„Tudáscontrolling” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2008. február 1., 13:42-kori változata

• Angol megnevezés:knowledge controlling

Történeti modul

• 1900-as években alakult ki a
  • controlling: melynek során a számvitelen belül fokozatosan kialakult a költségek és teljesítmények tervezéséért, elszámolásáért felelős, a management információ igényét mind jobban kielégítő vezetői számvitel. Az operatív szervezeti működés mellett az elmúlt évtizedben a controlling már a stratégiai szinten is megjelent.[1]
• 1980-as években jelent meg az
  • operatív controlling: melynek feladata, hogy az adott cél, erőforrás és cselekvési alternatívák keretén belül segítséget nyújtson az optimális döntés meghozatalában. Az operatív controlling olyan vezetési tevékenységet foglal magában, mint a célmeghatározás, tervezés és irányítás középtávon és éves szinten. A tipikus célkitűzés ebben az esetben a likviditás, a nyereség és a pénzügyi stabilitás biztosítása.[2]
• 1990-es évek
  • eredméyncontrolling:a controlling a puszta számviteltől mára már függetlenítette magát. A számvitel - azon belül is mindenekelőtt a belső számvitel, nevezetesen a költség - és bevételszámítás - azonban továbbra is a controlling fontos építőeleme.[3]

Véry Zoltán:

• 2003:Tudás-transzfer a technológiai transzfer során: az információ technológiai fejlődése egyik hatásaként a szellemi dolgozók egyre hangsúlyosabb szerephez jutnak a vállalatoknál. A technológia több, mint fizikai eszköz. A technológia rugalmas repertoárja a képességnek és tudásnak is, amelyekkel a kívánt eredményeket elérhetjük. A technológia transzfer a fizikai eszközökön túl a módszereket, a folyamatokat és a humán elemeket is magába foglalja. A technológiai transzfer egyben megegyezik a tudás- transzferrel. [4]
• 2004:A tanuló szervezet kontrollja:Egyre több vállalat ismeri fel ma már, hogy versenyképességgel a tudásalapú gazdaságban az rendelkezik, aki képes az üzleti céljaihoz szükséges tudás folyamatos felismerésére, felkutatására, felhasználására és szervezeten belüli fejlesztésére, megosztására. A tanuló szervezet olyan intézmény, amely tudatosan és módszeresen alakítja a szervezeti tudás létrehozását és átadását. A tanuló szervezet kontrollja ma még kevés controller munkakörében szerepel, de hiba lenne nem figyelni a tudás-controlling formálódó területére. Véry Zoltán cikke áttekintést nyújt e témában, s a legfontosabb szakirodalmi források megjelölésével további tájékozódási pontokat is kínál az érdeklődőknek.[5]
• 2005:Új szín a controller palettáján
  • Tudáscontrolling:a 21. századi versenyben a személyes - illetve a szervezeti- tudás - mint erőforrás - tudatos és módszeres alkalmazása az üzleti siker kulcstényezője. Egyre több szellemi dolgozó kerül a vállalatokhoz, kiknek munkaköre egy speciális problémához, feladatkörhöz kapcsolódik. Az információtechnológia fejlődésének egyik hatásaként a szellemi dolgozók egyre hangsúlyosabb szerepkörbe kerülnek a vállalatoknál.Elsősorban ők azok, akik adatokkal, illetve információkkal dolgoznak valamint új ismereteket (tudást) teremtenek, illetve osztanak meg a cégek számára.[6]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • kompetencia-térkép (megvalósulási forma)
  • MIAU-WIKI lexikon (megvalósulási forma)
  • MIAU-WIKI példatár (megvalósulási forma)
  • OSIRIS szakértői adatbázis (megvalósulási forma)

• "van neki része a szócikknek" kapcsolattípus:

• • Tudás: tényszerű
  • Tudás: procedurális
  • kompetencia-katalógus
  • problémakatalógus
  • szakértői rendszerek katalógusa
  • referencia

• "a szócikk része valaminek ( a szócikkel egyenrangú fogalmak )" kapcsolattípus:
  • Stratégiai információs rendszer (tudáscontrolling, BSC, konzisztencia, jövőkutatás, ...)
  • controlling (tudás-, pénzügy-szánviteli, ...)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

===Szerkesztői javaslat:=== Mi az összefüggés céltalanság tétele, a Labsch-modell, a Pygmalion-effektus és a tudáskontrolling között?

