Ráfordítás felhasználás

Angol megnevezés: Input use

Történeti modul

• 19. század: "Miközben az anyagi termelésben a 19. századi gazdálkodó nyerészkedő, haszonleső beállítódással azt kalkulálta, mekkora ráfordítás mennyi hasznot hajt, a humán potenciált ugyanez a szemlélet és a hozzá tartozó gyakorlat úgy kezelte, mint ami gazdasági erőfeszítésektől független okokból áll rendelkezésre, s így a belőle kihozható haszon ingyen van, nem az emberre való ráfordítás kamatozik benne".[1]

• 20. század: "Ahogy az anyagi termelésre nézve már a 19. századi modernizáció, a 20. századi modernizációnak a humán termelést tekintve is azt kellene kalkulálnia, hogy mekkora ráfordítással mekkora haszon jár, s hogy mekkora haszonnal mekkora ráfordítás".[2]

• 1962: "Az NSZK-ban a Mezőgazdasági Számlák Rendszerét ( MSZR) az Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium végezte".[3]

• 1964: "Az Európai Közösség Statisztikai Hivatala elkészíti az első MSZR-hez hasonló kimutatást".[4]

• 1969: "Az Európai közösség tagjai figyelembe veszik a Nemzeti Számlák Európai Rendszerét (NSZER)".[5]

• 1970: "Az EU tagállamaiban a Nemzetgazdasági Számlák Rendszere (NSZR), 1970 óta a Nemzetgazdasági Számlák Európai Rendszerére támaszkodik (NSZER), ami az OECD és az ENSZ rendszerén alapszik". [6]

• 1984: "A ráfordítás az eleven munka és a tárgyiasult munka felhasználásának az összessége pénzben kifejezve. A termelésben felhasznált ráfordítások végső soron munkaráfordításokra vezethetők vissza".[7]

• 1995: "Az EUROSTAT által megszabott irányelvek szerint Magyarországon megkezdődik a Mezőgazdasági Számlarendszer kidolgozása, és ezen adatlapokra támaszkodó modellek, és szimulációk fejlesztése".[8]

• 2002: "A magyar mezőgazdasági statisztika egyik új eleme a Mezőgazdasági számlarendszer (MSZR), melyet az Európai Uniós előírásoknak megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézettel közösen dolgozott ki, és melyet rendszeresen publikál".[9]

• 2005:: "A hazai MSZR számítógépes rendszerrel lehetõvé vált a mezõgazdaság teljesítményének EU-normák szerinti kimutatása. A számítógépes programokkal csatlakozási forgatókönyveket lehet készíteni és szimulálható a termelési, ráfordítási, támogatási változatoknak az agrárgazdaság teljesítményére gyakorolt hatása. Az Integrált Adminisztrációs és Ellenõrzõ Rendszer az EU adminisztrációjának mûködését hivatott segíteni, a támogatások, kifizetések elszámolását, ellenõrzését szolgálja. Uniós mintára hazánkban is a támogatások jogszerû igénybevételének követése lesz a feladata." [10]

• ...

Ontológiai modul

"ez egy" kapcsolattípus:

• Agrár-szektormodellek: pl. OPAL, IDARA (alkalmazási területe)

"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:

• Input: Tágabb értelemben bármi lehet, ami a környezetből a rendszerbe kerül. (Pénz, anyag, energia, információ). A rendszerbe zavaró hatások, káros inputok is bekerülhetnek. (pl. szennyező anyagok.) Szorosabb értelemben input alatt csak a rendszer számára szükséges, hasznos dolgokat értjük. A hasznos inputoknak még szűkebb körét jelentik a ráfordítások. Az inputok általában anyag, energia és információ jellegűek lehetnek. Az inputok körébe beletartoznak tehát a szervezési, irányítási tevékenységek során kifejtett emberi erőfeszítések, szellemi teljesítmények is.

• Ráfordítás: Naturális egységekben kifejezett (pl.műtrágya kg-an, gázolaj l-ben stb.) olyan input, amelynek gazdasági értéke van, s amelynek a rendszerbe való beépítését és a rendszeren belüli felhasználását a rendszert létrehozó, müködtető vagy irányító személy (szervezet) határozza meg, vagy lényegesen befolyásolja. Hasznos, de döntéssel nem befolyásolható input nem tekinthető ráfordításnak. (PL.: eső, napfény stb.)

• Költség: A felhasznált ráfordítások pénzben kifejezett értéke. A már beszerzett, de fel nem használt ráfordítások készletként vannak a rendszerben, pénzbeni értékük a készletérték. Kétféle költségtípust különböztetünk meg: az állandó, és a változó költséget.

