„Mesterséges élet” változatai közötti eltérés

A lap 2005. december 6., 11:07-kori változata

Angol megnevezés: Artificial life

Történeti modul

• NA: "A kutatók szabadjára engedték a digitális organizmusokat a saját számítógépes környezetükben azért, hogy megfigyelhessék azok evolucióját és ellenörzött környezetben feljegyezhessék az eredményeket, ezzel kidolgozva a mesterséges élet legkifinomultabb alkalmazását napjainkban."[1]

• 2000: Langton felvetésével stabilizálódik a mesterséges élet mint külön diszciplina.
• Thomas Ray, amerikai biológus és a trópusi esőerdők szakértője a 90-es évek elején merész vállalkozásba, a Tierra Hálózat kiépítésébe, azaz az evolúció evolúciójának a szimulálásába fogott. Ebben a természetes organizmusok digitális megfelelői, azok számítógépes szimulációi által belakott, több mint százötven, a világhálóra csatlakozott computer alkotta cybertérben minden egyes sejt DNS-szerű genetikai kóddal rendelkezik."[2]

• 2000: "Tágabb értelemben idetartozó esemény az első testi sejtes klónozott élőlény, Dolly megteremtése."[3]

• 2000: "Mesterséges élet modelleken nemcsak tudományos kutatók, de művészek is munkálkodnak. Az ALife jellegzetes kortárs "jelenség", egymástól távolinak hitt, összeegyeztethetetlennek vélt szakterületek találkozási pontja.
• A mesterséges élet (artificial life vagy egyszerűen "alife") gondolatával csak az utóbbi évtizedben kezdtek el foglalkozni a tudósok. A mesterséges intelligenciához (AI) hasonlóan ez az interdiszciplináris kutatási terület is sok különböző tudományág határán helyezkedik el, így a számítástechnikán kívül a fizikához, a matematikához, a biológiához, a kémiához és - meglepő módon - a közgazdaságtanhoz, sőt a filozófiához is." [4]

• 2000:"A jövő kutatásai: érzelmekkel felruházott számítógépek kifejlesztése.Elsőként az emberi agy megismerése szükséges ahhoz hogy gondolkodó és érző számítógépeket teremtsenek a jövőben.Mesterséges intelligencia algoritmusok segítségével a jövőben a számítógép képes lehet érzelmei állapotunkrol képet alkotni."[5]

• 2002:"Publikáció egy evolúciós technikáról,a Fogel,Owens és Walsh által kidolgozott evolúciós programozásról.Ebben a módszerben egy adott feladathoz a megoldásjelölteket véges állapotú gépekkel reprezentálják amely során véletlenszerű mutáció felállításával a legjobb került kiválasztásra.John Holland olyan módszereket dolgozott ki hogy a természetes adaptáció folyamata bevihetővé vált a számítógépes rendszerbe ,ezzel megteremtette a biológiai evolúció egy absztraktcióját.Ezzel kezdetét vette a mesterséges élővilág megjelenése a számítógépes világban." [6]

• 2003: "A hiressé vált Deep Blue az első számítógép megalkotása ami megverte a sakkvilágbajnok Garry Kasparovot.Ezzel nyilvánvalóvá vált hogy a tervezők mesterséges intelligenciával felruházott komputert alkottak.A tervezők a valódi, biológiai életformák tanulmányozásával, modellezésével, másolásával és adaptációjával alkotják teremtményeiket." [7]

• 2004: "Az amerikai Rockefeller Egyetem kutatói megtették az első lépéseket a mesterséges élet egy formájának megalkotása felé. Teremtményük, egy kis szintetikus vesicula - azaz egy folyadékkal teli hólyagocska, ami képes gének feldolgozására - egy csiszolatlan biológiai sejtre emlékeztet. A kutatók által "vesicula bioreaktornak" nevezett képződmény részei az élet különböző birodalmaiból származnak. A puha sejtfalak tojásfehérjéből vett zsírmolekulákból készültek, a sejt belseje az E.coli baktérium egy, az összes genetikai anyagától megfosztott kivonata. Ez az élet esszencia készen tartalmazza a proteinek előállításához szükséges biológiai szerkezetek többségét, valamint egy vírustól kölcsönzött enzim hozzáadásával a vesicula képes DNS kódot "fordítani". Amikor géneket adtak hozzá, a sejtfolyadék elkezdett proteineket termelni, pontosan úgy, ahogy egy hagyományos sejt tenné. Az első kipróbált gén egy medúzafaj zöld fluoreszkáló proteinjéért felelős génje volt. A proteinből nyert ragyogás bebizonyította, hogy a bioreaktornak sikerült lemásolnia a géneket. A második gén egy baktériumtól, a Staphylococcus aureustól származott, ami apró pórusokat hozott létre a sejtfalakon. Ezek képessé tették a sejteket, hogy tápanyagot vegyenek magukhoz az őket körülvevő "levesből", így akár már napokig is képesek voltak működni."[8]

• 2005: "Neumann János önreprodukáló automatákkal foglalkozó tanulmányában fogalmazódik meg először az A-life."[[9]]