Válasz a szerkeztői javaslatra:

• Egyre több vállalat ismeri fel ma már, hogy versenyképességgel a tudásalapú gazdaságban az rendelkezik, aki képes az üzleti céljaihoz szükséges tudás folyamatos felismerésére, felkutatására, felhasználására és szervezeten belüli fejlesztésére, megosztására. Céltalanság tétele: a tipikus célproblémáknál a szituáció adott, de a célok nem jól körülhatárolhatók. A feladat a célkomponensek és azok egymáshoz való viszonyának maghatározása. De egyeltalán nem biztos, hogy ez sikeresen keresztül vihető, ekkor beszélünk céltalanságról. Ha a szituációban modelleket vizsgálunk, akkor találati arányokat, mutatókat kapunk. Más módszer-más eredmény. Senki nem tudja mely mutatókat kellene kiválasztani, mely modell tud jól megmagyarázni valamit.
• A tudás, mint erőforrás használata, egyre több ember munkaköre kapcsolódik speciális problémához, feladatkörhöz. Ezáltal a szellemi dolgozók egyre hangsúlyosabb szerepkörbe kerülnek a vállalatoknál, elsősorben ők azok akik adatokkal illetve információkkal dolgoznak. Labsch-modell a tényszerű adatok és az intuíciók kapcsolata által létrejövő emberi döntéseket, és azok eredményességét, valamint ezek összefüggéseit vizsgálja. Vannak relatíve kevés adatból is helyes következtetésre jutni képes egyedek, illetve ezek ellentetjei.
• A modern gazdaság- és vezetéselmélet, gyakorlatot egyre jobben érdekli a tudás, mint különleges erőforrás. A vállalati vezetők feltételezik a szervezet-emberek csoportjairól, hogy a tudás révén befolyáshoz és ellenőrzéshez jutnak. Ok-okozati összefüggések utáni kutatás az ember veleszületett tulajdonsága. Az ok-okozat felcserélõdésének effektusa kísérletileg is kimutatható. Híres példa erre a Rosenthal kísérleteibõl ismert Pygmalion-effektus, mely szerint egy tanuló eredménye a tanár tanulóról alkotott véleményétõl nagy mértékben függ. Tehát a tanári véleménynek (hatás) nem a teljesítmény az oka, hanem a teljesítmény (ok) válik függõvé az "elõ"ítélettõl (hatás).A tanácsadás folyamata következésképpen csak akkor sikeres, ha az ilyen típusú csapdák kivédhetők. Ennek alapja a bizalom.

Definíciós modul

• Tudáscontrolling:

Egyre több szellemi dolgozó kerül a szervezetekbe kiknek a munkaköre speciális problémához, feladatkörhöz kapcsolódik.Az európai munkavállalók kétharmada dolgozik a szolgáltatás - szektorban, melynek legdinamikusabban növekvő harmadát a tudásalapú cégek alkotják. A modern gazdaság- és vezetéselméletet, gyakorlatot egyre jobban érdekli a tudás, mint különleges erőforrás. A vállalati vezetők feltételezik a szervezet- emberek csoportjairól, hogy a tudás révén befolyáshoz és ellenőrzéshez jutnak. Az információ - technológia fejlődésének egyik hatásaként a szellemi dolgozók egyre hangsúlyosabb szerepkörbe kerülnek a cégeknél.

Tesztkérdések modul

• Igaz -e, hogy a tudáscontrolling ismeretlen, új szóösszetétel? (Igen, amennyiben a vállalatnál értelmezhető a tudásmenedzsment, úgy az azt támogató 'control' funkció is értelmezhető.)
• Vajon menedzselhető - e a tudás? ( Ha a tudás nem is, de a tudásalapú, - tudás - intenzív tevékenység és a tevékenységekhez kapcsolódó tudáshordozók, tudásközvetítők igen. A tudáscontroller a tudásmenedszer segítőtársa, munkatársa.)

Ajánlott irodalmak modulja

• Véry Zoltán: Tudáscontrolling rendszer [7]
• Informatikai controlling [8]