányában - eldönteni, hogy a nem hibátlan modellek közül melyik a jobb. Márpedig hibátlan modell nincs, vagyis a több-kevesebb hibával rendelkező modellek közül kellene tudni a legperspektivikusabbat kiválasztani, mely a közeljövőben valóban a legjobb előrejelzéseket képes majd szállítani.

A prognosztika előre meghatározott, számításokon alapuló előrejelzés rövid időtávra, s amely előrejelzés döntés előkészítő információ(ka)t hordoz. Ezen információ(k) birtokában el lehet kerülni megfelelő döntéssel a jövőben nem kívánt állapotokat, illetve csökkenteni lehet hatásukat, a meghozott és végrehajtott intézkedésekkel.
A prognosztika ma már több tudományágban ad előrejelzéseket.

Igaz-e, hogy a prognosztika a jövőkutatás része? (Igaz)
Igaz-e, hogy a prognosztika időtávja hosszú? (Hamis, mert a prognosztika 5-15 évre készít előrejelzést, amely rövid időtávnak számít.)
Igaz, hogy a prognosztika nem ad döntéshez szükséges információt? (Hamis, a prognosztika elsődleges feladata a döntés előkészítő információ nyújtása.)
Igaz, hogy a prognózis a prognosztika egyik fajtája? (Hamis, mert a prognosztika egyik része.)

Gidai Erzsébet-Tóth Attiláné: Bevezetés a jövőkutatás elméleti és módszertani kérdéseibe