„Jövőkutatás” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2008. február 1., 12:56-kori változata

Angol megnevezés: Futurology

Történeti modul

• 1977:" A jövőkutatás megelőző megismerés, a jövő tudományos feltárásával, a jövőbeni fejlődés lehetséges variánsainak felvázolásával foglalkozik.Magába foglalja a prognosztikát és futurológiát.A prognosztika cselekvési folyamat, jövőkutatási tevékenység,amely különböző prognózisok kidolgozásával foglalkozik.Futurológián a hosszabb távú jövőbeni állapot komplex feltárását, leírását értjük."
• "A jövőkutatás eredménye tudományosan megalapozott, és tudományos módszerekkel kidolgozott állítás,ítélet a társadalmi,gazdasági élet jövőbeni helyzetéről,alakulásáról."[1]

• 1979:"A jövő kérdései,a tudományos-technikai forradalom kibontakozásának feltételei és következményei megnövelték a jövővel való foglalkozás igényét és a jövőkutatás egyben a nagy távlatú jövőkutatást jelentette".[2]

• 1997:"A jövőkutatás folyamata olyan sokszorosan összetet prorlémakomplexum, amelynek egyik fő jellemzője, hogy összetevőinek túlnyomó hányada az ún. rosszul strukturált problémák közé tartozik. Ezek megoldásához csak az elvileg nagy hatékonyságú, tehát az erős módszereknél gyengébb módszerekkel közelíthetünk a legcélszerűbben. A problémamegodó rendszerek hatékonysági rangsorában az első helyet elfoglaló matematikai és alegrosszabb hatásfokú "próbaszerencse" módszer között számos egyéb eljárás ismeretes. Ezek közül az egyik leghatékonyabb, s így az erős módszerekhez legközelebb álló: a rendszeres heurisztika."(Kiss-Nováky).
• .Amara R. rövid és találó definíciója szerint "a jövőkutatás a komplexitásés a változás tudománya."
• "A jövőkutatási tevékenység eredményeinek eltitkolásával nem oldható meg az anticipációnak a jövő folyamataiból való teljes kikapcsolása, mert az emberi tevékenységet mindig motiválják a célok, a jövőre vonatkozó várakozások is." (Grunberg-Modigliani)
• "A jövőkutatás egy redszerbe foglalja és építi a prognosztikai és a jövőképalkotási tevékenységet, azaz az amerikai futurism-ot és a francia prospective-t."(Valaskakis)
• A produktum oldaláról, demár az alkalmazott módszerek és hasznosítási irányzatok figyelembevételével Linstone a jövőkutatás három szintjét és típusát különbözteti meg:a tehnikai-analitikust, a személyes-individuálist és a szervezeti-társadalmit.
• "A jövőkutatás segíti a jövőorientált gondolkodás-prospective thinking-mind szélesebb körű terjedését, alkalmazását a társadalom különböző szintjein."
• "A jövőkutatás tárgya a jövőnek olyan tartománya és felfogása, amely mindig kapcsolatban van az embernek, a társadalomnak a jövőre vonatkozó akcióival azok hatóköreivel, továbbá széles körű összefüggésrendszerével. A jövőkutatás tárgya ezért a humán elemet is tartalmazó valóságmetszetek-a homo sapiens vonalon szerveződő komplexitások-időbeli változás, meghatározottsága, alakíthatósága és hajlíthatósága képezi."(Mannermaa)[3]

• 2001 " A tudományos jövőkép alkotás elméletével, módszertanával és gyakorlatával foglalkozó új típusú tudomány a jövőkutatás. A jövőkutatást tekinthetjük a legáltalánosabb kategóriának a tudományos jövőképekkel foglalkozó tudományon belül, elismerve, hogy a jövőművelés olyan még ennél is általánosabb fogalom, amely a jövőkutatási, a tervezési tevékenységet, valamint a jövő konkrét formálást is magában foglalja." [4]

