„Segítség:Játszótér” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
1. sor: 1. sor:
PÁIR (Piaci-és Árinformációs Rendszer)
+
Értékesítés
  
===Történeti modul===
+
==Történeti modul==
*1997
+
*1936
:A PIR egy olyan információs rendszer, melynek célja az EU politikai döntéshozóinak információkkal való ellátása, nemzeti szinten a kormányzati döntés előkészítéseihez szükséges információs támogatórendszer biztosítása és a piacok áttekinthetőségének megteremtése.[ http://interm.gtk.gau.hu/miau/02/fvmbrteu.html ]
+
:a gazdaság nyerstermékei értékesülhetnek közvetlen eladással, a gazdaságban tovább feldolgozással és a gazdaságban való felhasználás útján. Az értékesítés módját főleg az ár és szállítási viszonyok szabják meg, azonkívül a gazdálkodónak a tőkeerőssége. Bizonyos termékek azonban minden körülmény között a gazdaságban kerülnek értékesítésre, illetőleg felhasználásra, ezek az állatállomány terjedelmes takarmányai, a cselédség terményjárandósága és a vetőmagnak szánt termények, valamint a termelt istállótrágya. Minél közelebb a piac és jobbak a forgalmi viszonyok, annál több terménynek közvetlen értékesítése válik lehetővé. Rossz forgalmi körülmények közt többször csupán további feldolgozás után lehet a termelést fejleszteni, pl.: szeszgyártás útján a burgonya-termelést, illetve -értékesítést, tejfeldolgozás útján a tehenészetet, illetve ezáltal a trágyatermelést és termésnövekedést. A mostani világválságban az agrárexport országok terményeinek értékesítése nagy nehézségbe ütközik úgy, hogy az állam vám- és kereskedelmi politikájával kifelé, befelé pedig különféle formában adott termelési kedvezményekkel kénytelen a gazdasági termékek értékesítését előmozdítani. A gazdasági termékek értékesítésében nagy szerepet játszanak a különféle értékesítő és fogyasztási szövetkezetek.  
  
*1997
+
*1938
:A mezőgazdaság komplex informatikai rendszerében a piaci információs rendszer egy olyan speciális alrendszert jelent, amely nem hagyatkozhat önmagában a "hagyományos" statisztikai adatgyűjtés mechanizmusára, hanem elsődlegesen primer adatok gyűjtésén és feldolgozásán alapul, mivel az adatokhoz történő gyors, azonnali hozzájutás kulcskérdés mind a szakhatóság, mind a piaci szereplők számára.[ http://interm.gtk.gau.hu/miau/02/neszmelyi.html ]
+
:valamely áru eladása. Általában értékesítés alatt a nagybani eladást értik; főképpen mezőgazdasági termények kiviteléről szólva beszélnek értékesítésről. Tágabb értelemben azonban az értékesítés nemcsak eladás, hanem saját üzemben való további feldolgozás ( takarmány feletetése állathízlalásnál, gyári melléktermékek felhasználása) útján is történik. Devizakorlátozások és hadfelszerelési szempontok következtében úgy a jegybankok, mit az államok több országban a külföldi értékesítést korlátozták, illetve „irányították”. Ez a kereskedelem háttérbe szorulását és előjogokkal bíró vállalatok (kiviteli egyesülések, egykéz-alakulatok, szövetkezetek) előtérbe kerülését eredményezte. A külföldi értékesítést legtöbb országban államközi egyezmények szabályozzák, részben kontingensrendszer, részben valutáris megállapodás alapján. Az értékesítés terén nagy jelentősége van a kisbirtokosok és kisiparosok szempontjából az értékesítő szövetkezeteknek.
  
