„Túlóra” változatai közötti eltérés
(→A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság) |
(→A válaszokat befolyásoló tényezők) |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
=A válaszokat befolyásoló tényezők= | =A válaszokat befolyásoló tényezők= | ||
| + | Fontosnak tartottam a nemek vizsgálatát, mert a női és férfi munkavállalás mögött eltérő motívumok állhatnak, így nyilván a túlóra-hajlandóságot is más-más tényezők befolyásolhatják. Szerepet játszhat a nemek terhelhetősége, megbízhatósága, melyik félre lehet biztosabban alapozni. A vizsgálat során úgy tűnt, nincs akkora jelentősége a munkavállaló nemének. | ||
| + | A faladat szempontjából fontos információ a dolgozó kora, annak vizsgálata, hogy mely korosztály vállal inkább túlmunkát. Ami előre várható volt a kimutatásból, hogy a 25-35 éves nők kevésbé hajlandók a kötelező munkaidőn felül dolgozni (család, kisgyermek). A fiatalabb korosztálytól azt vártam, hogy egyre inkább bevállalnak túlórákat egy munkahely megtartásáért. A vizsgálat szerint nem vállaltak jelentősebb pluszmunkát. | ||
| + | Az elemzés alapján úgy tűnik, a várakozásokkal ellentétben a 30 év feletti nők igen is jelentősen részt vállalnak a túlórákban. | ||
| + | |||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
A lap 2008. június 15., 19:49-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A munkavállalók túlórázási hajlandóságának vizsgálata.
A feladat előtörténete
A vizsgált cég profilja miatt a termelés időszakosan ingadozik. A megrendelések mennyisége véletlenszerűen változik, hol több, hol kevesebb az igényelt munkaerő kapacitás. Nehéz megteremteni a gyártás és a szükséges létszám között a megfelelő arányokat. A vezetők eleve kalkulálnak a túlórával a létszámhoz kapcsolódó feladat tervezésekor.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Az állásinterjú során a jelentkezőknek tesztet kell kitölteniük, amelyben a kérdések között szerepel a túlórázási hajlandóság is. A válasz töbnyire pozitív. A felvételizők többsége hajlandó lenne túlmunkát vállalni. A foglalkoztatás során azonban többször kerül a cégvezetés konfliktushelyzetbe egy-egy plusz munkanap kapcsán.
Lehet-e a munkaerő felvételénél a döntést támogatni azzal, hogy megvizsgáljuk, a felvételiző beletartozik-e a túlórázni hajlandók csoportjába, vagy sem? Nem áll rendelkezésre semmilyen szoftver, amely segítené a HR-terület munkáját, csupán a szakemberek tapasztalatára alapozhatunk. A későbbi konfliktusok megelőzésének is fontos feltétele, hogy ismerjük a jelentkezők túlórázási hajlandóságát.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatok: random módon kiválasztott 50 munkavállaló életkora, neme és teljesített túlórái alapján elkészített táblázat. Az adatgyűjtés egyszerű, többletköltséget nem igényel, bérprogramból kinyerhető adatokkal dolgoztam. Az adatok fiktívek.
A feladat által érintett célcsoportok
A vizsgálat a HR-terület munkáját, döntését segítheti olyan cégeknél, ahol a megrendelések száma jelentősen ingadozik és a rendelkezésre álló munkaerő nem átcsoportosítható, a határidő rövid.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A vállalat számára munkacsúcsok idején a műszakrend mellett a túlórák elrendelése adja a legegyszerűbb megoldást a termelés iránti igények rugalmas kielégítésére. A munkáltató a rendszerint ellátandó tevékenységhez elégséges munkavállalót alkalmaz. Újabb munkaerő bevonása többletköltséget jelent, és a ciklus végén elbocsátásokhoz vezet. A vállalatnak nincs kapacitása a munkaerő területi átcsoportosítására. A munkaerőközvetítők nem biztosítják a hirtelen jelentkező igényhez a szakképzett munkaerőt, a betanítás költséges és hosszadalmas. A megoldás olyan munkavállalók alkalmazása, akik nagy valószínűséggel vállalják a túlmunkát. A feladat célja meghatározni azon célcsoportot, akikre a cég hosszú távon alapozhat.
A válaszokat befolyásoló tényezők
Fontosnak tartottam a nemek vizsgálatát, mert a női és férfi munkavállalás mögött eltérő motívumok állhatnak, így nyilván a túlóra-hajlandóságot is más-más tényezők befolyásolhatják. Szerepet játszhat a nemek terhelhetősége, megbízhatósága, melyik félre lehet biztosabban alapozni. A vizsgálat során úgy tűnt, nincs akkora jelentősége a munkavállaló nemének. A faladat szempontjából fontos információ a dolgozó kora, annak vizsgálata, hogy mely korosztály vállal inkább túlmunkát. Ami előre várható volt a kimutatásból, hogy a 25-35 éves nők kevésbé hajlandók a kötelező munkaidőn felül dolgozni (család, kisgyermek). A fiatalabb korosztálytól azt vártam, hogy egyre inkább bevállalnak túlórákat egy munkahely megtartásáért. A vizsgálat szerint nem vállaltak jelentősebb pluszmunkát. Az elemzés alapján úgy tűnik, a várakozásokkal ellentétben a 30 év feletti nők igen is jelentősen részt vállalnak a túlórákban.
