„Termék felhasználás” változatai közötti eltérés

A lap 2006. január 31., 10:05-kori változata

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

• 1995: "Az EUROSTAT által megszabott irányelvek szerint Magyarországon megkezdődik a Mezőgazdasági Számlarendszer kidolgozása, és ezen adatlapokra támaszkodó modellek, és szimulációk fejlesztése" [1]

• 2002: "A magyar mezőgazdasági statisztika egyik új eleme a Mezőgazdasági számlarendszer (MSZR), melyet az Európai Uniós előírásoknak megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézettel közösen dolgozott ki, és melyet rendszeresen publikál". [2]

• l98O-ban a bonni Egyetemen vette kezdetét az adatbázisok összehasonlíthatósága érdekében egy minden tagországra kiterjedõ, kötelezõ érvényû, egységes ,,integrált információs és modellrendszert,,megalkotása. A kutatócsoport mindvégig szorosan együttmûködött az EUROSTAT-tal (EK Statisztikai Hivatala) . A projekt fedõneve: ,,mezõgazdasági szektori termelékenységi és jövedelem modell,, volt (ebbõl ered a SPEL mozaikszó is). Ez a bázismunka eredményezte az alaprendszert (SPEL /EU-Base-System), amely különbözõ mezõgazdasági adatforrásokból egy konzisztens, ex-post képet képes felvázolni a mezõgazdasági struktúráról, az output és jövedelemtermelésrõl, ill. a termékfelhasználásról. A bázis rendszer magában foglalja a Mezõgazdasági Számlák rendszerét (MSZR, ill. Economic Accounts for Agriculture - EAA).[3]

• 2001:Az MSZR második része. A termékkeletkezési folyamat során létrejött termék felhasználási lehetőségeit foglalja magában.Öt módja van: 1,vetőmagnak felhasználás 2,takarmánynak felhasználás 3,termelőfogyasztás 4,ipari feldolgozás 5,piacon való értékesítés [4]

• a mezőgazdasági számlarendszeren MSZR en alapuló adatokat az Euorostat 1964-óta rendszeresen közzéteszi.[5]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus":
  • vásárlás
  • kibocsátás

• "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
  • ráfordítás felhasználás
  • ráfordítás keletkezés
  • termék-keletkezés

• "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • spel,bázismodul (termék-keletkezés,termék felhasználás,ráfordítás-felhasználás,ráfordítás-keletkezés,MSZR,agrárszektor,termékpálya)
  • MSZR

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

Már az MTA Statisztikai Bizottságának Nemzetközi Albizottsága által 1998 tavaszán a KSH-ban tartott tanácskozásán felvetõdött egy konzisztencia projekt (team, testület) felállításának gon-dolata, mely javaslat pozitív visszhangot váltott ki. A konzisztencia-projekt lényege, hogy a szakmai/tudományos alapossággal feltárt alapadat-összeférhetetlenségeket, milyen szervezeti és jogi keretek között kell orvosolni, egy egységes agrárinformatikai adatbázis megteremtése érdekében.

A szaktanácsadási célból készített megyei bontású MSZR-CD-adatbázis számos konzisztencia problémát vet fel, melyek feloldása alapjaiban mozdítaná elõ a következõ évek munkáját.

Még egyszer kiemelendõ, hogy az alapadatok összevezetésekor felmerülõ inkonzisztenciák kiszûrése egyszerre informatikai és szakmai feladat, hiszen a meglévõ alapadatok inkonzisztenciája egy oldalról rontja az elõrejelzés esélyeit, más oldalról a prognosztizált jövõre vonatkozó konzisztencia-vizsgálat növeli a jövõkép hitelességét.

