„Mesterséges intelligencia” változatai közötti eltérés

A lap 2005. november 17., 18:26-kori változata

Történeti modul

• 1956: Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol előstzör foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)

• 1960: Stephen Wolfram: Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...[1]

• 1985: Charniak: Az MI a mentális képességek tenulmányozásaszámítógépes modellek segítségével.(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)

• 1987: Mihaela és Mircea Malita: A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.[2]

• 1990:Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres "Computing machinery and intelligence" címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis. [3]

• 1990: Schalkoff: Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)

• 1991: Rich: A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)

• 1992: Winston: Az Mi az érzékelést, gondolkodást és cselekvést lehetővé tevő számítások tanulmányozása.(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)

• 1996: Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:
  • Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.
  • Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.
  • Racionálisan gondolkodó rendszerek.
  • Racionálisan cselekvő rendszerek.(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)

• 2002: A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.[4]

• 2002: A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása.

A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni. Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.[5]

• 2002: Egyes források szerint a mesterséges intelligencia kifejezést először Marvin Minsky kutató használta. Meghatározása szerint a mesterséges intelligencia olyan tevékenységek elvégzésére teszi képessé a gépeket, amelyek értelmet igényelnének, amennyiben emberek hajtanák végre őket. Úgy gondolta, a mesterséges értelemmel rendelkező gépek megtaníthatóak nyelvek lefordítására, különböző játékokra,problémamegoldásra és magára a tanulásra is.

A Mesterséges Intelligencia kutatása során a tudósok végső célja gondolkodó számítógépek létrehozása. Ezek a gépek önmaguk karbantartása mellett olyan kérdések eldöntésére is alkalmasak lesznek, amelyekhez jelenleg emberre van szükség.

Mesterséges Intelligencia két eltérő célt valósíthat meg: A Mesterséges Intelligencia egyfelől műszaki tudomány, így célja olyan számítógépes programok készítése, amelyek bizonyos területeken kiváltják az embert, vagy pedig hatékonyan támogatják munkájában.. A Mesterséges Intelligencia másrészt lehetőséget ad arra, hogy az emberi intelligencia természetét közelebbről megismerjük. Ebben a megközelítésben nem az említett hatékonyság elérése a cél, hanem az, hogy a létrehozott működés minél inkább hasonlítson az ember gondolkodásmódjára. [6]

• Neumann Jánosról (1903-1957) kevesen tudják, hogy nemcsak a számítógép szülőatyja volt, hanem a (számítógépes) mesterséges intelligenciának is. Erről szóló műve, A számológép és az agy, valóságos alapművé vált a szakmabeliek körében...[7]

• A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...
  • MI történetét három periódusra osztjuk:
  • A klasszikus periódus (1955-1965)
  • A romantikus periódus (1965-1975)
  • A modern periódus (1975-) [[8]]

• 2005Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).[[9]]

• 2005: A szakértoi rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik[[10]]

Ontológiai modul

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• ...

Definíciós modul

• Az OGIL minden hasznos eleme:[[11]]

Tesztkérdések modul

• Létezik-e mesterséges intelligencia? Igen
• Mi a mesterséges intelligencia?
• Gondolkodnak-e a gépek? Igen
• De képesek-e önálló gondolkodásra, önálló életre? Nem,Számítógépeinkre szükség van, de tudnunk kell, hogy ezek nem önállóak, mert a tanítvány nem több mesterénél. Egy gép akármennyi számot, és akármennyi összefüggést megjegyez, de ezeket mind ember táplálta belé. A gép nem nőhet az ember fölé
• Alkalmasak-e a számítógépek olyan műveletek elvégzésére, melyekre az ember is képes (sakkozás, számolás..)? Igen
• A mesterséges intelligencia meghaladja-e tudásban az emberi tudást? Igen
• Képes-e a mesterséges intelligencia az ember intelligens viselkedesét utánozni? Igen
• Szükséges-e a mesterséges intelligencia létrehozásához a természetes intelligencia? Igen
• Megvalósulhat-e az ember és gép között a természetes nyelven történő kommunikáció? Igen
• Egy ember által létrehozott robot válhat-e intelligens, gondolkodó lénnyé? Igen
• Intelligensek-e a gépek? Egy gép akkor intelligens,ha az embert,aki számítógépen keresztül beszélget vele, meg tudja gyõzni arról, hogy a partnere nem gép.
• Szükség van MI-ra?
• Hol tart ma a MI?

Ajánlott irodalmak modulja

• Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994)

• Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)

• Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)

• Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)

• Darab Tamás: A gépesített értelem: Vázlatok a mesterséges intelligencia filozófiájáról (1991)

• Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)

• Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)

• Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek

• Stuart J. Russell, Peter Norvig: Mesterséges intelligencia modern megközelítésben

• Vámos Tibor, Kozári Hilda: A mesterséges intelligencia és a Scotland Yard