*1998
+
*1960
:A piaci információs rendszerek fő feladata a piaci transzparencia megteremtése, ami fontos előfeltétele egy működő versenynek. Ez akadályozza meg ugyanis, hogy valamely értékesítési rendszer egyik szintjén a szokásos mértéket messze meghaladó profit halmozódjék fel, mégpedig általában más szintek rovására. A piac szereplőinek tájékoztatását szolgáló piaci- és árinformációs tevékenység a piacon és a piacért történő munka. Feladata a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacának figyelése bel- és külföldön, valamint rendszeres és naprakész jelentések készítése. A jelentések részletes árinformációt, differenciált piacelemzéseket és rövid távú előrejelzéseket tartalmaznak. A piaci árinformációs rendszerek közös jellemzője, hogy azoktól a piaci szereplőktől gyűjtik az információkat, amelyeknél a termékpálya "leszűkül". Ezek általában a felvásárló illetve feldolgozó szervezetek. A piaci információs rendszer céljait az alábbiak szerint lehet meghatározni: információátadás a piacgazdaság gyengébb pozícióban lévő piaci szereplői részére, a piac orientálása azon árak megállapításával, amelyek a mindenkori keresleti-kínálati szituációnak megfelelnek és a verseny fenntartása és javítása. Az EU piaci és árinformációs struktúrája lényegében az információ felhasználói alapján bontható két csoportra: a piaci szereplők információs igényeit kielégítő információs rendszerek, valamint a központi irányítás, illetve elsősorban az EU Bizottság VI. Főigazgatósága elvárásainak megfelelni képes piaci /statisztikai/ adatszolgáltató rendszerek Magyarországon a médiumokon keresztül széles kör számára elérhető piaci információs rendszer az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben /AKII/ működik. Három alrendszerből áll: árinformációs alrendszer, előrejelző alrendszer, elektronikus piaci keres-kínál alrendszer, amivel elvben megvan a technikai lehetősége annak, hogy a termelők és a felvásárlók a hagyományos piacok megkerülésével az AKII számítógépén teremthessenek kapcsolatot egymással.[ http://www.date.hu/rendez/ia99/kiadvany/pdf/p03.pdf ] [ http://interm.gtk.gau.hu/miau/03/fvmeumis.html ]
+
:az értékesítés, azaz a realizálás a termékek eladása, az áru pénzzé tétele. A társadalmi termék értékesítéséhez meghatározott arányok szükségesek a termelés egyes ágait és a társadalmi termék egészének egyes részei között. A kapitalista gazdaságban az elkülönült termelők anarchikusan termelnek egy előttük lényegében ismeretlen piac számára; az értékesítés megvalósulásához szükséges arányokat állandóan megsértik; a termelés bővülése egyenlőtlenül megy végbe, az egyes termelési ágak közti arányok állandóan megbomlanak. Az áruk értékesítése ennek következtében állandó zökkenők, ingadozások közepette a termékek egy részének elpusztulása mellett valósul meg. A tőkés értékesítés ellentmondásai az időszakonként visszatérő gazdasági válságokban robbannak ki.- A szocialista gazdaságban az állam az értékesítéshez szükséges arányokat központilag tervszerűen alakítja ki, és az értékesítés mértékét és arányait is a tervben irányozzák elő. Magyarországon a termelőeszközöket gyártó üzemek befejezett termelésüket közvetlenül a megrendelő vállalatoknak adják át, rendszerint saját értékesítő szerveik vagy az iparág illetve a Belkereskedelmi Minisztériumhoz tartozó értékesítési vállalatok útján. A fogyasztási cikkeket a kereskedelmi vállalatok értékesítik. Az egyes vállalatok elfekvő készleteinek értékesítésével közvetlenül a vállalatok, illetve a szakosított készletező vállalatok foglalkoznak. Az éves áruforgalmi (értékesítési) tervet a Belkereskedelmi Minisztérium és az Országos Tervhivatal javaslata alapján a Minisztertanács hagyja jóvá. Az irányító szervek ezeket a terveket az egyes vállalatokra bontják le. A termelő vállalatok értékesítési terve a vállalati terv szerves része; éves és negyedéves bontásban készül.
  
*2001
+
*1967
:A MIS fő célja a piac és a termékek figyelése, regionális, nemzeti és bizonyos mértékben nemzetközi szinten, valamint az adott piaci trendek, a piac állapot figyelembe vételével jelentések készítése az árakról meghatározott célcsoportok számára. A Piaci Információs Rendszer céljai között említhetők még: információátadás a piacgazdaság gyengébb pozícióban lévő szereplői számára, a keresleti-kínálati szituációknak megfelelő árak megállapításával a piac orientálása és a verseny fenntartása és javítása. A Piaci Információs Rendszer célcsoportjai igen sokrétűek: gazdálkodók; kereskedelem és feldolgozás; közjogi testületek, kormányok, szövetségek, EU apparátus; fogyasztók, fogyasztói szervezetek.[ http://www.ihm.gov.hu/data/27770/No16-IKT-jelentes.doc ]
+
:a termékek eladása, az áru átalakulása pénzzé. A használati érték szempontjából az értékesítés azt jelenti, hogy az áru a termelőtől a fogyasztóhoz (felhasználóhoz) kerül, az érték szempontjából pedig azt jelenti, hogy a vételár kiegyenlítése is megtörtént.
  
