„GM3:039” változatai közötti eltérés
(→Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)) |
(→Attribútumok (X, Y oszlopok)) |
||
| (13 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
| − | A kiválasztás két körben valósult meg. Az első körben önéletrajzok szolgáltatták az információk nagy részét, melyek elsősorban az adott személy nemére, korára, végzettségére és ezzel együtt a tapasztalatra összpontosítottak. Ezek alapján négy főre jutott a választás, akik bekerültek a második körös választásba. A második körben | + | A kiválasztás két körben valósult meg. Az első körben önéletrajzok szolgáltatták az információk nagy részét, melyek elsősorban az adott személy nemére, korára, végzettségére és ezzel együtt a tapasztalatra összpontosítottak. Ezek alapján négy főre jutott a választás, akik bekerültek a második körös választásba. A második körben egy mélyinterjú során személyesen is megismerhettük a pályázókat, majd az első eredménye és a második körben szerzett adatok alapján kínáljuk fel az állást a számunkra legmegfelelőbbnek tűnő pályázó számára. A második körben dőntő jelentőséget tulajdonítottunk a pályázók belső értékeinek, valamint a saját szimpátiánknak. |
| − | + | Tehát ennek megfelelően a sorrend a következő lett volna: | |
| − | A hasonlóságelemzés során | + | *1. helyezett: Munkavállaló8 |
| + | *2. helyezett: Munkavállaló4 | ||
| + | *3. helyezett: Munkavállaló7 | ||
| + | *4. helyezett: Munkavállaló1 | ||
| + | |||
| + | A hasonlóságelemzés során azonban más lett az eredmény: | ||
| + | *1. helyezett: Munkavállaló8 | ||
| + | *2. helyezett: Munkavállaló1 | ||
| + | *3. helyezett: Munkavállaló4 | ||
| + | *4. helyezett: Munkavállaló7 | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
| − | Az adatgyűjtés mérete 10*7 adat. | + | Az adatgyűjtés mérete 10*7 adat volt az első körben, mert 10 munkavállaló jelentkezett az állásra és 7 tuljadonságot határoztam meg, amelyek alapján értékeltem őket. A második kiválasztás során ez leszűkült az információk halmazának tágulása során 4*7 adatra, mert az első körből négy pályázó tűnt a legjobbnak, akiket behívtam egy személyes találkozásra és újból felállítottam 7 olyan szempontot, amelyet az értékelésnél leginkább figyelembe vettem. |
==Objektumok (sorok)== | ==Objektumok (sorok)== | ||
Első kör: | Első kör: | ||
| 40. sor: | 49. sor: | ||
Az első körös választás attribútumai: | Az első körös választás attribútumai: | ||
*X1:neme (férfi:0/nő:1) | *X1:neme (férfi:0/nő:1) | ||
| − | *X2:kor (évben meghatározva) | + | *X2:kor (évben meghatározva, minél fiatalabb valaki, annál több pont, minél idősebb annál kevesebb, tehát kevesebb:1/több:0) |
*X3:kereskedelmi végzettség (igen:1/nem:0) | *X3:kereskedelmi végzettség (igen:1/nem:0) | ||
*X4:tapasztalat (évben meghatározva) | *X4:tapasztalat (évben meghatározva) | ||
| 53. sor: | 62. sor: | ||
*X4:csapatszellem (kiváló:5pont/jó:4pont/megfelelő:3pont/elégséges:2pont/nem megfelelő:1pont) | *X4:csapatszellem (kiváló:5pont/jó:4pont/megfelelő:3pont/elégséges:2pont/nem megfelelő:1pont) | ||
*X5:elhivatottság (kiváló:5pont/jó:4pont/megfelelő:3pont/elégséges:2pont/nem megfelelő:1pont) | *X5:elhivatottság (kiváló:5pont/jó:4pont/megfelelő:3pont/elégséges:2pont/nem megfelelő:1pont) | ||
| − | *X6:elképzelés a fizetést illetően (eFt-ban meghatározva) | + | *X6:elképzelés a fizetést illetően (eFt-ban meghatározva, minél kisebb összeget mond a pályázó, annál több pontot kap, minél nagyobbat annál kevesebbet, tehát kisebb:1/nagyobb:0) |
*X7:erkölcsi bizonyítvány (igen:1/nem:0) | *X7:erkölcsi bizonyítvány (igen:1/nem:0) | ||
Ezek a tulajdonságok befolyásolják legjobban a választást. | Ezek a tulajdonságok befolyásolják legjobban a választást. | ||
| − | + | A preferáltság iránya a legtöbb esetben 0, mivel a legjobbak kapták a legtöbb pontszámot, a kevésbé jók pedig kevesebbet, bár van ez alól egy-két kivétel. | |
