Szimpatia

Tartalomjegyzék [elrejtés]

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Hogy ne csak a szimpátia döntsön a kiválasztásban...

A feladat előtörténete

HR-es munkatársként fontosnak tartom, hogy a toborzás, kiválasztás folyamatában a személyes szimpátián, a szubjektivitáson túl, teret kapjon a tényeken alapuló objektivitás. Munkám során többször tapasztaltam, hogy nem feltétlenül vált be a rokonszenv alapján kiválasztott munkatárs, helyette célszerűbb lett volna egy kvalifikáltabb kolléga kiválasztása.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A HR-es kiválasztás folyamatában, több módszert alkalmaznak, de ezek nem mindig adnak objektív eredményt. A HR-es gyakorlatban, ha a jelöltek a szokványos interjúztatással kerülnek felvételre, lehet, hogy egy jó kommunikációs készséggel rendelkező, esetleg jobban öltözött pályázó kerül felvételre, még akkor is, ha esetleg nagyobb a bérigénye, viszont jobban "el tudja magát adni".

Kellene egy olyan módszer, ami a szubjektivitás mellett, az objektivitásra is hangsúlyt fektet!

Lehet, hogy ebben az esetben, nagyobb eséllyel pályázhatna egy mind személyiségében, mind külsőségekben "szerényebb" jelentkező. Miután ez a mai világban nem túl jellemző, lehet, ebben rejlene a módszer előnye!!!

Természetesen, mindez attól is függ, milyen munkakörbe keresünk munkatársat! Jelen esetben mozdonyvezetőket vagy motorvonat-vezetőket.

A 10 jelentkező közül, nagy valószínűséggel Gábort választanám új munkatársnak, mert megítélésem szerint ő kellő informatikai és munkaköri tapasztalattal rendelkezik, bérigénye, pedig a "középmezőnyben" van. A jelentkezők közül, akik kevesebb fizetéssel is beérnék, nekik kevés a tapasztalatuk, a táblázat végén pedig a bérigényeket ítélem magasnak. Nálam Gábor az ideális munkatárs-jelölt.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Mivel a HR-es munka alanyait megilleti az anonimitás, ezért e feladat "objektumai" fiktív szereplők.

5.1 Objektumok (sorok)

• Andrea
• Barbara
• Cecília
• Dániel
• Elemér
• Ferenc
• Gábor
• Huba
• Ilona
• János

5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)

• informatikai ismeret/év
• kor/év
• munkakörben eltöltött idő/év
• neme/-
• nyelvtudás/pont
• végzettség/pont

Az informatikai ismereteket években adták meg, mely azt az időintervallumot takarja, amióta számítástechnikával foglalkozik a jelentkező (vélelmezzük, minél régebb óta foglalkozik számítástechnikával, annál jobban ért a különböző alkalmazásokhoz, ezért nagyobb lehet a bérigénye, a korszerű IT alkalmazások, nagyon fontos részét képezik bármely pl. oktatói, szervezői munkakörnek)(iránya 0). Az informatikai ismeretek pontosabb mérésére, esetleg egy próbafeladat elkészítése is jó megoldás lehetne, mivel nem feltétlenül egyenesen arányos a számítástechnikai tudás, azzal, hogy hány éve van számítógép közelében.

A kor, a jelentkezők életkorát takarja években, minél fiatalabb a jelentkező, annál nagyobb esélye van a felvételnél(, iránya 1).

A munkakörben eltöltött idő alatt, amit szintén években adtak meg, a munkatapasztalatot értjük; minél több a jelentkezéshez meghatározott munkakörben eltöltött idő, annál nagyobb lehet a bérigény (ezért iránya 0).

A jelentkező neme, melynek azért van jelentősége, mert amennyiben van elegendő számú férfi jelentkező, akkor elsősorban ők kerülnek felvételre. Mivel ők mozdonyt és motorvonatot egyaránt vezethetnek, ezért nagyobb bérigényük lehet (minél több típusvizsgájuk van , annál nagyobb lehet a bérigényük. (iránya 1).

A nyelvtudást pontoztuk, (5 pont egy nyelvből középfokú nyelvvizsga, 10 pont egy nyelvből felsőfokú vagy 2 nyelvből középfokú nyelvvizsga); minél nagyobb a pontértéke, annál nagyobb bérigénnyel élhet.