*2001
+
*1968
:MIS (Market Information System): A piaci információs rendszer egy számítógépes információs rendszer, amely fő feladata a transzparencia megteremtése a működő verseny fenntartása érdekében. A rendszerek célcsoportjai, a törvényi meghatározottság és a szükségszerűség miatt igen sokrétű: gazdálkodók, feldolgozók, termelők, közjogi testületek, kormány, szövetségek, EU apparátus. A mezőgazdaságban a piaci információs rendszer centralizált, amely előre meghatározott rendszerességgel gyűjti, feldolgozza, és továbbítja a végső piaci adatokat a piaci szereplők számára.[ http://www.ihm.gov.hu/data/27770/No16-IKT-jelentes.doc ]
+
:árutermelő viszonyok közt a piacra került termék eladása, vagyis becserélése pénzre, ami a további termeléshez szükséges (nyersanyag, munkabér, stb.) vásárlásokat, s ezzel az új termelési ciklust lehetővé teszi. Tőkés viszonyok közt az érékesítés során jut hozzá a tőkés az értéktöbblethez, amely a munkában foglaltatik, mint a termelt érték és a munkabér különbsége.
  
*2002
+
*1987
:A piaci információs rendszer a mezőgazdaság komplex informatikai rendszerében egy olyan speciális alrendszert jelent, amely nem hagyatkozhat önmagában a "hagyományos" statisztikai adatgyűjtés mechanizmusára, hanem elsődlegesen primer adatok gyűjtésén és feldolgozásán alapul, mivel az adatokhoz történő gyors, azonnali hozzájutás kulcskérdés mind a szakhatóság, mind a piaci szereplők számára.[ http://miau.gau.hu/ogil/20020113/mis(eaa).xls ]
+
:a megtermelt áruk eladása, áruformából pénzformává változtatása, a termék társadalmilag szükséges voltának elismerése. A társadalmi össztermék értékesítésének feltétele, hogy az előállított áruk társadalmi szükségletet (szükségleteket) elégítsenek ki és a termelés feleljen meg mennyiség, minőség és választék tekintetében a piaci keresletnek (újratermelés). Az áruk országon belüli értékesítésével a belkereskedelem, országok közötti értékesítésével a külkereskedelem foglalkozik.
  
 +
*1998
 +
:(közg.) áruk, szolgáltatások és szellemi termékek kereskedelmi forgalmazása adásvétel útján, vagyis pénzért történő eladása. A vállalkozás számára az értékesítés biztosítja a piaci realizációt, a befektetett tőke megtérülését. Ezért is kerül az érdeklődés előterébe a piac, valamint az értékesítés és a marketing, mint vállalkozási funkciók.
  
 
*2002
 
*2002
:A PIR az az intézmény, amely azért jött létre, hogy az EU politika döntéshozóit ellássa információkkal, biztosítsa a piacok áttekinthetőségét.[ http://miau.gau.hu/ogil/20020113/pir.xls ]
+
:Termék, szolgáltatás vagy ötlet átadása, pénz vagy más ellenértékért cserébe. [http://www.rbconsulting.hu/?us=eladastechnika]
 
 
 
 
*2002
 
:A piaci információs rendszer optimális működése esetén információval szolgál a gyengébb pozícióban lévő piaci szereplőknek is, irányítja a piacot olyan árak megállapításával, amelyek a mindenkori keresleti-kínálati szituációnak megfelelnek, valamint a versenyt fenntartja és javítja.[ http://miau.gau.hu/ogil/20020113/mis(eaa).xls ]
 
 
 
*2003
 
:piaci árinformációs rendszer: az egyes termékpálya szabályozásokban meghatározott körben, tartalommal és rendszerességgel gyűjtött, az agrárpiaci rendtartás működtetéséhez szükséges piaci árak nyilvántartási rendszere.[ http://www.agroinform.hu/magazin/szaktanacsadas.php?c_id=9650 ]
 
 
 
