Mesterséges intelligencia

A Miau Wiki wikiből
Angol megnevezés: artifical intelligence (AI)

Történeti modul

  • 1999: "Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik."
  • "Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Charniak)"
  • "Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Schalkoff)"
  • "A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Rich)"
  • " Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:
    • Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.
    • Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.
    • Racionálisan gondolkodó rendszerek.
    • Racionálisan cselekvő rendszerek."
  • "Legfontosabb alkalmazási területei:
    • szakértői rendszerek: a döntéstámogató redszerek legújabb generációjának tekinthetők.
    • természetes nyelvmegértés: lényege,hogy a természetes nyelven kommunikációra képes, számítástechnikailag hatékony eljárásokat hozzon létre.
    • tervezés és robotika: minden eredményt magába foglaló, végső célt jelentő kutatási területe a MI-nak.
    • gépi tanulás: a MI elképzelhetetlen a tanulás folyamatának és reprodukálásának kutatása nélkül. A tanulás az intelligens viselkedés egyik alapja." (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[1]
  • 2001:" Mely más tudományterületekhez és hogyan kapcsolódik a mesterséges intelligencia kutatása? Alakfelismerés, gépi fordítás, adatbányászat, játékok, robotok.Ember és gép viszonyának körüljárása. Viták a gépi intelligencia lehetőségeiről és határairól." (Vámos Tibor)[2]
  • 2002: "A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a "gépi intelligencia" ? " [3]
  • 2002: Stephen Wolfram: "Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén..." [4]
  • 2002: "A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud." [5]
  • 2005: "Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).Tovább árnyalva a képet el kell még mondani, hogy az automatikus ismeretszerzés területén belül is számtalan látszólag egymástól nagyban különbözõ eljáráscsalád/technika alakult ki, mint pl. a mesterséges neuronális hálózatok, a genetikai és evolúciós algoritmusok/programozás, fuzzy-rendszerek, gépi tanulás, CBR, induktív szakértõi rendszerek, hasonlóságok hasonlósága, celluláris automaták, stb." [[6]]
  • 2005:" A szakértői rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik."[[7]]
  • 2005: "A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek..."
  • " 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa"
  • " 1975- az MI történetének modern periódusa."
  • " 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa." [[8]]
  • N.A.: Mihaela és Mircea Malita: "A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk."
  • "A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia." [9]
  • N.A.:" A mesterséges intelligencia alapfeladatai közé tartozik optimalizáció és a folyamatirányítás .Ilyen jellegû feladatok rendkívül sok helyen adódnak. Például az ûrkutatásban, az erõmûvek irányításában, az autógyártásban, az elméleti alapkutatásban, a gyógyszer- és vegyiparban vagy akár a csomagolóiparban."[10]
  • N.A.::" A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség."[11]
  • N.A.:A MI-kutatás a számítógép-tudomány (computer science) viszonylag önállósult interdiszciplináris területe, amely határtudományaival, lélektannal, filozófiával, nyelvtudománnyal, elektronikával, számítástudománnyal (computing science) szoros kapcsolatban fejlődött és fejlődik. A lélektanból a kognitív pszichológia, a pszicholingvisztika, a filozófiából a logika, a nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája, a nyelvészetből a számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika, az elektronikából a robotika, a képfeldolgozás, a számítógép-tudományból többek között az adaptív rendszerek elmélete az a terület, amellyel az MI "metszetet" alkot.[12]
  • N.A.:"Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres "Computing machinery and intelligence" címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis." [13]

Ontológiai modul

  • "ez egy" kapcsolattípus:
    • szakértői rendszer (alkalmazási terület)
    • robotika (alkalmazási terület)
    • természetes nyelvmegértés (alkalmazási terület)
    • malomjáték (alkalmazási példa)
  • "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
    • lélektan: (MI, kogntív pszichológia, pszicholingvisztika)
    • filozófia: (MI, logika, nyelvfilozófia, a gondolkodás filozófiája)
    • nyelvészet: (MI:számítógépes nyelvészet, a pszicho- és szociolingvisztika)
    • elektronika: (MI:robotika, MI:képfeldolgozás)
    • számítóg-tudomány: (MI, adaptív rendszerek elmélete)
    • kognitív tudományok:(MI, neurológia, pszichológia, szociológia)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

Szerkesztői javaslat: Az MI határai, avagy a céltalanság tétele..., ill. a Labsch-modell szellemében ideális emberi döntéshozó forráskódba fejtésének határai, ill. hol csap át a számítási sebesség (mennyiség) minőségi változásba (pl. irányított keresés, genetikus algoritmus)...

