„Playometria” változatai közötti eltérés
(→Tesztkérdések modul) |
(→Ontológiai modul) |
||
105. sor: | 105. sor: | ||
* [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés) | * [[MIAU_Wiki:Ökonometria|Ökonometria]] (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés) | ||
* '''"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus: | * '''"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus: | ||
− | * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] | + | * [[MIAU_Wiki:Joker|Joker]] (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze.) |
* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:''' | * '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:''' | ||
* [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol''] | * [[MIAU_Wiki:Numerológia|Numerológia]] [http://de.wikipedia.org/wiki/Zahlenmystik ''német''] [http://en.wikipedia.org/wiki/Numerology ''angol''] |
A lap 2005. december 11., 16:48-kori változata
Angol megnevezés: play-o-metrics
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- 1969: Az első közgazdasági Nobel-díjat a norvég Ragnar Frisch és a holland Jan Tibengen kapta. Frisch az ökonometriai modellezés és mérések területén nyújtott úttörő szerepéért kapta a kitüntetést. Valójában Frisch alkotta meg az "ökonometria" fogalmát, amivel matematikai és statisztikai eszközök használatára kívánt utalni a gazdasági hipotézisek ellenőrzésénél. 1930-ban megalapította az "Ökonometriai Társaságot". Frisch úgy vélekedett, hogy az ökonometria a közgazdaságtant végre tudománnyá avanzsálhatja, ám élete vége felé már kételkedett annak módjában, ahogy azt használták. Azt írja: "Azt mondom, hogy az ökonometriának a konkrét valósághoz van köze - különben visszafejlődik egy olyasvalamivé, ami nem érdemli meg, hogy ökonometriának nevezzük, sokkal inkább megérdemelné a nevet: playometria." Ragnar Frisch életrajza
- 2000:A JOKER-módszer:
A hasonlóság geometriai leképezés, olyan pont-transzformáció, amelyre igaz, hogy ha bármely két pont képének a távolságát a pontok eredeti távolságával osztjuk, mindig ugyanazt a (> 0) hányadost kapjuk. A hasonlóság arányának nevezzük azt a pozitív számot, amely megmutatja, hogy a képtávolság, a tárgytávolságnak hányszorosa.
(Ha az arányszám > 1, akkor nagyításról, ha < 1, kicsinyítésről, ha = 1 egybevágóságról beszélünk.)
Dr. Dobó Andor-Fenyves Ferenc-Szajcz Sándor szerint, ha T1, T2…Tn tulajdonság jellemzi az A és B objektumot, melynek számszerű jellemzői
– az A objektum esetén p = (p1, p2,…pn) – a B objektum esetén q = (q1, q2,…qn)
akkor az A és B objektumok hasonlóságát a
hasonlósági függvény írja le.
Ahol Fájl:10a.jpg > 0 valós számok és Fájl:10b.jpg
A Fájl:10c.jpg (P,Q) a P és a Q olyan szimmetrikus függvénye, amelyre igaz, hogy Fájl:10d.jpg ,
valamint (P, Q) = 1, akkor és csak akkor igaz, ha P = Q.
A szerzők a
Fájl:A11.jpg (11)
választással éltek, ahol Fájl:11a.jpg
A levezetést mellőzve, ha Fájl:11b.jpg, akkor
Fájl:A12.jpg (12)
Leegyszerűsítve „a” és „b” (pontszerű, azaz egy számmal jellemezhető objektum) hasonlósága.
Fájl:A13.jpg (13)
Tehát a hasonlóság nem más, mint a mértani közép és a számtani közép hányadosa.
A hasonlóság hasonlósága.
Fájl:A14.jpg (14)
Tehát a hasonlóság hasonlósága nem más, mint a mértani és a számtani közép
hasonlósága.
Ha a Fájl:14a.jpg kifejezést, a hasonlóság mértékének tekintjük, úgy az Fájl:14b.jpg
kifejezéssel – amely az információelméletben a bizonytalanság mértékére jellemző – való nagyfokú rokonság szembeötlő.