*2003
 
:A PIR árinformációs alrendszere (PÁIR) esélyt ad arra, hogy amikor tagjává válunk az EU-nak, képesek leszünk piaci ár- és mennyiségi információk szolgáltatásra Brüsszel igényeinek megfelelően. Ugyanakkor a PÁIR-on kívüli piaci adatszolgáltatás  készletek, export- importigények, stb.  területén még sok a bizonytalanság. Úgy tűnik a döntéshozók még nem ismerték fel ennek jelentőségét és megkerülhetetlenségét.[ http://interm.gtk.gau.hu/miau/57/akiitezis.doc ]
 
 
 
*2003
 
:Az információs rendszer főbb célcsoportjai, információi és jellemzői a következők: az elmúlt években kiépült egy EU konform Piaci Információs Rendszer a búza, kukorica, az árpa, a cukorrépa, a napraforgó, a burgonya, a vöröshagyma, a vágósertés, a vágómarha, a vágóbaromfi és a tej ágazatokra. Az adatgyűjtés kéthetente /a tej esetében havonta/ történik. A rendszer egy a korábbi években kialakított információs eleme a zöldség-gyümölcs, a vágott virág fogyasztói és nagybani piacokon folyó kereskedelméről tájékoztat. A Piaci Információs Rendszer részeként működik a sertésállományra vonatkozó előrejelző rendszer.[ http://www.date.hu/rendez/ia99/kiadvany/pdf/p03.pdf ] [ http://interm.gtk.gau.hu/miau/03/fvmeumis.html]
 
 
 
*2004
 
:173/2004. (XII. 30.) FVM rendelet: Az FVM a piaci árinformációs rendszer működtetéséről és az ehhez kapcsolódó feladatokról következőket rendelte el: „Az agrárágazat irányításához, működtetéséhez és az európai uniós kötelezettségek ellátásához az Agrárgazdasági Kutató Intézet (a továbbiakban: AKI) Piaci Árinformációs Rendszert (a továbbiakban: PÁIR) működtet. Az AKI ezt a feladatot saját hatáskörében látja el. Az AKI feladatai közé tartozik az információgyűjtés, -ellenőrzés, -feldolgozás és -terjesztés, amelyet PÁIR keretében lát el.”[ http://www.fvm.hu/main.php?folderID=1624&articleID=6207&ctag=articlelist&iid=1 ]
 
 
 
*2004
 
:FAO definíció a PÁIR-re: egy olyan államilag működtetett  szolgáltatás, amely széles körben forgalmazott mezőgazdasági  termények árairól és mennyiségeiről rendszeresen, megfelelő módon adatokat gyűjt a vidéki, nagybani és fogyasztói piacokon és ezt az információt időben és rendszeres időközönként a különböző médiumokon keresztül eljuttatja a gazdálkodókhoz, a kereskedőkhöz, a kormányzati    tisztviselőkhöz, illetve a fogyasztókhoz. Az EU Piaci és Árinformációs Rendszere az információ felhasználói alapján két csoportra bontható: a piaci szereplők információs igényeit kielégítő információs rendszerekre és a központi irányítás, illetve az EU Bizottság VI. főigazgatósága elvárásainak megfelelni képes piaci (statisztikai) adatszolgáltató rendszerekre.[ http://odin.agr.unideb.hu/magisz/rendezveny/E-agrarium2004/nyari_egyetem/Bemutato/E5-Kapronczai_Istvan_ppt.pdf ]
 
 
 
 
 
==Ontológiai modul==
 
==="ez egy" kapcsolattípus:===
 
* agrárszektor-modell, analízis, agrárstatisztika, cash-flow kimutatás (segítségével ilyenek készíthetők).
 
*optimális gazdasági döntés (ekkor használják)
 
*VI. Főigazgatóság  (ezen szervezettel szemben vannak kötelezettségei)
 
*H-PIR (egyik fajtája)
 
 
 
==="van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:===
 
*[[információ]]
 
*[[előrejelzés]]
 
*[[kockázat]]
 
*piaci információ
 
*ár- és mennyiségfigyelő alrendszer
 
*előrejelző alrendszer
 
*elektronikus piaci "keres-kínál" alrendszer
 
*transzparencia
 
 
 
==="a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:===
 
*PIR (Piaci Információs Rendszer)
 
*MIS (Market Information System)
 
*ZMP (Zentrale Markt- und Preisberichtstelle für Erzeugnisser der Land- und Ernahrungwirtschaft Gmbh) = Németoszágban a piaci információs rendszer
 
*AKII (Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet)
 
*MSZR (Mezőgazdasági Számlarendszer)
 
*FADN
 
*KSH
 
 
 
===Fontosabb ontológiai fogalmak kidolgozva===
 
*Agrárstatisztika
 
:Az agrárstatisztikára az a jellemző, hogy az ár- és mennyiségi adatok csak több hónappal, a feldolgozásukat követően érhetők el. A piaci információs rendszernél ezeknek az adatoknak a piac pillanatnyi helyzetét kell mutatni. Az agrárstatisztika például a búza termésátlagát az aratást követően tudja meghatározni.
 
