Személygépjármű vásárlása 4 tagú család részére

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A Magyarországon kapható alsó-középkategóriás személygépjárművek tulajdonságaik és áraik alapján, hasonlóságelemzéssel történő összevetése magánszemélyek részére. Feladatomban 5 ajtós, benzines modelleket vizsgáltam. Azon személygépjárműveket vettem figyelembe, amelyek hengerűrtartalma 1600 cm3 alatt van.

A feladat előtörténete

A rokonságomban többen is megkértek már, hogy segítsek autóvásárlási problémáikban, illetve mondjam el a véleményemet.A rokonok megdöbbenéssel fogadták a kategórián belüli eltéréseket ( főleg ár). A fő hipotézis, amit szeretnék megvizsgálni az, hogy vajon drágábbak-e a német gyártmányú gépjárművek. Helytálló-e az az állítás, hogy a márkanevet kell megfizetni egyes nagyobb imázsú autóknál. És vajon milyen megállapítás igaz a „jóhírnevét vesztett” francia és „megbízható” japán autókra?

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A fő gondot az jelenti egy család számára, hogy összegyűjtse a megfelelő mennyiségű és minőségű információt. Az autóvásárlás nem néhány évre szóló ügylet. Egy család esetében nem is lehet befektetésnek nevezni. Nagyon sok döntési kritérium merülhet fel egy családnál a vásárláskor. Csomagtér nagysága, fogyasztás, ár. De a tehetősebbek körében a márka presztízse sem elhanyagolható. A problémával több internetes oldal is foglalkozik, de csak néhány esetben fordul elő,. hogy több autót vizsgálnak egyszerre. Legtöbb esetben mindig csak a megjelenő új modellek tesztelését hangsúlyozzák. focus ceed corolla A fenti példák is mutatják, hogy információ van, csak mások a paraméterek és felszereltségek. Nehéz a közös nevezőt megtalálni.

Szerencsére azonban a megfelelő információk gyűjtéséhez rengeteg adatbázis a rendelkezésünkre áll. Főleg az értékesítést végző kereskedések és gépjármű importőrök honlapjain. A személyes utánjárás is csak egy típus elemzését teszi lehetővé adott időben. Ha az érdeklődő bemegy egy kereskedésbe, akkor csak az adott márka, adott típusaival találkozik. Nem áll rendelkezésére még összehasonlítási alap.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgált objektumok:

*Audi A3
*BMW 1
*Chevrolet Lacetti
*Citroen C4
*Ford Focus
*Kia Ceed
*Mazda 3
*Mitsubishi Lancer
*Opel Astra
*Renault Megane
*Skoda Octavia
*Toyota Corolla
*Volkswagen Golf

Attribútumok:

*ár (Ft)
*csomagtér (l)
*saját tömeg (kg)
*hengerűrtartalom cm3)
*teljesítmény (LE)
*nyomaték (Nm)
*végsebesség (km/h)
*gyorsulás 0-100km/h-ra (s)
*kombinált fogyasztás (l/100lm)
*légzsákok száma (db)

Az adatgyűjtés időpontja: 2007.11.16. és 2007.11.19. Ezen gépjárművek kiválasztása a rokonok bevonásával történt egy autókatalógus és online adatbázis ajánlataiból, csupán az ő szubjektív véleményükre hagyatkozva. Ők döntötték el, hogy melyik gépjárműveket vonjam be a vizsgálatba. A feladatban használt adatok közhasznúak. Az adatgyűjtést nehezítette az információk hiányossága, ezért néhány autónál a hivatalos honlapot kellett böngészni.

ine források

• Audi A3 [1]
• Bmw 1 [2]
• Chevrolet Lacetti [3]
• Citroen C4 [4]
• Ford Focus [5]
• Kia Ceed [6] [7]
• Mazda 3 [8]
• Mitsubishi Lancer [9] [10]
• Opel Astra [11]
• Renault Megane [12]
• Skoda Octavia [13]
• Toyota Corolla [14] [15]
• Volkswagen Golf [16]