Itt az analógia, az információelméleti értelemben vett távolságfogalommal kapcsolatban lelhető fel, ahol az újabb és újabb információkból elért információnyereség nem közvetlenül, hanem eloszlás- és sűrűségfüggvényeik változása mentén válik mérhetővé. (JOKER kézikönyv, 1990)
Már a XVIII. század végén észrevették, hogy a Naprendszerben a bolygók pályáinak elhelyezkedése, matematikailag jól kifejezhető szabályszerűséget mutat. A Jupiter közelében azonban – csillagászati eszközökkel – nem magyarázható eltérés mutatkozott.
Dobó behelyettesítette képletébe a bolygók „tulajdonságaira” vonatkozó adatokat és 1981-ben egy ismeretlen – távcsővel nem látható – hold adatait publikálta nemzetközi csillagászati folyóiratban. A Voyager-1 űrszonda a Dobó által megjelölt helyen, a Jupiter holdat megtalálta.
Dobó képletének (amelyből középtávolságra vonatkoztatva a Newton gravitációs törvénye és Kepler harmadik törvénye is levezethető) mindez kozmonológiai értelemben is bizonyítást adott, ennek köszönhető, hogy az „International Who’s, Who of Intellectuals” 1991-ben a világ ma élő 500 legnagyobb hatású alkotója közé sorolta.
A Joker program az 1990. évi BNV vásári nagydíját is elnyerte.
- 2000. október 15.: A kalibrálás nem más, mint a JOKER black box jellegének átvilágítása, azaz kibújási kísérlet a playometria (számmisztika) negatív hatásai alól. A JOKER lényege tehát absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetni tudása! A JOKER nem segíti az optimális beállítást, nem konfrontálódik a jó fogalmával (vö. cluster analízis), de számos lehetőséget kínál a kalibrálás elvégzésére.
Feljegyzések a JOKER hasonlóság elemző szoftver alkalmazásához Dr. Pitlik László 2000.10.15.
- 2002:kapcsolódó OGIL bejegyzés [1]
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
- Hasonlóságelemzés
- Ökonometria (matematikai közgazdaságtan, regresszió számitás, idősorelemzés)
- "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
- Joker (absztrakt prekoncepciók numerikus műveletekre való visszavezetésének segédeszköze.)
- "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- Numerológia német angol
- Számmisztika
- A RENOAAR a Magyar Mezőgazdasági Számlarendszerre és a KSH adataira támaszkodva a hiányos adatsorok kiküszöbölésével folyamatos adatsorokat hoz létre hasonlóan a playometriával, amely szintén használható hiányos adatsorok esetén.
Definíciós modul
- A gazdasági döntéseket és eseményeket, súlyozatlan változók függvényében kutató "haszontalan játék matematikai egyenletekkel, pontosabban fogalmazva: playometria." (Norregaard Rassmussen, 1987, 428.o.), aminek során hiányzó adatok megbecslésével hozhatunk létre folyamatos adatsorokat.
Tesztkérdések modul
- Igaz-e, hogy van egyértelmű matematikai megoldása a hasonlóságoknak? (Hamis)
- Igaz-e, hogy a playometria használható hiányos adatsorok esetében? (Igaz)
- Igaz-e, hogy Bayes használta először a "playometria" kifejezést? (Nem, a kifejezést elsőként Ragnar Frisch norvég Nobel-díjas tudós használta az 1930-as évektől kezdve, utalva az ökonometria "helytelen" használatára.)
- Hamis-e, hogy a Joker a playometria mágikus számait nem mulasztja el definiálni? (Nem, a Joker definiálja a playometria mágikus számait.)
Ajánlott irodalmak modulja
- Papír alapú
- Sillescu, Daniel PC-Lexikon Műszaki Könyvkiadó 1993.
- Bődi Zoltán - Tóth József Számítástechnikai kisszótár Szalay Könyvkiadó és Kereskedőház Kft. 1998
- Dobó Andor A hasonlóságelmélet alkalmazása a Joker Rendszerben Prodinfom 1992
- Futó Iván, Dr. Gábor András, Gerencsér András, Dr. Kiss József, Szabó Zoltán, Dr. Kő Andrea, Lovrics László, Molnár Bálint Információmenedzsment Aula Könyvkiadó 1997
- Pető István Diplomamunka 2001