• 2005:"Jövőkutatással kétféle módon foglalkozhatunk. Megvizsgálhatjuk, hogy egy adott terület (közlekedés, fiatalok devianciái, GDP-növekedés, stb.) jövője várhatóan milyen módon alakul, formálódik. Fontos irányelv, hogy a jelenben már létező kritikusan bizonytalan csírákat keresve tárjuk fel a lehetséges jövőváltozatokat, így előrejelzés-sorozatot kapunk eredményként, nem pedig "egy legvalószínűbb jövőt" (ami predikció lenne). Másképpen dolgozva „projekt-alapon” is kijelölhetünk egy témát, mint például a fiatalok identitásának alakulása a késő-modernitásban, és bekapcsolhatunk a vizsgálatba minden olyan területet, amely ezt a folyamatot befolyásolhatja."[5]

• 2005.-ös években kidolgozott futurológiából (a természet és a kultúra jövojével való rendszeres foglalkozás – O. Flechtheim) és a két világháború között megjelent prognosztikából (gazdasági prognosztika – O. Morgenstern fejlődött ki.[6]

• 2005:" A jövőkutatásban a bizonytalanság ontológiai és gnoszeológiai értelmezésben egyaránt megjelenik (Nováky Erzsébet). Az ontológiai (lételméleti) bizonytalanság azt fejezi ki, hogy van-e és mekkora az esélye valamely folyamat, illetve jelenség létezésének, elhalásának vagy létrejöttének. Ekkor a hangsúly az előrejelzés tárgyával összefüggő bizonytalanságon van. A gnoszeológiai (ismeretelméleti) bizonytalanság az ismeretekkel összefüggő kijelentésekre utal, azaz valamely előrejelzési tárgyra vonatkozó tudás, ismeret bizonytalanságát (határozatlanságát) fejezi ki."
• "A jövőkutatási elmélet és gyakorlat egyik központi kérdése: mennyire jó az előrejelzés abban az értelemben, hogy mennyire tükrözi már a jelenben a jövőbeni valóságot, és mennyire szolgálhat a jövőt nagymértékben meghatározható döntések, cselekvési programok alapjául. Ez vonatkozik a foresight típusú előrejelzésekre is. Egy előrejelzés akkor megbízható, ha olyan minőségű belső tartalommal rendelkezik, amely lehetővé teszi a döntések optimális megalapozását, s következtetéseiben, hatásaiban a mindenkori környezeti feltételrendszerben a legjobban szolgálja a fejlődést vagy hárítja el a veszélyeket, s bekövetkezési valószínűsége nagy." (Nováky Erzsébet)
• "A jövőkutatás versengő irányzatai a paradigmaváltás szempontjából a káoszelmélet, az általános evolúciós elmélet és a posztmodern tudományelmélet köré szerveződnek." (Hideg Éva)

[7]

• 2005:"A jövõkutatás módszertani megújulása része annak az általános modernizációs és paradigmaváltási folyamatnak, amelyik a XX. század végén számos tudományterületen - így a jövõkutatásban is - zajlik. Az instabilitással megnövekedett bizonytalanság ugyanis új helyzetet teremtett a társadalom mindennapjaiban és a tudományos életben, ami új kihívást jelent a jövõkutatás és a jövõkutatók számára. Instabil helyzetben a múlt-jelen-jövõ kapcsolata nem olyan egyértelmû, mint amilyen az a stabil idõszakban volt. A jövõ nagyon sokféleképpen alakulhat, várható a már megélt többé-kevésbé változatlan megismétlõdése, de alapvetõen új események, folyamatok, állapotok és kapcsolatok létrejöttével is számolnunk kell. A korábbiakhoz képest sokszínûbbé válik a jelenbõl kibontható jövõ, hiszen a társadalom tagjai lényegileg eltérõen látják a jövõt, különbözõek az elvárásaik, céljaik és aspirációik, továbbá mind többen, mind több társdalmi csoport kíván részt venni a jövõ megfogalmazásában és megformálásában."[[8]]

Ontológiai modul

• "ez egy"kapcsolattípus:
  • OTKA T049013 (alkalmazási terület)
  • OTKA F030664 (alkalmazási terület)
  • 19WFSF (alkalmazási terület)

• "van neki,része a szócikknek" kapcsolattípus:
  • heurisztika
  • prognosztika
  • előrejelzés
  • jövőgenerátor
  • jövőkép

• "a szócikk része valaminek(a szócikkel egyenrangú fogalmak)"kapcsolattípus:
  • döntéstámogatás (jövőkutatás,előrelátás,jóslás,becslés,hatáselemzés,szimuláció,modellezés,folyamatelemzés)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

Szerkesztői javaslat: Lehet-e jövőkutatásról beszélni anélkül, hogy a kutatók által levezetett jövőképek be nem következési arányát a tanulási folyamat vezérlése érdekében folyamatosan vizsgálnánk?