A feladat által érintett célcsoportok

Azon családok figyelmébe ajánlom megoldásomat, akik 3-4 tagú családjuk számára szeretnék megvásárolni a mindennapi használatra szánt személygépjárművet. Továbbá hasznos lehet az információ-gyűjteményem azon emberek számára, kiknek kevesebb türelmük van az adatok megkeresésére az interneten.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A családok számára a gépkocsi vásárlás több milliós kiadás, ezért nagyon fontos ezen feladat alapos átgondolása, megfontolása. A megoldás során számba vett gépjárművek értéke minden esetben meghaladta a 3 millió forintot. Egy család számára ekkora összeg kifizetése könnyen megterhelő lehet. Az egyes társadalmi rétegben megengedhetővé válik a családi gépjármű 4-5 évenkénti lecserélése. Véleményem szerint egy család (családfő) akkor dönt helyesen, ha nem csak azt veszi figyelembe, hogy melyik márka mennyire jelent presztízst, hanem azt is, hogy melyik gépjármű a legtökéletesebb a család számára. A „lenézett” márkák kevésbé „menő” típusai is megfelelnek egy közepes jövedelemmel rendelkező család számára. Elképzelhető, hogy egy drágábban vásárolt modell kevésbé lesz megbízható, vagy sokkal drágább lesz a fenntartás, szervizköltség stb.

A válaszokat befolyásoló tényezők

• ár (Ft)– minimalizálandó
• csomagtér (l) - maximalizálandó
• saját tömeg (kg)- minimalizálandó
• teljesítmény (LE) - maximalizálandó
• nyomaték (Nm)- maximalizálandó
• Végsebesség (km/h) - maximalizálandó
• Gyorsulás 0-100 km/h-ra (s)-minimalizálandó
• Kombinált fogyasztás (l/100km)- minimalizálandó
• Légzsákok száma (db) - maximalizálandó

A motor tulajdonságai kettős befolyással bírnak. Egyrészről a teljesítmény meghatározza, hogy mekkora összeget kell fizetni adó gyanánt, másrészről viszont a motor mérete és teljesítménye befolyásolja a gépjármű fogyasztását. A döntéshozónak el kell döntenie, melyik befolyásoló tényezőt veszi figyelembe.(Több súlyadót fizet, viszont nagyobb Le/kg arányt kap, dinamikusabb lesz a gépkocsi, vagy kevesebb pénzt költ a súlyadóra, így kevésbé dinamikus autót választ.) A családok esetzében döntő tuléajdonság lehet a csomagtér térfogata is. Az autó kihasználtságát befolyásolja.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• Összegyűjtöttem az adatokat.
• A pivot-tábla elkészítéséve.
• A vizsgált attribútumok:
• Ár (Ft)
• Csomagtér (l)
• Saját tömeg (kg)
• Teljesítmény (LE)
• Nyomaték (Nm)
• Végsebesség km/h)
• Gyorsulás 0-100km/h-ra (s)
• Kombinált fogyasztás (l/100km)
• Légzsákok száma (db)
• A vizsgált objektumok:
• Audi A3
• Bmw 1
• Chevrolet Lacetti
• Citroen C4
• Ford Focus
• Kia Ceed
• Mazda 3
• Mitsubishi Lancer
• Opel Astra
• Renault Megane
• Skoda Octavia
• Toyota Corolla
• Volkswagen Golf
• Ezek után létrehoztam egy adattáblát az adatbázisból.

Az adattábla segítségével tudtam készíteni egy rangsor táblázatot, mely az egyes objektumokat rangsorolja az egymással összemért attribútum adatok alapján.

