„Titkosítás” változatai közötti eltérés

A lap 2006. január 7., 21:58-kori változata

Angol megnevezés: Encryption

Történeti modul

• 1995: "Olyan számítógép-művelet (algoritmus) alkalmazása, mely lehetővé teszi, hogy csak illetékesek használhassanak bizonyos adatokat (szöveg, zeneszám, film, stb.)" [[1]]
• 1997: "A kínálati oldalon a maximális védelem biztosítása, míg a keresleti oldalon az ár(eszköz)/teljesítmény arányok megfontolása." [[2]]
• 2001: "Két, vagy több fél kommunikációja során csak az arra jogosultak férhessenek hozzá, illetve változtathassanak meg a titkosított információkat." [[3]]
• 2004: "Célja az, hogy az információt úgy juttassunk el a címzetthez, hogy annak tartalmához csak a címzett férhessen hozzá." [[4]]
• 2005: "Célja a lehallgatás megakadályozása, pontosabban annak biztosítása, hogy egy lehallgatást végző támadó ne értse meg a lehallgatott üzenetek tartalmát." [[5]]
• 2005: "SSL-titkosítás célja, hogy az információ kizárólag a szolgáltató és az adott felhasználó számára legyen hozzáférhető." [[6]]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • Adatvédelem (jelző)
  • SSL kódolás (kódolási módszer)
  • Kriptográfia (szakterület)
• "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
  • Adatbányászat
  • Információ
  • Adat
• "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • Digitális aláírás (titkosítás, hitelesség vizsgálati protokollok)
  • Jogosultási szintek (titkosítás, adminisztrátor, moderátor, felhasználó)
  • Titkosítási algoritmus (titkosítás, RC2, RC4, DES, 3DES, AES , Blowfish, stb.)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• 2004. "Van egyáltalán tökéletes gyakorlati megoldás, amit bármelyik felhasználó kezébe lehet adni?"
• 2004. "Valóban mindenki, aki érintett lehet a témában tudja, mi az a titkosítás, mikor erős vagy gyenge egy módszer?"
• 2005. "Hogyan lehetünk biztosak abban, hogy kriptográfiai algoritmusunk (feltételesen) biztonságos?"

Definíciós modul

• Bizalmas információk továbbítása egy nem biztonságos közegen keresztül (pl. Internet) egy erre alkalmas algoritmus segítségével. Célja az, hogy az információt úgy juttassunk el a címzetthez, hogy annak tartalmához csak a címzett férhessen hozzá. Vagyis az üzenetek tartalmához való hozzáférés és azok megváltoztatása nem lehetséges azok számára, akik nem jogosultak rá, ugyanakkor fel kell tételezni, hogy a címzetten és a feladón kívül létezik legalább egy harmadik résztvevő is: a támadó.

Tesztkérdések modul

• Mi volt annak a gépnek a neve, amivel a német haditengerészet titkosította üzeneteit a II. világhábórúban? [Enigma]
• Kik használták először a titkosítást és milyen célokra? [Ókor kezdetén, politikai, katonai célokra]
• Milyen módszerrel lehet még biztonságosabban e-mail üzenetet küldeni ismerősünknek? [Digitális aláírással]

Ajánlott irodalmak modulja

• Buttyán Levente, Vajda István: Kriptográfia és alkalmazásai [[7]]
• Nemetz Tibor, Vajda István: Algoritmusos adatvédelem [[8]]
• Györfi László, Győri S., Vajda I.: Információ- és kódelmélet [[9]]
• Rónyai Lajosm, Ivanyos G., Szabó R.: Algoritmusok [[10]]