Ontológiai modul

• "Ez egy "kapcsolattípus:
  • Neuron hálózatok:egyfajta sratégiai életszimuláció alkalmazások:
    • Optimalizálás
    • Automatikus programozás
    • Fuzzy rendszer
  • Emberi kommunikációhoz hasonló módon beszélgetés(Talkie.Com, Xerox, Improv Technologies)
  • Evolúciós és genetikus algoritmusok(mutáció,szelekció)
  • PHYSYS-rendszer : számítógépes nyelv
  • szimuláció (klónozás,neurális hálók,szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek)

• "Van neki,része a címszónak":
  • Szimuláció
  • Emergencia
  • celluláris automata
  • gépi tanulás
  • AAA(Autonóm adaptív ágens)
  • szintézis

• "A cím része valaminek(szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • Információs logisztika
  • digitális evolúció:az élö rendszer leképezéséből adaptálódásából létrejövö rendszer.
  • szintetikus evolució(DNS-replikáció,immunrendszerek modellezése, darwini programozás ezek nem a szén alapú hanem a sziliciumból felépült számítógépek genetikai dotációja)
  • mesterséges intelligencia alkalmazások (viselkedésmodellek,forgalomirányítás,gépi tanulás,természetes nyelvek kezelése, robotika)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Számos kutatás tekintetében elmondható hogy a valós s digitális élőlények viselkedését mutató eljárások erősen különböznek egymástól.A kis organizmus vesicula nem hasonlítható a komputerekben megfigyelt algoritmusok által leírt szervezetekhez.Ezt mutatja Lenski laboratóriumában produkált kisérlet itt ugyanis a valódi élőlényektől eltérően több száz mutáció játszódott le.

• Az 1990-es években nagy elõrelépésnek számító olyan program megalkotása történt Thomas Ray vezetésével ami ma már ellentmondásokba ütközik.Ez a felfedezés lehetővé tette kisebb organizmusok számára is önmaguk reprodukálását és a mutációt a virtuális környezet benépesítése céljábol anélkül hogy azt tönkretették volna.Ez már túlment a szimuláción, mivel a program csupán teret adott a digitális organizmusok tevékenységének, amelyek maguktól "fejlõdtek". A program nem válaszolt az organizmusoknak, és nem produkált kimenetet.

Definíciós modul

1. A mesterséges életet számítógépes programban mutatja be az emberi agy gondolkodásmódját.Új paradigmákat számítógépes alkalmazásokat és gondolkodási folyamatokat indít el ezáltal segitve az agrárinformatika hatékonyságát.
2. A biológia és számítástechnika szimbiózisának újkeletű diszciplinája.Mesterséges lény vagy rendszer, mely intelligenciával, digitális érzelemmel rendelkezik célja az élet alapvető folyamatainak modellezése.
3. A mesterséges élet informatikai-logikai szabályokon alapuló számítógépes élettérben fejlődő rendszer.
4. A mesterséges élet általában nem elszigetelt jelenségek magyarázatával és egyszerûsített elemzésével foglalkozik, hanem arra törekszik, hogy a rendszer elemeinek szintézisén keresztül betekintést nyerjen a rendszerek viselkedésébe
5. A mesterséges élet algoritmusainak alapja mindig egy egyszerű sejt, amely bizonyos funkciókat képes ellátni, például a környezetéből információt gyűjteni, majd annak függvényében egyetlen jelet kiadni öröklődéssel osztódni, valamint a környezethez alkalmazkodni
6. A mesterséges élet egy kulcsfontosságú területe a számítógépekben jelenlévő virusok amelyek egy szintetikus életteret alkotnak.A vírusok futtatható fájlokat támadják meg DNS manipulációval megváltoztatva a számítógép életműködését.

Tesztkérdések modul

1. Mi lesz ha már mindenféle élőlény jelen lesz a virtuális világban?Eljön-e a gépek korszaka?(Igen, eljöhet a gépek korszaka csak egy digitális gondolkodású ember alkotta robot nem tud érzelmeket oly módon kimutatni mint az emberi lény.)
2. A számítógépes vírus nevezhető-e mesterséges élőlénynek?(Nem igaz mert,egy számitógépes vírus nem nevezhető mesteréges élőlénynek, mert programja általában nem tartalmaz önmodifikációra vonatkozó utasítássorozatot.)
3. A digitális evolúció reprezentálhatja-e a valós élő világ fejlődését?(igen,mert digitális közegben létrehozott evolúció modellezi az élővilág fejlődését, mert a programok élőlények absztrakt modelljei.)
4. Az A-life valóban interdiszciplináris fogalomterület?(Igen,számos tudományághoz kapcsolódik mind humán mind reál vonalon)
5. Igaz-e, hogy a genetikai algoritmusok olyan keresési rendszerek, amelyek alapvető komponensei közé soroljuk a mutációt és a szelekciót?( IGAZ, még komponense ezen kívül az individuumok egy populációja, a reprodukció és a Cross-over.)

Ajánlott irodalmak modulja

• 1. J. von Neumann: The Theory of Self-Reproducing Automata (University of Illinois Press, Illinois, 1966). Edited and completed by A. W. Burk[10]

• Christopher G. Langton: Artificial Life An Overview(1997)[11]

• Daniel Goleman: Érzelmi intelligencia(Háttér Kiadó, Budapest, 1997)[12]

• Monori Erika :Információs logisztikai esettanulmány a kombinatorikai prognosztika módszertanának bázisán(1996)[[13]]
• Pléh Csaba:Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia(Akadémia kiadó,1998)[14]