„Szubjektív tudás” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
 
(8 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
9. sor: 9. sor:
 
* '''"ez egy" kapcsolattípus:'''
 
* '''"ez egy" kapcsolattípus:'''
 
** Személyes tudás (szinoníma)
 
** Személyes tudás (szinoníma)
** Tényszerű tudás (fajtája)
+
** Tényszerű tudás (fajta)
** Diszkurzív tudás (felhasználási területe)
+
** Diszkurzív tudás (fajta)
  
 
* '''"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:'''
 
* '''"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:'''
 
** Tanulás
 
** Tanulás
 +
** Tapasztalat
  
 
* '''"a címszó része valaminek"''' kapcsolattípus:''
 
* '''"a címszó része valaminek"''' kapcsolattípus:''
** tudás (automatizáció,objektív tudás,szubjektív tudás,információ,adat,döntés,modell,szimuláció)
+
** [[Tudás]] (szubjektív tudás, [[Automatizáció]], [[Objektív tudás]], [[Információ]], [[Adat]], [[Döntés]], [[Modell]], [[Szimuláció]])
 +
 
  
 
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
 
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
22. sor: 24. sor:
  
 
Mi az összefüggés a szubjektív tudás, az objektív tudás, a céltalanság tétele, a Labsch-modell és a szakértők informatikai felelőssége között?
 
Mi az összefüggés a szubjektív tudás, az objektív tudás, a céltalanság tétele, a Labsch-modell és a szakértők informatikai felelőssége között?
* A szubjektív tudás képes a problémaszituáció elemeinek, a lehetséges cselekvési alternatívák és a célfüggvény-komponensek számának, tartalmának intuitív, heurisztikus meghatározására (szûkítésére). Az objektív tudás ezzel szemben a szubjektív tudás által feldolgozásra kijelölt objektum - attribútum - érték (/érzés) sorok alapján képessé teszi az embert a jövõben várható állapotváltozások irányának és mértékének többé-kevésbé pontos elõrejelzésére.  
+
* A '''szubjektív tudás''' képes a problémaszituáció elemeinek, a lehetséges cselekvési alternatívák és a célfüggvény-komponensek számának, tartalmának intuitív, heurisztikus meghatározására (szûkítésére). Az '''objektív tudás''' ezzel szemben a szubjektív tudás által feldolgozásra kijelölt objektum - attribútum - érték (/érzés) sorok alapján képessé teszi az embert a jövõben várható állapotváltozások irányának és mértékének többé-kevésbé pontos elõrejelzésére.  
* Míg a szubjektív tudás képes az alternatívák jövőbeli meghatározására, addig a modellezéssel kapcsolatban általában kimondható a céltalanság tétele, mely szerint nem tudható elõre, mely ex-post helyességû modell lesz a jövõbeli alkalmazásoknál a legjobb, illetõleg mennyi hiba kell, hogy egy modellben objektumonként megmaradjon.  
+
* Míg a szubjektív tudás képes az alternatívák jövőbeli meghatározására, addig a modellezéssel kapcsolatban általában kimondható a '''céltalanság tétele''', mely szerint nem tudható elõre, mely ex-post helyességû modell lesz a jövõbeli alkalmazásoknál a legjobb, illetõleg mennyi hiba kell, hogy egy modellben objektumonként megmaradjon.  
* Szubjektív tudás képes a problémaszituáció elemeinek, a lehetséges cselekvési alternatívák és a célfüggvény-komponensek számának csökkentésére. Általános fajtái: fizikai, fizikai-lelki és lelki feltételek. Egyéni fajták: életkor, nem, alkat, egészségi állapot, motiváció)Ezek azok a jellemzők, amely a sikeres döntés elengedhetetlen feltételei a Labsch-mondellnél.Ezért azoknak akiknek nem rendelkeznke a szubjektív tudás jellemzőivel (fizikai, fizikai-lelki és lelki feltételek. Egyéni fajták: életkor, nem, alkat, egészségi állapot, motiváció) azok a Labsc modell alapján már nem is hozhatnak sikeres döntéseket.
+
* A szubjektív tudás képes a problémaszituáció elemeinek, a lehetséges cselekvési alternatívák és a célfüggvény-komponensek számának csökkentésére. Általános fajtái: fizikai, fizikai-lelki és lelki feltételek. Egyéni fajták: életkor, nem, alkat, egészségi állapot, motiváció. Ezek azok a jellemzők, amelyek a sikeres döntés elengedhetetlen feltételei a Labsch-mondellnél. Ezért azoknak, akik nem rendelkeznek a szubjektív tudás jellemzőivel (fizikai, fizikai-lelki és lelki feltételek), azok a '''Labsch modell''' alapján már nem is hozhatnak sikeres döntéseket.
* Mivel a szakértő informatikai felelőssége a szubjektív tudás egyéni fajtáin(életkor, nem, alkat, egészségi állapot, motiváció) alapszik,így a szakértő döntéshozatatlát nagyban befolyásolja pillanatnyi egészségi állapota,motivációja.
+
* Minél szélesebb informatikai és szakmai ismeretekkel rendelkeznek egy-egy személyre nézve a projektben résztvevõ felek, annál nagyobb a valószínûsége a sikeres és gyors koordinációnak, míg a részleges hozzáértés hiánya nagyban felelõssé tehetõ a kudarcokért.De nem lehet addig eljutni, hogy két alkalmazási alternatíva esetében egyértelmûen rangsorolni lehessen ezek hasznosságát. Az informatikai alkalmazások mindaddig a szubjektív megítélés ingadozásainak vannak kitéve, míg nem sikerül az információ számszerûsítésére egy objektív értékkategóriát teremteni. Mivel a '''szakértők informatikai felelőssége''' a szubjektív tudás egyéni fajtáin(életkor, nem, alkat, egészségi állapot, motiváció) alapszik,így a szakértő döntéshozatalát nagyban befolyásolja pillanatnyi egészségi állapota,motivációja.
 +
 
