Titkosítás

Angol megnevezés: Encryption

Tartalomjegyzék

1995: "Olyan számítógép-művelet (algoritmus) alkalmazása, mely lehetővé teszi, hogy csak illetékesek használhassanak bizonyos adatokat (szöveg, zeneszám, film, stb.)" [[1]]
1997: "A kínálati oldalon a maximális védelem biztosítása, míg a keresleti oldalon az ár(eszköz)/teljesítmény arányok megfontolása." [[2]]
2001: "Két, vagy több fél kommunikációja során csak az arra jogosultak férhessenek hozzá, illetve változtathassanak meg a titkosított információkat." [[3]]
2004: "Célja az, hogy az információt úgy juttassunk el a címzetthez, hogy annak tartalmához csak a címzett férhessen hozzá." [[4]]
2005/1: "Célja a lehallgatás megakadályozása, pontosabban annak biztosítása, hogy egy lehallgatást végző támadó ne értse meg a lehallgatott üzenetek tartalmát." [[5]]
2005/2: "SSL-titkosítás célja, hogy az információ kizárólag a szolgáltató és az adott felhasználó számára legyen hozzáférhető." [[6]]

"ez egy" kapcsolattípus:
- Adatvédelem (alkalmazási terület)
- RC2, RC4, DES, 3DES, AES , Blowfish, SSL (típus)
- Kriptográfia (alkalmazási terület)
"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
- Kódolás, dekódolás, titkosítási algoritmus
- Információ
- Adat
"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- Digitális aláírás (titkosítás, hitelesség vizsgálati protokollok, törvények, intézmények, ...)

2004. "Van egyáltalán tökéletes gyakorlati megoldás, amit bármelyik felhasználó kezébe lehet adni?"
2004. "Valóban mindenki, aki érintett lehet a témában tudja, mi az a titkosítás, mikor erős vagy gyenge egy módszer?"
2005. "Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy kriptográfiai algoritmusunk (feltételesen) biztonságos?"

Bizalmas információk továbbítása egy nem biztonságos közegen keresztül (pl. Internet) egy erre alkalmas algoritmus segítségével. Célja az, hogy az információt úgy juttassunk el a címzetthez, hogy annak tartalmához csak a címzett férhessen hozzá. Vagyis az üzenetek tartalmához való hozzáférés és azok megváltoztatása nem lehetséges azok számára, akik nem jogosultak rá, ugyanakkor fel kell tételezni, hogy a címzetten és a feladón kívül létezik legalább egy harmadik résztvevő is: a támadó.

Igaz-e, hogy még biztonságosabban lehet e-mail üzenetet küldeni ismerősünknek digitális aláírás segítségével? (Igaz, hiszen digitális aláírás használatával az üzenet kézbesítését követően lehetőség van az információ eredetének, küldőjének ellenőrzésére, sőt annak igazolására is, hogy az üzenet tartalma megírása óta semmit nem változott.)