A végzettségeket szintén pontoztuk (3 pont a középfokú, 4 pont a "főiskolai szintű", 5 pont az "egyetemi szintű" végzettség), jelentése: minél több pont, annál magasabb iskolai végzettség=magasabb munkabérigény. (irány 0)

ezeket a tulajdonságokat hasonlítjuk a munkabérigényhez, mely forintban értendő.

Munkáltatóként annál alkalmasabb egy jelentkező, minél kevesebb bért kér, de a kvalitásai megfelelnek a megpályázott munkakörnek.

Persze tudatában vagyunk, hogy a kvalitás és a tapasztalat magasabb szintjével arányosan /néha aránytalanul/ növekszik a bérigény. Humán szakemberként az aránytalanul nagy bérigényt kell tudnunk kiszűrni a néha rengeteg hasonló tulajdonságú jelentkező közül. Illetve megtalálnunk a számunkra alkalmas munkatársat.

A feladat által érintett célcsoportok

• elsődlegesen a HR-es munkatársakat, vezetőket segíti ez a módszer
• de segítséget nyújthat egy kvalifikált, de kevesebb munkatapasztalattal rendelkező illetve kevésbé szimpatikus jelölt számára is

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat kapcsán mérlegeljük az ár-érték arányt (idő és költség szükségletet). Mérlegeljük, hogy mi a költséghatékonyabb, ha a cég toborzás-kiválasztási egysége maga végzi el a kiválasztási feladatot intuíciói alapján, vagy egy erre specializálódott pl. fejvadász céggel végezteti el, vagy a COCO segítségével.

A toborzás-kiválasztási egység költsége: 32500 forint

• a kiválasztáshoz szükséges adatok bekérése (e-mail üzenet megfogalmazására szánt idő 1 óra, munkaóra ára 4000 forint, internet költség 500 forint)
• az adatok rögzítésére fordított idő (1 óra, munkaóra ára 4000 forint)
• az adatok alapján megbeszélés és döntés (3 fő, 2 óra, összesen 6 munkaóra, ára 24000 forint)

Hasonlóságelemzés költsége: 24500 forint

• a kiválasztáshoz szükséges adatok bekérése (e-mail üzenet megfogalmazására szánt idő 1 óra, munkaóra ára 4000 forint, internet költség 500 forint)
• az elemzéshez szükséges program(ok) beszerzése (MY-X free)(ingyenes)
• az adatok rögzítésére fordított idő (1 óra, munkaóra ára 4000 forint)
• a rögzített adatok feldolgozása (1 munkaóra, ára 4000 forint)
• döntéshozatal a kapott eredmény alapján (3 fő, 1 óra, összesen 3 munkaóra, ára 12000 forint)

Fejvadász cég költsége: 3 fő kiválasztása, 20000 forint/fő, összesen 60000 forint

A fenti adatok szerint a mozdonyvezető(k) kiválasztása a hasonlóságelemzéssel a legköltséghatékonyabb; a legdrágább megoldás, ha egy fejvadász céget bíznánk meg a feladattal.

Mivel adott helyzetben egy új munkavállaló felvétele a cél (mely logikusan a legköltséghatékonyabb módszerrel történik), az értékkülönbséget/hasznosságot nem lehet számszerűsíteni, mivel a kiválasztott munkaerő "beválása" (amit nem csak az elemzett tulajdonságok befolyásolhatnak!!) egy hosszú folyamat eredménye. Véleményem szerint nem lehet a kiválasztás módszerének eldöntése előtti fázisban értékkülönbségről (jelen esetben "beválás"-ról) beszélni.

Az esetleges hiteltelen elemzési eredményeket, éppen a legköltséghatékonyabb módszer kiválasztásával kerülhetjük el, mivel ez a módszer az objektivitásra törekszik.

Ebből arra következtetek, hogy az objektivitásra törekvő komponens alapú objektum-összehasonlítás költséghatékonyabb és időtakarékosabb megoldás. A módszer haszna abban rejlik, hogy valóban objektív döntés születhessen, a személyes szimpátia helyett.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. felvesszük az alapadatokat, egy meta-adatbázist készítünk
2. ezután elkészítjük a kimutatást (kimutatásvarázsló segítségével)
3. ellenőrzésként készítünk egy második kimutatást (melynek inkább nagy adathalmaz esetén van jelentősége, hogy biztosan egy adat került-e minden cellába)
4. a tulajdonságokhoz "beállítjuk" az "irányt"
5. majd elkészítjük a sorszámfüggvény segítségével a rangsor táblázatot
6. ezután a megfelelő sorokat és oszlopokat (összehasonlítandó tulajdonságok, és amihez hasonlítunk) beillesztjük a hatalmas segítséget nyújtó COCO mátrix-ba
7. ezután "már csak" a kapott eredmény HA függvénnyel való összehasonlítása van hátra, és
8. levonhatjuk a konzekvenciát, hogy az alkalmas személyt szemeltük-e ki új munkatársnak

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A toborzás-kiválasztási egység költsége: 32500 forint

Ennél a kiválasztási módszernél nagyobb a szubjektivitás befolyásoló hatása, ezért kisebb a hitelessége. Az egység Gábort "választotta", akinek jók a kvalitásai, bérigénye pedig a középmezőnyben van.