 
== Definíciós modul ==
 
== Definíciós modul ==
 
* A szubjektív tudás egyedi, csak egyvalaki számára, egy bizonyos perspektívából hozzáférhetõ,  túlnyomóan velünk született lehetőségek megnyilatkozása.
 
* A szubjektív tudás egyedi, csak egyvalaki számára, egy bizonyos perspektívából hozzáférhetõ,  túlnyomóan velünk született lehetőségek megnyilatkozása.
35. sor: 38. sor:
 
== Ajánlott irodalmak modulja ==
 
== Ajánlott irodalmak modulja ==
 
* Karl Popper: Test és elme 1. fejezet: Objektív és szubjektív tudás [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20954]
 
* Karl Popper: Test és elme 1. fejezet: Objektív és szubjektív tudás [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20954]
 +
 +
[[Kategória:Lexikon_(special)]]

A lap jelenlegi, 2008. február 1., 14:11-kori változata

Angol megnevezés: Subjective Knowledge

Történeti modul

  • 1994: A szubjektív és a hallgatólagos tudás az ismeretek azon részét képezik, melyek alátámasztásul szolgálnak a tényszerû ismeretek számára. Valójában a kétféle tudás - a "tudni mit" és a "tudni hogyan" - kiegészítik egymást: az egyik hiányában a másik sem lesz képes sikeresen és hatékonyan mûködni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az ismeretek több szintjén is ki lehet mutatni a szubjektív és a hallgatólagos összetevõ jelenlétét. [1]
  • 2000: A szubjektív tudás akkor jön létre, ha a megfigyelő és a megfigyelt között szubjektív viszony áll fenn: "azt gondolta, hogy az elemi részecskéknek belső szerkezetük van". A popperi értelemben vett szubjektív tudásnál is lehet még szubjektívebb tudás, amikor ezt halljuk: "miután belőttem magam, rájöttem, ki vagyok én valójában". [2]
  • 2000: Az alapvetően problémamegoldó (vezérlő, irányító) szubjektív tudás képes a problémaszituáció elemeinek, a lehetséges cselekvési alternatívák és a célfüggvény-komponensek számának, tartalmának intuitív, heurisztikus meghatározására (szűkítésére). [3]

Ontológiai modul

  • "ez egy" kapcsolattípus:
    • Személyes tudás (szinoníma)
    • Tényszerű tudás (fajta)
    • Diszkurzív tudás (fajta)
  • "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
    • Tanulás
    • Tapasztalat


Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • Hogyan formálódik a kutató személyisége Polányi értelmezése szerint az objektív és szubjektív tudás ellentmondásának metszéspontján?

