Tervező kiválasztása

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/lt.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Kiválasztás egy külföldi program képviselésére. A legalkalmasabb személy megjelölése a rendelkezésre álló jelöltek közül.

A feladat előtörténete

A kiválasztás egy érdekes, de annál inkább precíz és felelősségteljes folyamat a HR-esek életében. Szakdolgozatom témája a "Humán erőforrás menedzser kompetenciái" , így érdekelt vagyok a kompetenciaalapú kiválasztásban. Az építészek munkája alapvetően egy igen kreatív tevékenység, amit a megrendelők igényeihez kell igazítani, határidőre, ezért a kreativitás mellett több olyan tulajdonságra is szükség van, ami szerves részét képzi a terv megvalósulásának. A megoldás meglelésére többféle eszközt lehet alkalmazni, személy szerint érdekesnek találtam egy új módszer használatát, az additív megközelítést, hiszen több perspektíva, több oldalról világítja meg ugyanazt a problémát, és juttat el a végső konklúzióhoz.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A HR szakemberek döntésein mind a munkavállalók sorsa, mind a cég optimális költségvetésű működése múlik. A cég számára szükséges és hasznos folyamat meghatározni mely kompetenciák elengedhetetlenek a munka maradéktalan elvégzéséhez. A HR tevékenységei közé tartozik a kiválasztás, aminek egyik legelterjedtebb eszköze az interjú. A megfelelően megszerkesztett strukturált interjúkon keresztül meg lehet találni a legalkalmasabb tervezőt a munkára. Első körben kiszűrni azokat, akik nem rendelkeznek az elvárt motivációkkal, majd a bennmaradottakkal még egy kör interjút készíteni. A feladatomban szereplő építészek közül a három legesélyesebb építész az I.S., J.T. és T.M. monogramú jelöltek. Köztük a T.M. monogramú tervező rendelkezik a legváltozatosabb portfólióval, amiről azt a következtetést vonom le, hogy ő a legalkalmasabb egy ilyen kihívásra, hiszen képes bármilyen épülettípus kialakítására. A szakmai és személyes kompetenciák alapján a feladatra ideális tervező: T.M. .

Ez a megközelítés időigényes, és szubjektív alapokra helyezi a kiválasztást. A módszer emberközelibb, hiszen egy interjú során jól észrevehető, hogy milyen személyiség típusok közül lehet szelektálni és ezek közül melyik az úgynevezett legjobb. Célszerűbb alkalmazás ismeretének hiányában, egyszerre hagyatkoztam volna a szubjektív véleményemre és az építészek által felmutatott eddigi szakmai tapasztalatokra.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása

A japán program keretein belül három kulcsfontosságú kompetenciát állapítottak meg, amelyre mindenképp szüksége van a kiválasztott tervezőknek, még pedig; precizitás, rugalmasság és szaktudás. A csapatvezetést azért soroltam az attribútumok közé, mert az iroda szempontjából fontos, hogy ne azt az építészét küldje el több hónapra külföldre, aki általában a tervezéseket vezényli, és akinek a hiánya a legnagyobb hatással van a többiekre.

Objektumok (sorok)

A.M.

E.K.

H.K.

I.K.

I.S.

J.T.

K.K.

N.H.

P.T.

R.R.

S.K.

T.M.

Attribútumok (X,Y oszlopok)

Precizitás, irány: 0, azaz minél pontosabban dolgozik valaki, annál esélyesebb a kiválasztásra Rugalmasság, irány: 0, minél inkább alkalmazkodik valaki a többiekhez annál esélyesebb a kiválasztásra Szaktudás, irány: 0, azaz minél magasabb a szint, annál esélyesebb a kiválasztásra Csapatvezetés, irány: 1, azaz minél dominánsabb csapatvezető annál inkább csökkenek az esélyei a kiválasztásra.

A feladat által érintett csoportok

A humán területen tevékenykedő, és ezen belül a kiválasztásban érdekelt személyek számára lehet érdekes a megközelítés.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az a személy fogja az irodát képviselni, aki leginkább rendelkezik azokkal a kompetenciákkal, amikre a japán programon belül szükség van, így jó hírnevet biztosítani az cégnek és további kapcsolatoknak, illetve megrendeléseknek lehetőséget teremteni. Ezek forintban való kifejezése megjósolhatatlan, hiszen a szaktudás fejlesztése a legjobban kamatoztatható befektetések közé sorolandó.

A módszer kidolgozása az adott cégre: 450.000. Ft.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Készítettem egy táblázatot, amelyben felsoroltam a tervezőket a monogramjuk által. Három nagyobb projekt alapján ítéltem meg a teljesítményüket, ami egy múzeum, egy stadion és egy könyvtár megtervezését takarja. Ezeken a munkákon belül ugyanazt a négy tulajdonságot vettem figyelembe, amit már fentiekben említettem; precizitás, rugalmasság, szaktudás és csapatvezetés. 1-12-ig pontoztam a teljesítményüket. Ezt követően szummáztam az elért pontszámaikat egy kategórián belül és ebből is készítettem egy táblázatot. Az eredményeket sorszám függvény segítségével rangsoroltam. A kész számmátrixot a COCO online modul felhasználásával futtattam, és végül levontam a konzekvenciát az elemzésből. Az alapadatokhoz YO értéket társítottam, ami 1000 pontot jelent. Az 1000-es pontszám biztosította, hogy megmutatkozzanak a nagyobb eltérések a jelöltek között.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az additív megközelítés által 6 főt azonnal ki is lehetett zárni, ugyan is a becslés oszlopban lévő eredményük nem ütötte meg az 1000 pontos limitet (tény oszlop). A többi jelölt között a különbségek már szemmel láthatóak. A T. M. monogramú építész érte el a legtöbb pontot.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Ha az eredmények szórása túlzottan alacsony lenne a tény pontszám fölötti eredménnyel rendelkező tervezők esetében, akkor azt javasolnám, hogy őket még érdemes lenne tovább rostálni. Mivel ebben az esetben nem csak tizedes értékes eltérések vannak, így valószerűnek mutatkozik az az állítás, hogy a legmagasabb pontszámot elért építész teljesített a legjobban.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A feladat során azt tapasztaltam, hogy nagyobb elemszámú populáció esetében nagyon hasznos a hasonlóságelemzés, hiszen könnyű szerrel ki lehet szórni azokat, akik az alapelvárásoknak nem felelnek meg. A kör szűkítése segíti a tisztánlátást. Ha kicsi a szórás a bennmaradók között, akkor még több időbe és pénzbe kerül a további válogatás. Mivel konkrét eredményt kaptunk, ezért az elemzés nem csak leegyszerűsítette a munkát, hanem hasznossággal is bír.

A kiválasztott munkabére és járulékai az elkövetkezendő időre nem az irodát terheli, viszont a kiválasztáshoz szükséges módszer kidolgozása az ő költségeit terheli. Pontosan nem lehet meghatározni, hogy forintban mekkora haszna lesz a külföldre kiküldött dolgozó eredményeinek, hiszen lehet annyira eltérő tervezési stílusa vagy személyisége van, hogy a továbbiakban nem fognak túl sokat együttműködni, de az is lehet, hogy több évtizedes munkakapcsolatot sikerül kiépíteni. Egy biztos, hogy az iroda számára a kiküldésre kerülő építész külföldön megszerzett tapasztalatai felbecsülhetetlenek lesznek a jövő szempontjából.