• Pl.: a Coco munkalap C20-as cellája egy SORSZÁM-függvény paramétere, és értéke azért 0, mert egy autó annál jobb helyezést kap, minél nagyobb a csomagtere.
• A D20-as cella szintén SORSZÁM-függvény paramétere, amely értéke viszont azért 1, mert az autó annál kisebb rangsorszámot kap, minél kisebb a saját tömege, de így van ez a fogyasztás esetén is.
• A Rangsor táblában csak 4 rangsort osztottam ki (bővebben a következő pontban). Ezt a SORSZÁM illetve a HA függvények egymásba ágyazásával kaptam meg: =HA(SORSZÁM(C5;$C$5:$C$17;$C$20)<4;1;HA(SORSZÁM(C5;$C$5:$C$17;$C$20)<8;2;HA(SORSZÁM(C5;$C$5:$C$17;$C$20)<12;3;4)))A rangsor tábla utolsó oszlopát SZUM-függvénnyel számoltuk ki. Az ebben az oszlopban kapott eredmények közül a legkisebb értékű lehetne elvárásainknak a legmegfelelőbb, ha nem tudnánk, hogy így lényegében azonos fontosságot tulajdonítunk minden attribútumnak, noha a kezünkben lévő adatok alapján jól látható, hogy vannak olyan jellemzők, melyekből kevés van a drága autókban, s relatíve sok az olcsókban, vagyis valószínűleg ezen attribútumok nem bírhatnak jelentős ármeghatározó szereppel. Sajnos azonban sem mi, sem a szakértők nem tudják előre, vajon milyen tulajdonságok, milyen értékei, milyen fontosak lesznek adott objektumok egymással való versenyeztetésekor.
• A következő, Lépcső táblát már maga a Solver számolta ki. Mivel nekem 13 objektumom volt kénytelen voltam a 13 lépcső helyett 4-et használni – a Solver nem tudott volna akkora mennyiségű adattal dolgozni -. A Solver beállításai: a Célcella az a cella, amelyben az eltérések négyzetösszegét számolja ki a Solver, a Módosuló cellák a Lépcső tábla cellái, a Korlátozó feltételeket egyenként kell felvinnünk minden cellára vonatkozóan pl.: $C$40<=$C$41. Fontos hogy az értékek minimumát keressük (Min).
• A COCO tábla egy részét – mint az előbbi Lépcső táblában is- a Solver számolta ki. Az egyes tulajdonságok értékeit a Lépcső és a Rangsor táblákból, az FKERES függvény segítségével számoltuk ki pl.: =FKERES(C23;$B$40:$K$43;$C$44;0) Ezen értékek összegét neveztük „összesennek”. Az ”eltérést” az eladási ár és az összesen különbsége adta. A % oszlopot az eltérés és az ”összesen” hányadosával határoztuk meg. Az ”összesent ”kellett összehasonlítani az eladási árral. Az ítéletnél a HA függvényt használtuk pl.: =HA(ABS(O48)<0,01;"kiegyenlített";HA(O48>0,01;"túlértékelt";"alul értékelt")), ennek megfelelően – ha a számított ár (1 %-os eltérést engedélyeztünk) kisebb ,mint az eladási ár akkor „túlértékelt” lett, ha a két ár egyenlő vagy az 1 %-os határokon belül mozgott akkor „kiegyenlített” lett, ha a számított ár nagyobb mint az eladási ár akkor „alul értékelt” lett a gépjármű.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• Az általam lefuttatott Exceles elemzés alapján a tizenhárom gépjármű közül hét kapott ”alul értékelt” négy ”túl értékelt” és kettő ”kiegyenlített” minősítést. Ez alapján azt lehet mondani, hogy bármelyik autót megvásárolhatjuk, amelyik kielégíti igényeinket, az árnak megfelelő minőséget. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a Chevrolet, Kia, Mazda, Mitsubishi, Renault, Toyota, és a Volkswagen gépjárművek ár–teljesítmény szempontjából megfelelnek a vevő elvárásainak, hiszen mindegyik modell ”alul értékelt”. Ezenfelül „kiegyenlített” értékelést kapott az Opel és a Skoda.
• Feladatomban „túlértékelt” minősítést kaptak a következő modellek: Audi A3, BMW 1, Citroen C4 és a Ford Focus.