Az MI határai, avagy a céltalanság tétele

A MI eljárásainak jellemzői,pl.:a hasonlóság-elemző rendszerek területén az,hogy cél(függvény)-orientáltak;valamint gépi tanulást szimulálnak: vagyis esetgyűjtemények alapján,próbálkozások útján, olyan összefüggéseket képesek találni-a kombinatorikailag lehetséges összefüggések halmazából-amelyek egy adott kérdésre legalább olyan, vagy helyesebb választ adnak, mint bármely más ismert eljárások. Az MI eljárások így elméletileg kielégítik az általános problémamegoldással szemben támasztható elvárásokat Az MI illetve a lehetőségek határát a céltalanság tétele jelenti,mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egyértelműen meghatározható módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz. Tehát egy tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mindezt nagyságrendekkel gyorsabban és precízebben.

Labsh-modell

A Labsch-modell kimutatja,hogy vannak óvatos,de sikeres;óvatos,de sikertelen döntéshozók, tippelők valamint kevés adatból helyes következtetésekre jutni képes egyedek.A Labsch-modell olyan embertípusokat jellemez,melyek információk alapján(többnyire) sikeres döntéseket tudnak hozni.Ők az intuitív gondolkodók. Az emberi intuíció,amely tanulással befolyásolható,az algoritmikus problémamegoldás alternatívája:pillanatorientált,a túlélést biztosítja,egyenetlen teljesítményekre képes.Az algoritmikus problámamegoldás állandóan azonos teljesítményt jelent,de rugalmatlan és nem fejlődik magától. A számítógépes algoritmusokkal,melyek lehetnek emberi parancsok,programok,a legjobb ember képességeit is lehet szimulálni,utánozni,de egy gépi tanulás-az emberhez hasonlóan-csak bizonyos tapasztalatokból képes tanulni.

Hol csap át a számítási sebesség minőségi változásba:genetikus algoritmus

A genetikus algoritmus a MI-nak egy olyan problámafüggetlen metaheurisztikája,mely általános keresési terekben optimalizálást végez. Legfontosabb alkalmazási területei:mesterséges neuronhálózatok;robotika;gépi tanulás,amelyre az 1980-as években megpróbálták alkalmazni a genetikus algoritmusokat. A genetikus algoritmus a gépi tanulásnak azon modellje,mely viselkedésében a természetes evolúció folyamatát utánozza.A GA-oknak a számítástechnikában egyre jelentősebb szerepe van,nagyon sok technológia a GA módszerére épül. A GA-okat olyan nehéz feladatok megoldására képesek,ahol nem rendelkezünk specifikus tudással illetve olyan problémák megoldására érdemes használni,melyeknek keresési területe nagy,nem ismert a sruktúra,csak egy stabil,jó megközelítés kell...

Definíciós modul

  • A mesterséges intelligencia a számítástechnikának azon ága, amely különböző funkciókat betöltő, képességekkel rendelkező (pl.: érzékelés,gondolkodás..stb) és emberi értelmet igénylő gépek megalkotásával foglalkozik.A mesterséges intelligencia önálló diszciplínaként az 1950-es évek végén jött létre.

Tesztkérdések modul

  • Igaz-e az,hogy létezik mesterséges intelligencia? (Igen,igaz.AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)
  • Igaz-e az,hogy a gépek tudnak gondolkodni? (Igen,igaz.A gépek tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)
  • Igaz-e az,hogy a gépek képesek önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,nem igaz.A gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)
  • Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia meghaladja tudásban az emberi intelligenciát? (Nem,nem igaz.Nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).
  • Igaz-e az,hogy a mesterséges intelligencia képes az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,igaz.Ezel a céllal jöttek létre.)
  • Igaz-e az,hogy egy ember által létrehozott robot,illetve gép intelligens, gondolkodó lénnyé válhat, valamint igaz-e az,hogy az ember és gép között megvalósulhat a természetes nyelven történő kommunikáció?(Mindkét kérdés igaznak tekinthető.Ha a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)
  • Igaz-e az,hogy az embereknek szükségük van MI-ra?(Igaz,szükségük van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)

Ajánlott irodalmak modulja

  • Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[14]
  • Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[15]
  • Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[16]
  • Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[17]
  • Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [18]
  • Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[19]
A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Mesterséges_intelligencia&oldid=3175”