„Mesterséges intelligencia” változatai közötti eltérés
(→Történeti modul) |
(→Tesztkérdések modul) |
||
54. sor: | 54. sor: | ||
== Tesztkérdések modul == | == Tesztkérdések modul == | ||
* Egy virtuális teremtmény, mondjuk egy digitális színész vagy egy internetavatár,válhat-e gondolkodó, intelligens lénnyé? | * Egy virtuális teremtmény, mondjuk egy digitális színész vagy egy internetavatár,válhat-e gondolkodó, intelligens lénnyé? | ||
+ | |||
+ | * Létezik-e mesterséges intelligencia? | ||
== Ajánlott irodalmak modulja == | == Ajánlott irodalmak modulja == |
A lap 2005. november 10., 15:44-kori változata
Angol megnevezés: artifical intelligence
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- Ókor: Az emberiséget már az ókortól izgatta az ember gépként való megformálása. A krónikák feljegyeztek több olyan mestert, aki képes volt az eredetire megszólalásig hasonló, és egyúttal ugyanúgy funkcionáló, élőlényeket alkotni.[1]
- A felvilágosodás: A felvilágosodás korában, a mechanikus világkép keretében La Mettrier egyenesen odáig ment, hogy kijelentette; az ember maga is egy gép. Most már tudjuk, a helyzet ennél kissé bonyolultabb. Az ember és a gép különbsége több, nehezen áthidalható jellegbeli és funkcionális különbségből fakad.[2]
- 1960: Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén. A munka során felismerték, hogy ez a feladat a vártnál sokkal nehezebb, és alapvetően néhány hasznos mellékterméken kívül mindez csak kis előrelépést jelentett. Azonban, egy bizonyos szinten mindig az volt az alapprobléma, hogy megértsük az agyban látszólag egyszerű összetevők miként eredményeznek teljesen bonyolult gondolkodást. [3]
- Neumann János (1903-1957): Neumann Jánosról kevesen tudják, hogy nemcsak a számítógép szülőatyja volt, hanem a (számítógépes) mesterséges intelligenciának is. Erről szóló műve, A számológép és az agy, valóságos alapművé vált a szakmabeliek körében.[4]
- 1987: A mesterséges intelligencia lényegében a számítógép-tudomány viszonylag új alkalmazási területe. Ahogy Mihaela és Mircea Malita fogalmazott: "Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan műveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk" (Malita Malita, 1987).[5]
- 1999:' A mesterséges intelligencia története' az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség. Végül nem a legkifinomultabb mesterséges intelligencia technikák, inkább a hatalmas kombinációs kapacitás eredményeképp néhány gép legyőzte a világbajnokot.[6]
- 2001: A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.[7]
- 2005:
A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlõdõ, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása.
A mesterséges intelligencia (MI) (angolul: Artifical Intelligence, AI) az alkalmazott informatika egyik részterülete. A feladata az, hogy olyan számítógéprogramokat hozzon létre, amelyek az ember intelligens viselkedését utánozzák. Az elektronikus számítógépet megalkotói már eleve arra szánták, hogy olyan mûveletek elvégzésére legyen alkalmas, amelyeket az ember a fejével végez.
A Mesterséges Intelligencia – mint mûszaki tudomány – tehát az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. Egy adott mûködés (az emberi agy) minél jobb minõségû számítógépes reprodukálására törekszik. És – mint ilyen – szoros kapcsolatban van a kognitív pszichológiával (emberi céltudatosság, megismerés, tudás), mivel a pszichológia az emberi gondolkodás természetének megismeréséhez számítógépes modelleket tervez.
A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték elõre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteibõl kiindulva, minél inkább intelligens módon mûködõ számítógépeket próbálnak létrehozni.[8]
- A mesterséges intelligencia egyik jól jövedelmező és széles körben használatos területe a szakértői rendszerek. Ezek olyan programok, amelyek főként bizonyos szakterületeken dolgozó felhasználóknak adnak szakmai tanácsokat. [9]
- Azt szokták mondani, hogy minden kezdet nehéz. A mesterséges intelligenciára azonban épp a fordítottja áll; ez ugyanis az ígéretes kezdetek tudománya. A hatvanas-hetvenes években, amikor ez a tudomány még igencsak gyerekcipőben járt, igen gyorsan, mindenkit meglepő módon zajlottak a fejlesztések. Hirtelen sikerült nagy eredményeket elérni. Mindenki azt várta, hogy legfeljebb húsz éven belül sikerülhet kifejleszteni emberi intellektusú vagy azokat túlszárnyaló lényeket.
- A mesterséges intelligenciának jelentős, igencsak fejlődő területei a képfelismerés és a szövegfelismerés.
Ontológiai modul
"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus
- szakértői rendszerek (szakterületek kérdéseivel foglalkozik)
- mesterséges látás (alapfelismerés: a látványfelismerés megoldott)
- programozás (LIST és PROLOG- logika alapú programozási nyelv)
- gépi tanulás (saját ismereteit tudja fejleszteni)
- automatikus tételbizonyítás (állítás feltételekkel)
- Robotika (ember helyettesítése bizonyos körülmények között)
- természetes nyelv megértése
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- ...
Definíciós modul
- ...
Tesztkérdések modul
- Egy virtuális teremtmény, mondjuk egy digitális színész vagy egy internetavatár,válhat-e gondolkodó, intelligens lénnyé?
- Létezik-e mesterséges intelligencia?
Ajánlott irodalmak modulja
- Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe/József Kelemen, Nagy Sára; [közread.az]Eötvös Lóránd Tudományegyetem Twemészettudományi Kar [könyv]; 1994(165)[10]
- Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás/ Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára [könyv]; 1990(135.184)[11]
- Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia [könyv]; 1989(159.955.)[12]
- Mesterséges intelligencia A-Z/Jenny Raggett; William Bains [könyv]; 1994 (681.3.01.)[13]
- A gépesített értelem: Vázlatok a mesterséges intelligencia filozófiájáról/Darab Tamás[könyv]; 199 (681.3)[14]
- Pitlik László egyetemi adjunktus Digitális Agrárinformatikai Szöveggyűjtemény (Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság 6. Szám)[[15]]
- Mesterséges intelligencia alapú progrosztikai modulok adaptálása az EU/SPEL-Hungary rendszerhez az alapadatbázisok konzisztennciájának egyidejű ellenőrzésével[[16]]
- Mesterséges intelligencia kutatások az előrejelzésben [[17]]