„Multivitamin 2010” változatai közötti eltérés

A lap 2010. december 27., 16:47-kori változata

Forrás

 A letölthető excel URL-je: XLS
 Egyéb támogatás: itt

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Multivitaminok összehasonlító elemzése az összetevők és a forgalmazási ár alapján

A feladat előtörténete

Már gyerekkorban érdemes odafigyelni az egészséges táplálkozásra , viszont az élelmiszerek vitamin és ásványi anyag tartalmának csökkenése miatt a hiányzó vitaminokat pótolnunk kell. Erre megoldást jelentenek a gyerekek számára készült finom, többféle ízesítéssel készült gyümölcs ízű, vidám színes figurák formájában kapható multivitamin készítmények, rágótabletták. De melyiket is válasszuk? Teljesen természetes alapanyagokat tartalmazó készítményt válasszunk vagy olyat, amiben nagyobb a vitamin és ásványi anyag tartalom? Természetesen számít az ár is, számít, hogy hol állítják elő és milyen összetevőket tartalmaz. Ebben szeretnék segítséget kapni, összehasonlítva a kiválasztott multivitamin készítményeket.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Jelenleg az összehasonlítás elsődleges módszere a termékek árának összevetése. A termékekről pozitív, illetve negatív kritikát hallhatunk a szűk ismerősi körből, kisgyermekes szülőktől, de akár az internetes fórumokon is kaphatunk visszajelzést egy-egy termékkel kapcsolatban. De ezek értékelése, áttanulmányozása eléggé időigényes feladat.

A feladat által érintett célcsoportok

A célcsoporthoz tartoznak a 2-10 év közötti gyerekek és a szüleik, mivel ezek a termékek kimondottan ennek a korosztálynak készülnek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az egészséges életmód manapság egy igen divatos kifejezés. Sajnos ezzel a mottóval rengeteg olyan terméket is igyekszenek eladhatóvá tenni, amitől nem várhatunk átütő sikereket, elégséges változást és nagyon sok szintetikus összetevőt tartalmazó készítmény is található a gyerekeknek készülő termékek között. A kellemes és egészséges testi-lelki állapot eléréséhez és fenntartásához természetesen elengedhetetlen a kiegyensúlyozott életvitel, a megfelelő táplálkozás. Az általam kiválasztott termékek számos, az emberi szervezetnek nélkülözhetetlen vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak. De, hogy melyik a legoptimálisabb összetételben és árban annak meghatározását várom ettől a vizsgálattól. A kisgyerekes szülők objektívabban tudnak dönteni, hogy melyik vitaminkészítményt vásárolják meg gyermeküknek. A vizsgálatba bevont attributumok is vizsgáznak, tesztelésre kerülnek.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az általam vizsgált termékek választását befolyásoló tényezők: • A készítményben található vitaminok származási helye Rengeteg új termék jelent meg a táplálék kiegészítők piacán, ezek közül több külföldről származó, bevizsgált ellenőrzött minőségű vitamin készítmény. • A napi adagra vetítve - készítményben található -C vitamin tartalom vizsgálata A termékek közül nem minden esetben azonos az ajánlott bevitel, az egyik terméknél elég 2 db a másik terméknél már 4 db rágótabletta a napi beviteli mennyiség. Ezért nem egy tablettára, hanem a napi bevitel mennyiségére vetítve vettem alapul a készítmények C vitamin tartalmát. A C-vitamin az egyik legfontosabb vitamin és antioxidáns, ezért fontosnak találom annak elemzését, hogy mennyit tartalmaznak az egyes multivitaminok ebből a létfontossági vitaminból, • A készítmény szintetikus anyagokat tartalmaz-e? Legjobban a természetes vitaminok tudnak hasznosulni a szervezetben, ezeket a vitaminokat általában a zöldségekből és gyümölcsökből vonják ki. De ugyanúgy hasznosnak mondhatók a szintetikus úton előállított vitaminkészítmények is. • A napi adagra vetítve - készítményben található - vas tartalom vizsgálata Egy másik fontos összetevő, mely a vérképzéshez, az egészséges élethez nélkülözhetetlen. Hiánya vérszegénységhez vezethet, ezért fontos, hogy a multivitaminok tartalmazzanak vasat is. • Ízesítés A gyerekek szeretik a finom gyümölcsös ízeket, az érdekes játékos formákat és színeket. Egy kisgyerek jobban elfogadja az állatmintás vidám színű és finom ízű rágótablettát, mint egy sima átlagos formájú és színtelen vitamin tablettát. A gyártók többféle gyümölcsös ízben és formában készítik el számukra a tablettákat, ezeket osztályozom íz, illat, szín és forma alapján.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• #1 lépés: a feladat alapjául szolgáló termékek adatainak táblázatban való összesítése • #2 lépés: az objektum-attribútum mátrix alapján egy Pivot táblázat elkészítése • #3 lépés: Pivot táblázat alapján ellenőrzés • #4 lépés: a rendelkezésre álló adatok, és preferenciák alapján sorszám függvénnyel rangsorolás • #5 lépés: coco táblázat elkészítése FKERES függvénnyel • #6 lépés: solver program alkalmazása, ellenőrzés (hiba kiküszöbölése) • #7 lépés: a kapott eredmények értékelése, a feladat értelmezése, feltöltése szöveges információkkal

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A számítások a következő eredményekre vezetnek:

- SOLVER eredménye (információ költségek arányossága) - Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK értékelése az információ ráfordítással kapcsolatban - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora

SOLVER eredmények értékelése

A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak. A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:

• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)

• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"

Attribútumok SZEREPÉNEK értékelése

Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják. A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez

az internet használat első éve 13,23%,

a cég mérete 36,60%,

az e-innovátor attitűd 15,01%,

az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,

az elektronikus értékesítés aránya 8,79%

arányban járultak hozzá.

Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:

az internet használat első éve 25,94%,

az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.

Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának jelentős eltérése esetén is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.

FONTOSSÁGI rangsor értékelése

A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.) A rangsor a következő lett így az attribútumok között: 1. cég mérete 2. az internet használat első éve 3. az elektronikus beszerzés aránya 4. az elektronikus értékesítés aránya 5. az e-innovátor attitűd.

Ezek szerint az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja.

ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése

Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)

Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.) Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. Ezekre 0 érzékenységet, azaz érzéketlenséget mutat a modell.

A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege az elektronikus értékesítés arányára a legérzékenyebb, második helyen az internet használatának első éve, harmadik helyen pedig az e-innovátor attitűd szerepel. Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az Internet bevezetésének éve attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.

A számítások alapján úgy vélem, hogy az internet használat első éve játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Nagyon óvatosan merek csak fogalmazni, hiszen nagyon csekély szűmú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor. Nem is kockáztatnék messzemenő, általános következtetéseket levonni, kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.

A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.

Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre, mások semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.

Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:

I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.

II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.

III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.

Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál, ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.

Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban árazhatja be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.

Itt megemlíteném újra, hogy a COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizgsált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attriútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.

Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:

1. mennyire jól lettek összeválogatva az egyes attribútumok 2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei 3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?

Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a kötlségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.

Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hengsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).

Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennóünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált irodalom

Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.

Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.

Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés

Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.

Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.

Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.

Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Elektronikus:

Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)

Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)