"A címszó része valaminek (címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:

• Mezőgazdasági számlák rendszere (Termék felhasználás, Ráfordítás felhasználás, Termék-keletkezés, Ráfordítás keletkezés)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Mind a SPEL, mind az MSZR modellekkel előrejelzéseket, és szimulációkat készíthetünk, de a SPEL már az MSZR szabályzata alapján lett kialakítva.

• Míg az MSZR tevékenységi alapon, tehát az előállított mezőgazdasági termékek, és szolgáltatások oldaláról közelíti meg a mezőgazdaság kibocsátását, addíg az NSZ (Nemzeti Számlarendszer) a teljes nemzetgazdaság megfigyelésének érdekében ágazati besorolás alalpján veszi figyelembe a kibocsátást.

• A KSH kiadványát képezi ebben a témában a hagyományos MSZR-n túl a regionális számlarendszer is, amely a hagyományos MSZR fő sorait tartalmazza regionális bontásban, lehetőséget bizosítva a különböző régiók eltérő mezőgazdasági struktúrájának vizsgálatára.

Szerkesztői javaslat: Mi lehet az oka, hogy a megyei és országos, ill. az eltérő forrásból származó (pl. KSH:OMMI szarvasmarha-létszám) statisztikák inkonzisztensek a termelés méretét illetően (mely alapja a keletkezett termékek számításának)?, ill. miért nem lehet a megyei statisztikai adatok alapján idősorosan levezetni a sertés-állományok, a vágósúly és egyéb biológiai paraméterek konzisztens együttállását?

• A KSH és OMMI statisztikáiban az egyezetetések hiánya valódi inkonzisztenciák veszélyére hívja fel a figyelmet.

(PL. KSH és OMMI által végzett állatlétszám felvételezés összevetése 2002. őszén a szarvasmarha létszám tekintetében ez az eltérés 100.000 körül ingadozott ami a vizsgált populáció több mint 10 %-a.)

• A Mezőgazdasági Számlarendszer végleges adatait két előzetes MSZR előzi meg, az első a tárgyév előtt novemberben, a másik a tárgyévet követő januárban készül. Az előzetes MSZR adatokat hasonlóan a végleges adatokhoz, a KSH az Agrárgazdasági Kutatóintézettel közösen készíti el. Az előzetes adatok előállítása többnyire becslésekre támaszkodik (főként a ráfordítások tekintetében), így a végleges adatgyűjtéseken alapuló adatok ezektől eltérhetnek. (PL. A folyótermelő felhasználás 2005. januárjában becsült 9 %-os volumenváltozásával szemben, 2005. szeptemberben a tényadatok alapján 0.6%-os volumennövekedést számolhatunk.)

Definíciós modul

• A Ráfordíás felhasználás segítségével meg tudjuk állapítani a megfelelő hozamszinthez tartozó optimális költségszintet a SPEL- rendszer egyes moduljai által.

• A Ráfordítás felhasználás a SPEL rendszer 4 negyedes moduljának 3. negyede.

• A Ráfordítás felhasználás elemzésénél számításba kell vennünk az egyes ráfordítások árát, és a ráfordítások által létrehozott termék hozamát.

• A ráfordítás felhasználást (ráfordítás nagyságot) úgy kell meghatározni, hogy a fedezeti hozzájárulás, következésképpen a nettó jövedelem maximális legyen.

• A ráfordítás felhasználás optimális nagyságának meghatározásához szükséges, hogy a ráfordítás- hozam kapcsolatokat ismerjük, vagy legalább gyakorlati szempontból elfogadható pontossággal becsülni tudjuk.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy a SPEL modell 5 negyedes szerkezetű? (Hamis, mert a SPEL modell 4 negyedes szerkezetű.)
• Igaz-e, hogy a MSZR-t az FM megbízásából készítik? (Igaz)
• Igaz-e, hogy a SPEL modulljai előrejelzéseket mutatnak a jövőt illetően? (Igaz)
• Igaz-e, hogy az MSZR nem egy egyszerű agrárstatisztika, hanem egy komplex modell? (Igaz)
• Igaz-e, hogy a SPEL rendszer minden modullját az EUROSTAT SPEL munkacsoportja felügyeli? (Igaz)

Ajánlott irodalmak modulja

• Dr. Pitlik László: MSZR- alapú modellek és szimulációk [11]
• Dr. Pitlik László, Domolyi Emese: Az Európai Unió Agrárinformatikai Modulljainak Bevezetése Magyarországon [12]
• Békés Megyei Hírlap [13]