 
 
*EAA/MSZR
 
:A Mezőgazdasági Számlarendszer egy adott országot vizsgál úgy, mintha az egy üzem vagy farm lenne. A termékek előállításánál, felhasználásánál nem veszi figyelembe a termelés helyét és a termelő személyét. A piaci információs rendszernél ezzel szemben minden apró részlet ismert. A számlarendszer lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk országok mezőgazdaságát, a mezőgazdaság szerepét az adott országban, megmutatja a mezőgazdaságban előállított termékek versenyképességét, és lehetővé teszi a könnyebb döntést további beruházásokhoz az országban vagy nemzetközi szervezetben.
 
 
 
*FADN
 
:Farm Accountancy Data Network (Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat) legfőbb célja, mind kormány ,mind EU szinten, a farmerek bevételeiről, termelésük hatékonyságáról, életük minőségéről tájékoztatást adni, hogy a CAP által megfogalmazott "átlagos jólét" biztosítva legyen a mezőgazdasággal foglalkozók számára. Az FADN egy olyan piaci információs rendszer, melynek célja az adatok gyűjtése és számviteli rendszerbe történő állítása. Az FADN -ben nemcsak a termelési eredmények állnak rendelkezésre, hanem képet kaphatunk a vállalkozások vagyoni- és jövedelmi helyzetéről is. A FADN kitér néhány, speciális nézőpontból feltett kérdésre, mint pl.: milyen hatása volt egy bizonyos agrárpolitikai döntésnek /pl.: tej-kvóta kiszabás az elmaradottabb körzetekben.
 
 
 
*KSH (Központi Statisztikai Hivatal)
 
:MIS és KSH közti kapcsolat: a KSH szolgáltatja az alapadatokat a MIS-hez, ahol az adatokat feldolgozzák, rendszerezik és elemzik. Egy adott termeléshez nincs elegendő információnk és a KSH-ban sincsenek rendszerezve az adatok, akkor a MIS-hez kell fordulnunk. Mivel a MIS-ben megtalálhatók a termesztéshez szükséges adatok így könnyebben hozzáférhetők.
 
 
 
*AKII (Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet)
 
:Az AKII szintén mezőgazdasági információs rendszer. Az AKII és MIS közti különbség: az AKII az informatika egyes részterületeit komplex rendszerként fejleszti tovább. A MIS pedig ennek az alrendszere. Mivel a MIS alrendszere az AKII-nek, ezért mindegy melyik rendszerben keresem az  információkat.
 
 
 
*PIR (Piaci Információs Rendszer)
 
:A MIS a PIR-hez képest összetettebb adatokkal látja el a célszemélyt. Pl.: egy termesztéshez kapcsolódó lehetséges költségek kiszámítása esetén bővebb információhoz juttat a MIS. A MIS és a PIR egyformán információs rendszer, de a PIR csak primer mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos információkat tartalmaz.
 
 
 
*ZMP
 
:ZMP/Zentrale Markt- und Preisberichtstelle für Erzeugnisser der Land- und Ernahrungwirtschaft Gmbh. A piaci szereplők információs igényeinek kielégítésével foglalkozó szervezet jött létre Bonnban. A ZMP-típusú termékpálya megfigyelés lényege, hogy a piaci szereplők közül a feldolgozók köréből kerülnek ki a rendszerhez önkéntesen csatlakozó, elsődleges adatszolgáltatók. A ZMP abban különbözik a magyar PIR-től, hogy a szolgálat teljesen autonóm, megbízások alapján dolgozik, tehát a szolgáltatásokért anyagi ellenszolgáltatást vár el, illetve a neki szolgáltatott információkért cserében információkat vagy pénzt ad.
 