• Mint látjuk eltérés van a német márkák értékelése között, tehát semmiképp nem húzhatjuk rá feltételezésünket az összes német márkára. Amíg az Audi, BMW és a Ford ebben a kategóriában túlértékelt autókat kínál, addig a Volkswagen és a VW konszernhez tartozó Skoda, Opel alul van értékelve, vagy kiegyenlített, teljesítmény arányos áron kínálják.
• Az autókban szerelt biztonsági funkciókat betöltő légzsákok száma nagy mértékben befolyásolja az árat, ami szerintem valóban fontos tulajdonság. A legtöbb és legkevesebb légzsákkal rendelkező autók esetében több, mint 900000 Ft a különbség.
• A gyorsulás tulajdonság szinte minde ntípusnál ugyannyi pénzbe kerül, tehát nem érdemes döntésünket erre a tulajdonságra alapozni. Viszont a 2leglassabb" Opel árában tükröződik a lustaság. Jóval kevesebb értéket képvisel az árában a gyorsulás. (700000 ft-tal kevesebbet)
• A saját tömeg esetén hasonló észrevételt tehetünk. A két legnehezebb kocsi: Bmw és Toyota árában 160000 Ft-tal kevesebbet nyom a latba.
• A fogyasztás és nyomaték minden esetben ugyanannyit ér.
• A végsebesség és teljesítmény esetében is a leglassabbak és leggyengébbek kerülnek feltünően kevesebb összegbe. Végsebesség esetén 300000 és 500000 Ft az egyes lépcsők különbsége. Elég meghatározó. A teljesítmény estében a két leggyengébb közel 550000 Ft-tal kevesebbet mutat a többihez képest.
• A német autók értékelése nem kiegyensúlyozott. Beigazolódik a hipotézisünk az Audi, BMW és Ford esetében. Viszont cáfolnunk kell a VW, Opel, Skoda esetében. A japán modellek azonban egyöntetűen igazolják állításunkat, „jó vétel”-nek számítanak.
• Az elemzés kimutatja, hogy az autó árát befolyásoló tényezők a saját tömeg, légzsákok száma, a fogyasztás, a teljesítmény és a végsebesség. Kevésbé befolyásoló tényezők a kombinált fogyasztás, nyomaték.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

• Német autók

A német autók vizsgálata során nagy különbségek kerültek elő. Két csoportba kell sorolnunk őket. A BMW Audi túl vannak árazva. Valamilyen többletet tartalmaznak áraikban (marketing, vagy a többlettel sugároz éppen presztízst). A másik csoportba tartozó márkák megfelelő lehetőséget kínálnak ebben a kategóriában. A VW és Opel megéri a pénzét az elemzés szerint. A drágább német márkák megvásárlásda esetén leírhatjuk a többletköltséget a szimpátia, vagy márkahűség számlájára. (vannak olyan vevők, akik kimondottan Audit szeretnének venni, mert az tetszik nekik)

• Japán autók

Az elemzés azt mutatja, és véleményem szerint is helytálló az a megállapítás, hogy a japán személygépjárművek teljes mértékben megfelelnek a vevők igényeinek, ráadásul az autóért kiadott pénzmennyiségnek megfelelő minőséget kapnak. Ez a megállapítás azonban nem jelenti azt, hogy csakis ezek azok az autók, amelyeket érdemes vásárolni. Vannak olyan személygépjárművek, amelyek egy kiemelkedő tulajdonsággal bírnak, de többet kell érte fizetni, mint amennyit az autó ér. Ilyenkor a vevőnek kell eldöntenie, hogy mennyire fontos az a kiemelkedő tulajdonság.

• Francia autók

A franci autókra is igaz a megosztottság. A Citroen képviseli a kategóriában a magasabb színvonalat sugárzó modellt a francia kocsik között (túlértékelt 3%-kal). A Renault pedig alulértékelt járművek közé.

Én a rokonaimnak a japán autók vásárlását ajánlottam. Nemcsak az elvégzett munkám miatt, hanem a megvásárlást követően is jó véleménnyel vannak az emberek ezen autókról. Megbízhatónak és könnyen fenntarthatónak találják. Ezt a következtetést egy ítéletet író internetes oldalról vontam le.