Mi az összefüggés a szubjektív tudás, az objektív tudás, a céltalanság tétele, a Labsch-modell és a szakértők informatikai felelőssége között?

  • A szubjektív tudás képes a problémaszituáció elemeinek, a lehetséges cselekvési alternatívák és a célfüggvény-komponensek számának, tartalmának intuitív, heurisztikus meghatározására (szûkítésére). Az objektív tudás ezzel szemben a szubjektív tudás által feldolgozásra kijelölt objektum - attribútum - érték (/érzés) sorok alapján képessé teszi az embert a jövõben várható állapotváltozások irányának és mértékének többé-kevésbé pontos elõrejelzésére.
  • Míg a szubjektív tudás képes az alternatívák jövőbeli meghatározására, addig a modellezéssel kapcsolatban általában kimondható a céltalanság tétele, mely szerint nem tudható elõre, mely ex-post helyességû modell lesz a jövõbeli alkalmazásoknál a legjobb, illetõleg mennyi hiba kell, hogy egy modellben objektumonként megmaradjon.
  • A szubjektív tudás képes a problémaszituáció elemeinek, a lehetséges cselekvési alternatívák és a célfüggvény-komponensek számának csökkentésére. Általános fajtái: fizikai, fizikai-lelki és lelki feltételek. Egyéni fajták: életkor, nem, alkat, egészségi állapot, motiváció. Ezek azok a jellemzők, amelyek a sikeres döntés elengedhetetlen feltételei a Labsch-mondellnél. Ezért azoknak, akik nem rendelkeznek a szubjektív tudás jellemzőivel (fizikai, fizikai-lelki és lelki feltételek), azok a Labsch modell alapján már nem is hozhatnak sikeres döntéseket.
  • Minél szélesebb informatikai és szakmai ismeretekkel rendelkeznek egy-egy személyre nézve a projektben résztvevõ felek, annál nagyobb a valószínûsége a sikeres és gyors koordinációnak, míg a részleges hozzáértés hiánya nagyban felelõssé tehetõ a kudarcokért.De nem lehet addig eljutni, hogy két alkalmazási alternatíva esetében egyértelmûen rangsorolni lehessen ezek hasznosságát. Az informatikai alkalmazások mindaddig a szubjektív megítélés ingadozásainak vannak kitéve, míg nem sikerül az információ számszerûsítésére egy objektív értékkategóriát teremteni. Mivel a szakértők informatikai felelőssége a szubjektív tudás egyéni fajtáin(életkor, nem, alkat, egészségi állapot, motiváció) alapszik,így a szakértő döntéshozatalát nagyban befolyásolja pillanatnyi egészségi állapota,motivációja.

Definíciós modul

  • A szubjektív tudás egyedi, csak egyvalaki számára, egy bizonyos perspektívából hozzáférhetõ, túlnyomóan velünk született lehetőségek megnyilatkozása.

Tesztkérdések modul

  • Igaz-e, hogy a szubjektív tudás személyfüggő? IGAZ, mert csak az adott személynek (szubjektumnak)sajátja, rá vonatkozik,hozzá tartozik.
  • Képes a szubjektív tudás a problémaszituáció elemeinek tartalmának intuitív, heurisztikus meghatározására? IGEN, mert ösztönösen felismeri a számára fontos lehetőségeket és minden problématípus esetében alkalmazható.

Ajánlott irodalmak modulja

  • Karl Popper: Test és elme 1. fejezet: Objektív és szubjektív tudás [4]