 
 
*Piaci információ
 
:Piaci információnak az olyan ár- és mennyiségi adatok tekinthetők, melyek a piac pillanatnyi helyzetét hűen tükrözik, birtokában az egyes piaci szereplők (valamint a szakigazgatás) képesek helyes operatív döntéseket hozni, pl. adott üzletet megkötni, vagy elállni tőle, avagy pl. időleges export- vagy importkorlátozást elrendelni.
 
 
 
*H-PIR
 
:Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Piacelemzési Főosztálya irányításával elindult a Hírközlési Piaci Információs Rendszer (H-PIR) weboldala. A negyedévente frissülő adatokat ingyen lehet elérni. A H-PIR rendszer célja, hogy a magyar hírközlési piacra vonatkozó kvantitatív és szöveges információkat rendszeresen frissítve, nemzetközi környezetbe helyezve mutassa be, segítséget nyújtva ezzel a piac és az államigazgatás szereplőinek, a sajtónak és más érdeklődőknek a hírközlés területén fellelhető adatok megismerésében.
 
 
 
 
 
==Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
 
*A talált definíciók egymásnak nem mondanak ellent és más online forrásokat nehezen lehetett találni . Idegen nyelvű viszont sok van.
 
 
 
 
 
==Definicíós modul==
 
*A PIÁR (Piaci-és Árinformációs Rendszer) lehetővé teszi a piaci adatok rendszerezett, rendszeres és folyamatos gyűjtését, és azokat a piaci szereplők számára elérhetővé teszi annak érdekében, hogy felhasználhatóak legyenek a döntéshozatalban. Ezen kívül biztosítja a mezőgazdasági és más, a késztermékek előállításához szükséges input piacok átláthatóságát. A PIÁR a mezőgazdaság komplett informatikai rendszerének olyan speciális alrendszere, mely aktuális ár és mennyiségi adatot gyűjt, feldolgoz és ezek eredményeihez azonnali hozzáférést biztosít a piaci szereplők számára.
 
 
 
 
 
==Tesztkérdések modul==
 
*Igaz-e, hogy a piaci információs rendszerek fő feladata a piaci transzparencia megteremtése? IGAZ.
 
*Igaz-e, hogy a piaci információs rendszer legfontosabb célcsoportjának továbbra is a gazdálkodók számítanak? IGAZ, mivel õk a piacgazdaság leggyengébb résztvevői.
 
*Igaz-e, hogy a piaci árinformációs rendszerek közös jellemzője, hogy azoktól a piaci szereplőktől gyűjtik az információkat, amelyeknél a termékpálya "kitágul"? HAMIS, mert azoktól gyűjtik, ahol a termékpálya "leszűkül" - felvásárló ill. feldolgozó szervezetek.
 
*Igaz-e, hogy a német piaci információs rendszermodell a ZMP? IGAZ.
 
*Igaz-e, hogy az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben /AKII/ működő piaci információs rendszer négy alrendszerből áll? HAMIS, mert háromból áll : árinformációs alrendszer, előrejelző alrendszer, elektronikus piaci keres-kínál alrendszer.
 
*Igaz-e, hogy a MIS feladata a vezetői munka támogatása? HAMIS, mert a piac megfigyelése és naprakész jelentések készítése a valódi feladata. 
 
*Igaz-e, hogy a Piaci Információs Rendszernek rendelkeznie kell: versenykedvvel és kormányzati befolyástól való függetlenséggel? HAMIS, mert versenysemlegesség szükséges.
 
*Igaz-e, hogy a PIR egyik feladata az EU integráció elősegítése? IGAZ
 
*Igaz-e, hogy egy jól működő PIR nemcsak hogy fokozza a piacok átláthatóságát, hanem a kereskedelmi árrést csökkenti és a piaci szereplők és állami hatóságok jobb döntését is elősegíti? IGAZ
 
*Igaz-e, hogy a PIR információival a "még időben történő riasztó rendszer" fontos részét képezi? IGAZ
 
*Igaz-e, hogy a PIR minden hónapban jelentéssel tartozik az FVM-nek? HAMIS
 
 
 
 
 
==Ajánlott irodalmak modulja==
 
===Papír alapúak===
 
*Kapronczai I.: A Piaci Információs Rendszer jelene, a vele szemben támasztott elvárások és a továbbfejlesztés iránya (AKII vezetői értekezlet), 1997. október 7.
 
