Szimuláció
A Miau Wiki wikiből
Angol megnevezés: Simulation
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- 1990: Egy meghatározott rendszer adott körülmények között lényeges tulajdonságainak vizsgálata elméleti modell segítségével. A modell működését általában számítógéppel vizsgálják, így az ismeretlen rendszerviselkedése kevés költséggel, kockázatmentesen ismerhető meg. [1]
- 1997: A kiindulási attribútum értékek ismeretében, a rendszer modellezése révén a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása. A szimuláció egy rendszer kiindulási értékeihez modellek (összefüggések) segítségével keresi a következményeket.[2]
- 1997: Szimuláció jellemzői:
- A valóság komplex leírására törekszi
- Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli
- Pontos képet ad a folyamat részleteiről
- Képes az egyidejű hatások összegzésére
- Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja
- A szimuláció sokkal kevesebb egyszerűsítést alkalmaz, mint a modellezés, így eredményei gyakran 20-30%-kal közelebb állnak a valósághoz. Azaz: 20-30% anyagmegtakarítás, 20-30%-kal nagyobb teljesítmény, 20-30%-kal kisebb kockázat... Ez az egyik magyarázata annak, hogy a szuperszámítógépek magas ára dacára ma már a középvállalatok is egyre növekvő mértékben alkalmazzák a szimulációs technikát K+F tevékenységükben.[3]
- 2002: Kapcsolodó OGIL bejegyzés [4]
- 2004: A modell obejektumokból és törvényekből áll. A szimuláció maga a modell és a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi. Mikor kell szimulációt alkalmazni (kísérlettel szemben):
- túl gyors
- túl lassú
- túl drága
- túl veszélyes
- túl bonyolult
- nincs hozzá eszköz
- etikai akadályai vannak
- csak az eredmény látható
- az eredmény sem látható
- nem állíthatók be pontosan a feltételei
- csak egyetlen példányban létezik
- túl sokszor kell elvégezni[5]
- 2005: A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[6]
- ...
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
- Fizikai, kémiai, biológiai, történelmi (jelző)
- Leíró-magyarázó szimuláció (jelző)
- Statikus-dinamikus szimuláció (jelző)
- Determinisztikus-sztohasztikus szimuláció (jelző)
- ...
- "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
- "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- Logisztika (szimuláció, gyártás, tervezés, raktározás, szállítás)
- Céltalanság tétele (szimuláció, adat, modell, döntéshozás)
- Agrárszektor-modell (szimuláció, döntés,döntés hatásai, adatok)
- ...
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a szimuláció, az agrárszektor-modellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?
Válasz a szerkeztői javaslatra
- Definíciók
- Szimuláció: A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten
- Agrárszektor-modellek: Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.
- Szakértők informatikai felelőssége: A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti
- Autonóm adaptív ágensek (AAA): Az esetalapú következtetés és autonóm adaptív ágensek az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.
- Definíciók közötti összefüggés
- Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyan ez csak itt már két jövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.
- ...
Definíciós modul
- A szimuláció egy olyan folyamat vagy eljárás, amely a válóságot próbálja minél pontosabban visszaadni vagy rekonstruálni. Céljai sokfélék lehetnek, például segíthet egy (gazdasági) döntés meghozatalában, információkat szolgáltathat, meghatározhatja egy esemény lehetséges kimeneteleit továbbá tapasztalatszerzésre is irányulhat (repülőgép szimulátor).
- ...
Tesztkérdések modul
- Igaz-e, hogy az üzleti döntési játék része a szimulációnak? (Igaz, mert az üzleti döntési játék a szimuláció részét képzi)
- Igaz-e, hogy a szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek? (Hamis, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimuláció is.)
- Igaz-e, hogy a szimuláció megoldásai pontatlanabbak, mint a modellezés megoldásai? (Hamis, mert 20-30%-kal pontosabb)
- ...