Az elmúlt tíz év - jórészt külföldön végzett - kutatásai alapján a GINT-en kialakult elméleti eredmények (szoftvercsalád) és esettanulmány jelleggel, mozaikszerûen gyûjtött gyakorlati tapasztalatok (megoldható problémák típusai), valamint az EU-agrárinformatikai rendszerének hazai adaptálásában végzett vezetõszerep alapján a ma Magyarországon létezõ agrárjellegû (élõ) adatbázisokra (a magyar Market Information System-re és az árutõzsdére, ill. az EUROSTAT magyar adatokkal is kiegészülõ SPEL/EU-DATA-rendszerére, valamint az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet, ill. KSH, az OMSZ és egyéb szervezetek adataira) támaszkodva célul tûzzük ki egy prognosztikai jellegû GPS-keretrendszer felállítását az agrárszektor szereplõi részére, ezek taktikai és stratégiai döntéshozatalának támogatására úgy a felhasznált múltbeli, mint a generált prognosztikai adatok konzisztenciájának egyidejû vizsgálatával. A PhD-kutatás során a keretrendszer agrárenergetikai vetülete kerül tüzetesebb feltérképezésre.

A téma szakmai jelentõsége az adatbázisok tartalmának megfelelõen sokrétû. Az agrárenergetika kérdésköre mellet az EU csatlakozás támogatása az 1973-1997 közötti SPEL adatokból következõ általános “közeljövõkép” kidolgozásával, ill. az EU-adatbázis konzisztencia-szintjének ellenõrzésével, valamint a hazai árinformációs rendszer adataira támaszkodva egy fajta - a piac életét elõrevetítõ - prognosztikai rendszer felállításával, az operatív döntések megalapozására. Ezen kívül - a KSH és a meteorológiai adatok alapján – felmerül a kérdés, hogy az idõjárás a gazdálkodás szempontjából nem teljesen kaotikus rendszer, s ezért az éves mezõgazdasági tervezésnél számolni kell az ún. évtípusok hatásával. Esettanulmány-jellegû vizsgálatok a konzisztencia-ellenõrzés mellet az alábbi fõbb témakörökben látszik érdemesnek elvégezni: agrárenergetika, az EU-árak és az EU termelési potenciál éves alakulása, hazai árak heti-havi-negyedéves és éves ütemezésû trendjei, a hazai termelési potenciál és idõjárási típushelyzetek várható értékei megyei szintre bontva is.

A mai kutatási gyakorlat - a klasszikus ismeretszerzési tanokra alapozva - jórészt elveti annak lehetõségét, hogy a jövõbeli folyamatokat érdemben le lehet írni, noha a döntéshozatal elmélete és gyakorlata szükségszerûen ennek éppen az ellenkezõjét fogalmazza meg igényként. Ezért mindenképpen hasznos lenne végre tisztázni, hogy az új módszerekre támaszkodva elérhetõ elõrejelzési pontosság a szakma által fontosnak tartott kérdések esetén mekkora, s ez a szint meghaladja-e a gyakorlati alkalmazhatóság határát. Ennek tisztázása nélkül a természeti törvényeknek kitett gazdálkodás eredménytermelõ-képességét, s ennek fejlõdését továbbra is a gazdasági és politikai szubjektivizmus határozza meg, noha a természeti erõforrásokkal való hozzáértõ bánásmód hosszabb távon semmiképpen nem kerülhetõ meg.

Szerkesztői javaslat: Mi lehet az oka, hogy a megyei és országos, ill. az eltérő forrásból származó (pl. KSH:OMMI szarvasmarha-létszám) statisztikák inkonzisztensek a termelés méretét illetően (mely alapja a keletkezett termékek számításának)?, ill. miért nem lehet a megyei statisztikai adatok alapján idősorosan levezetni a sertés-állományok, a vágósúly és egyéb biológiai paraméterek konzisztens együttállását?

Definíciós modul

• Emberi tevékenység eredményeként szükséglet kielégítésére létrejött javak alkalmazása, elfogyasztása, beépítése, egy következő termelési folyamatba.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e hogy az MSZR részei: a termékkeletkezés, a termékfelhasználás, a ráfordítás-felhasználás, a ráfordítás keletkezés az árak, az ágazati méretek és a SPEL? Igaz, mert részei.

• Igaz-e,hogy a termelőfogyasztás a szinonímája a termék-felhasználásnak? Nem igaz,mert a termékmérleg a szinoníma

• Igaz-e, hogy az MSZR a Mezőgazdasági Számlarendszer rövidítése?Igaz

Ajánlott irodalmak modulja

• A spel rendszer[6]
• Pitlik László: MSZR-alapú modellek és szimuláció[7]

• Gés [8]