*Neszmélyi Gy. - Dr. Gresa Lajos: Piaci Információs rendszerek Magyarországon (előadás) Nemzeti Agrárprogram - EU Csatlakozás - Piacépítés ’97 (Országos Tanácskozás) GATE Vezető- és Továbbképző Intézete, Budapest, 1997. márc. 5.-6.
 
*Neszmélyi Gy.: Improvement of the Market Information System in AKII (előadás) Development of a Concept and Methodology for a Complex Agricultural Information System (Workshop), Budapest, 5-6/February/1997
 
*Rausch, F. M.: Experiences of the Transformation of the Agricultural Information Systems in CEE (lecture)Development of a Concept and Methodology for a Complex Agricultural Information System (Workshop), Budapest, 5-6/February, 1997
 
*Tassy Sándor: Piac és árfigyelés II. Magyar Mezőgazdaság 1997/15. sz. (1997. április 9.) 8.-9.p.
 
*Neszmélyi György : Piaci információs rendszer Magyarországon Magyar Mezőgazdaság, 1997./22.sz. (1997. Május 28.) 8.-9. oldal
 
*Tassy Sándor : Piaci információk Szlovákiában Magyar Mezőgazdaság, 1997./17.sz. (1997.április 23.) 8. oldal
 
*Kovács Gábor: Gazdasági informatika - mezőgazdasági alkalmazásokkal Kiadja : GATE, egyedi azonosító : C00054625
 
*Ráki Zoltán, Guba Mária: Agrárgazdasági tanulmányok 1998.13.szám. Kiadó: Agrárgazdasági Kutató és Információs Intézet
 
 
 
===Online===
 
*Készítette: Kapronczai István. Cím: A Piaci Információs Rendszer Magyarországon és az Európai Unióban http://interm.gtk.gau.hu/miau/03/fvmeumis.html                                                                   
 
*Készítette: Ónodi Bertalan. Cím: Az Európai Unió mezőgazdasági politikai döntéshozatali információs rendszerei http://interm.gtk.gau.hu/miau/02/fvmbrteu.doc                   
 
*A program szervezője: : GATE GTK Gazdasági Informatika Tanszék. Téma: Bulgár-magyar tapasztalatcsere az EU agrárinformatikájáról/ EU moduls (EAA-FADN-MIS) in Hungary 1999.július 9-12. http://interm.gtk.gau.hu/miau/12/bulgar.html   
 
* Készítette: Dr. Kapronczai István. Cím:EU konform információs rendszerek és intézményi hátterük http://www.date.hu/rendez/ia99/kiadvany/pdf/p03.pdf
 