Hasonlóságelemzés költsége: 24500 forint

Ezzel a módszerrel zárható ki leginkább a szubjektivitás, ezért itt a legnagyobb a hitelesség. E módszerrel, a legideálisabb férfi jelölt (mozdonyvezető kiválasztás lásd előző pontoknál), Dániel.

Fejvadász cég költsége: 3 fő kiválasztása, 20000 forint/fő, összesen 60000 forint A fejvadász cég által drága szakértői rendszerekkel és a legköltségesebben Dánielt, Elemért és Ferencet "választották volna ki", leszűkítve a jelöltek számát/előkészítve a döntést.

Itt szintén közrejátszhat a szubjektivitás, illetve a költségmegtakarítás miatt nem ezt a módszert választjuk.

Mint már a szócikk előző pontjában írtam, a hasznosságot leginkább évek múltán lehet mérni, mert nem csak az elemzett tulajdonságok befolyásolják, a humán kiválasztásban mindig benne van a kockázat, mert az emberi tényezők is beleszólnak a hasznosságba.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Ezt a módszert azoknak a HR-es kollégáknak ajánlom, akik már kerültek a fentebb már említett helyzetbe, mikor is rossz döntést hoztak egy jelentkezővel kapcsolatban.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

E módszer többletértékét csak az nem értheti, aki a szubjektív vélemény(ek) alapján, mindig a helyes döntést hozta meg...

Próbáljuk megbecsülni a tényleges forintosított többletértéket (hasznosságot) a tervezett hasznosság alapján:

A toborzás-kiválasztási egység költsége: 32500 forint

Az egység Gábort "választotta" (munkabérigény 281000 forint)

Költségek 1 évre vetítve: 6641620 forint

0032500 kiválasztás

3372000 1 évi munkabér (12*281000 forint)

3237120 a bérjövedelmet terhelő (mintegy 96 százalékos) munkáltatói teher

Hasonlóságelemzés költsége: 24500 forint

A legideálisabb jelölt Dániel (munkabérigény 255000 forint)

Költségek 1 évre vetítve: 6022100 forint

0024500 kiválasztás

3060000 1 évi munkabér (12*255000 forint)

2937600 a bérjövedelmet terhelő (mintegy 96 százalékos) munkáltatói teher

Fejvadász cég költsége: 3 fő kiválasztása, 20000 forint/fő, összesen 60000 forint

A fejvadász cég Dánielt, Elemért és Ferencet "választották volna ki", akik közül újabb procedúra után Ferencre esett a választás.

Költségek 1 évre vetítve: 6492960 forint

0060000 kiválasztás

0012000 döntéshozatal a fejvadász cégtől kapott eredmény alapján (3 fő, 1 óra, összesen 3 munkaóra, ára 12000 forint)

3276000 1 évi munkabér (12*273000 forint)

3144960 a bérjövedelmet terhelő (mintegy 96 százalékos) munkáltatói teher

Tehát, ha feltételezzük, hogy mindhárom munkavállaló ugyanolyan "jól" végezte egész évben a munkáját és még beteg sem volt, akkor is arra az eredményre jutunk, hogy a COCO elemzéssel juthattunk a legideálisabb jelentkezőhöz. Amennyiben a költséghatékonyság alapján a hasznunkat kiszámoljuk a következő eredményre jutunk: a "fejvadász céges megoldást a COCO módszerrel összehasonlítva: 6492960-6022100=470860 forintot takaríthatunk meg, míg a toborzás kiválasztási egységet a COCO módszerrel összehasonlítva: 6641620-6022100=619520 forintot.

Ezzel újból arra a következtetésre jutottunk, hogy megéri a COCO hasonlóságelemző módszert használni, mert csak a költségvetületből is nyilvánvaló, hogy jó döntést hoztunk.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Ide%C3%A1lis_sz%C3%B3cikk_2010]