• A történeti modul 2005-ös bejegyzése szerint a jövőkutatási tevékenység (előrejelzés) akkor megbízható, ha olyan minőségű belső tartalommal rendelkezik, amely alapján megalapozhatjuk döntéseinket,megállapításaiban, hatásaiban s következtetéseiben, legjobban szolgálja a fejlődést vagy hárítja el a veszélyeket, s bekövetkezési valószínűsége nagy.
• Az előrejelzések megbízhatósága kétségkívül rávilágít az előrejelzések "jóságára". Tehát akkor vannak jó előrejelzéseink, ha azok hozzájárulnak ahhoz, hogy minél több jövőbeni szempontot figyelembe vevő döntéseket tudunk hozni.
• Ha a jövőkutatás nem a legvalószínűbb jövő, hanem a lehetséges jövők feltárására helyezi a hangsúlyt, akkor végül mindenféle jövőt lehetségesnek tarthat, és ezáltal általánosan elfogadottá teheti az előrejelzések ellenőrizhetetlenségének elvét. Ha ugyanis mindenféle jövő lehetséges, akkor nincs is szükség előrejelzésre, főként nem tudományos alapú előrejelzésre, csak ötletekre és azok megvalósítására.

Definíciós modul

1. A jövökutatás az előttünk álló jövő megismerésével,felvázolásával,előrejelzésével foglalkozó tudományterület.Az előrejelzés eszközei a számítógépes(informatikai),matematikai,statisztikai rendszerek és módszerek.A jövőkutatás két területe a prognosztika és futurológia.Folyamatosan fejlődő tudományág,mely alakítja is a jövőnket azzal,hogy hat jelenlegi életünkre.

Tesztkérdések modul

1. Fontos szerepe van-e a heurisztikának a jövőkutatásban? IGEN,problémamegoldó rendszer.
2. Igaz-e,hogy a futurológia és a prognosztika a jövőkutatás része? IGAZ, a jövőkutatás két területe.
3. A társadalomtudományok közé tartozik a jövőkutatás? IGEN, mint tudomány a tárgya alapján
4. A sci-fi tekinthető-e a jövőkutatás részének? NEM, mert tudományos- fantasztikus irodalmi műfaj, előrejelzések paródiája révén mutatja be a lehetséges jövőt.
5. A XX. században vált-e tudománnyá a jövőkutatás? IGEN,1968-ban.
6. A jövőkutatás eredményeinek tekinthetők-e az előrejelzések?IGEN,mert az előrejelzés egyadott időszakban szerzett ismeretk alapján egy későbbi időpontra jellemző megállapításokat tartalmaz.
7. Jövőkutatatás során meg tudjuk jósolni a biztos jövőt? NEM,több jövőváltozat kialakulhat,de egyikről sem tudjuk biztosan hogy bekövetkezik.

Ajánlott irodalmak modulja

• Nováky E. (1995b). Jövőkutatás kaotikus körülmények között.In: Nováky E. (szerk.): Káosz és jövőkutatás. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Jövőkutatás Tanszék[9]
• Gidai Erzsébet:Mi a jövőkutatás?(Kossuth,1974.)[10]
• Jövőkutatási fogalomtár / Készült az MTA Tudományszervezési Csoport Prognosztikai Munkacsoportja keretében. Szerk. Schmidt Ádám irányításával Fodor Judit és Haraszthy Ágnes [könyv], 1976.(001)[11]
• Salamonné Huszty Anna:Jövőkép- és stratégiaalkotás(Kossuth,2000)[12]
• Nováky Erzsébet:A modellezés módszertani kérdései a nagy távlatú jövőkutatásban Budapest,1980.

[13]