A lap 2005. november 14., 23:07-kori változata

Értékesítés

Történeti modul

  • 1936
a gazdaság nyerstermékei értékesülhetnek közvetlen eladással, a gazdaságban tovább feldolgozással és a gazdaságban való felhasználás útján. Az értékesítés módját főleg az ár és szállítási viszonyok szabják meg, azonkívül a gazdálkodónak a tőkeerőssége. Bizonyos termékek azonban minden körülmény között a gazdaságban kerülnek értékesítésre, illetőleg felhasználásra, ezek az állatállomány terjedelmes takarmányai, a cselédség terményjárandósága és a vetőmagnak szánt termények, valamint a termelt istállótrágya. Minél közelebb a piac és jobbak a forgalmi viszonyok, annál több terménynek közvetlen értékesítése válik lehetővé. Rossz forgalmi körülmények közt többször csupán további feldolgozás után lehet a termelést fejleszteni, pl.: szeszgyártás útján a burgonya-termelést, illetve -értékesítést, tejfeldolgozás útján a tehenészetet, illetve ezáltal a trágyatermelést és termésnövekedést. A mostani világválságban az agrárexport országok terményeinek értékesítése nagy nehézségbe ütközik úgy, hogy az állam vám- és kereskedelmi politikájával kifelé, befelé pedig különféle formában adott termelési kedvezményekkel kénytelen a gazdasági termékek értékesítését előmozdítani. A gazdasági termékek értékesítésében nagy szerepet játszanak a különféle értékesítő és fogyasztási szövetkezetek.
  • 1938
valamely áru eladása. Általában értékesítés alatt a nagybani eladást értik; főképpen mezőgazdasági termények kiviteléről szólva beszélnek értékesítésről. Tágabb értelemben azonban az értékesítés nemcsak eladás, hanem saját üzemben való további feldolgozás ( takarmány feletetése állathízlalásnál, gyári melléktermékek felhasználása) útján is történik. Devizakorlátozások és hadfelszerelési szempontok következtében úgy a jegybankok, mit az államok több országban a külföldi értékesítést korlátozták, illetve „irányították”. Ez a kereskedelem háttérbe szorulását és előjogokkal bíró vállalatok (kiviteli egyesülések, egykéz-alakulatok, szövetkezetek) előtérbe kerülését eredményezte. A külföldi értékesítést legtöbb országban államközi egyezmények szabályozzák, részben kontingensrendszer, részben valutáris megállapodás alapján. Az értékesítés terén nagy jelentősége van a kisbirtokosok és kisiparosok szempontjából az értékesítő szövetkezeteknek.
  • 1960
az értékesítés, azaz a realizálás a termékek eladása, az áru pénzzé tétele. A társadalmi termék értékesítéséhez meghatározott arányok szükségesek a termelés egyes ágait és a társadalmi termék egészének egyes részei között. A kapitalista gazdaságban az elkülönült termelők anarchikusan termelnek egy előttük lényegében ismeretlen piac számára; az értékesítés megvalósulásához szükséges arányokat állandóan megsértik; a termelés bővülése egyenlőtlenül megy végbe, az egyes termelési ágak közti arányok állandóan megbomlanak. Az áruk értékesítése ennek következtében állandó zökkenők, ingadozások közepette a termékek egy részének elpusztulása mellett valósul meg. A tőkés értékesítés ellentmondásai az időszakonként visszatérő gazdasági válságokban robbannak ki.- A szocialista gazdaságban az állam az értékesítéshez szükséges arányokat központilag tervszerűen alakítja ki, és az értékesítés mértékét és arányait is a tervben irányozzák elő. Magyarországon a termelőeszközöket gyártó üzemek befejezett termelésüket közvetlenül a megrendelő vállalatoknak adják át, rendszerint saját értékesítő szerveik vagy az iparág illetve a Belkereskedelmi Minisztériumhoz tartozó értékesítési vállalatok útján. A fogyasztási cikkeket a kereskedelmi vállalatok értékesítik. Az egyes vállalatok elfekvő készleteinek értékesítésével közvetlenül a vállalatok, illetve a szakosított készletező vállalatok foglalkoznak. Az éves áruforgalmi (értékesítési) tervet a Belkereskedelmi Minisztérium és az Országos Tervhivatal javaslata alapján a Minisztertanács hagyja jóvá. Az irányító szervek ezeket a terveket az egyes vállalatokra bontják le. A termelő vállalatok értékesítési terve a vállalati terv szerves része; éves és negyedéves bontásban készül.
  • 1967
a termékek eladása, az áru átalakulása pénzzé. A használati érték szempontjából az értékesítés azt jelenti, hogy az áru a termelőtől a fogyasztóhoz (felhasználóhoz) kerül, az érték szempontjából pedig azt jelenti, hogy a vételár kiegyenlítése is megtörtént.
  • 1968
árutermelő viszonyok közt a piacra került termék eladása, vagyis becserélése pénzre, ami a további termeléshez szükséges (nyersanyag, munkabér, stb.) vásárlásokat, s ezzel az új termelési ciklust lehetővé teszi. Tőkés viszonyok közt az érékesítés során jut hozzá a tőkés az értéktöbblethez, amely a munkában foglaltatik, mint a termelt érték és a munkabér különbsége.
  • 1987
a megtermelt áruk eladása, áruformából pénzformává változtatása, a termék társadalmilag szükséges voltának elismerése. A társadalmi össztermék értékesítésének feltétele, hogy az előállított áruk társadalmi szükségletet (szükségleteket) elégítsenek ki és a termelés feleljen meg mennyiség, minőség és választék tekintetében a piaci keresletnek (újratermelés). Az áruk országon belüli értékesítésével a belkereskedelem, országok közötti értékesítésével a külkereskedelem foglalkozik.
  • 1998
(közg.) áruk, szolgáltatások és szellemi termékek kereskedelmi forgalmazása adásvétel útján, vagyis pénzért történő eladása. A vállalkozás számára az értékesítés biztosítja a piaci realizációt, a befektetett tőke megtérülését. Ezért is kerül az érdeklődés előterébe a piac, valamint az értékesítés és a marketing, mint vállalkozási funkciók.
  • 2002
Termék, szolgáltatás vagy ötlet átadása, pénz vagy más ellenértékért cserébe. [1]