| − | A preferáltság iránya 0, mivel a legjobbak kapták a legtöbb pontszámot, a kevésbé jók pedig kevesebbet. | + | Az első körös választás során az önéletrajzokból kiderült, hogy a jelentkezők hány évesek. Ebben az esetben nem az kapta a legtöbb pontot, aki a legidősebb. A vállalat szempontjából nézve egy fiatalabb pályázó megnyerőbb, mert jobban bírja a gyűrődést, jobban terhelhető, könnyebben tanítható. A második körben -az elképzelés a fizetést illetően atribútumnál- is volt egy ilyen kirívó eset, ahol szintén nem az kapta a legtöbb pontszámot, aki a legmagasabb összeget mondta, hiszen a vállalatok mindig arra törekednek, hogy költséghatékonyan tudjanak termelni és hát miért fizetnének többet azért a munkáért, amit más kevesebbért is képes elvégezni. Így ezeknél az eseteknél fordított elven működik a szabály. |
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
| 64. sor: | 73. sor: | ||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| − | A solver alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy a pályázókat egy saját fontossági sorrend szerint értékeljük. Az önéletrajzok segítségével kiszűrhető az a személy, aki leginkább beleillik a vállalati képbe, majd a mélyinterjú alatt kiderül, hogy ki az, aki legjobban tud azonosulni a vállalat filozófiájával és leginkább megfelel a kitűzött feladatok elvégzésére. | + | A solver alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy a pályázókat egy saját fontossági sorrend szerint értékeljük. Az önéletrajzok segítségével kiszűrhető az a személy, aki leginkább beleillik a vállalati képbe, majd a mélyinterjú alatt kiderül, hogy ki az, aki legjobban tud azonosulni a vállalat filozófiájával és leginkább megfelel a kitűzött feladatok elvégzésére. Ez az eljárás gyors és hatékony, amivel időt spórolhatunk meg. Ennek a módszernek a segítségével megtalálhatjuk a számunkra legmegfelelőbb személyt, akinek a segítségével megint csak időt spórolhatunk meg, ami ugyanis pénzbe kerül. Hatékonyabb lesz a termelés, amivel még több profitot realizálhatunk. |
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
| 89. sor: | 98. sor: | ||
Az osztályozás eredménye az első körben arra enged következtetni, hogy a munkára pályázók között igen kicsik az eltérések. Ami az egyik munkavállalónál hiányként lép fel azt egy másik kiemelkedő tulajdonságával pótolni tudja. Ezek a tulajdonságok nem elhanyagolhatóak a vállalat számára, hiszen a vállalat nem csak egy egy tulajdonság alapján dönt, hanem ezen információk kevert halamazai közül választ. Az első kör eredménye a következő lett: | Az osztályozás eredménye az első körben arra enged következtetni, hogy a munkára pályázók között igen kicsik az eltérések. Ami az egyik munkavállalónál hiányként lép fel azt egy másik kiemelkedő tulajdonságával pótolni tudja. Ezek a tulajdonságok nem elhanyagolhatóak a vállalat számára, hiszen a vállalat nem csak egy egy tulajdonság alapján dönt, hanem ezen információk kevert halamazai közül választ. Az első kör eredménye a következő lett: | ||
| − | *1.helyezett: munkavállaló1 | + | *1.helyezett: munkavállaló1 (kapott érték:1004.1) |
| − | *2.helyezett: munkavállaló4 | + | *2.helyezett: munkavállaló4 (kapott érték:999.1) |
| − | *3.helyezett: munkavállaló7 | + | *3.helyezett: munkavállaló7 (kapott érték:999.1) |
| − | *4.helyezett: munkavállaló8 | + | *4.helyezett: munkavállaló8 (kapott érték:999.1) |
| − | *5.helyezett: munkavállaló10 | + | *5.helyezett: munkavállaló10 (kapott érték:1004.1) |
| − | *6.helyezett: munkavállaló2 | + | *6.helyezett: munkavállaló2 (kapott érték:999.1) |
| − | *7.helyezett: munkavállaló3 | + | *7.helyezett: munkavállaló3 (kapott érték:991.1) |
| − | *8.helyezett: munkavállaló5 | + | *8.helyezett: munkavállaló5 (kapott érték:1004.1) |
| − | *9.helyezett: munkavállaló9 | + | *9.helyezett: munkavállaló9 (kapott érték:1004.1) |
| − | *10.helyezett: munkavállaló6 | + | *10.helyezett: munkavállaló6 (kapott érték:996.1) |
A második körbe 4 személy jutott, ezen négy személy közül a következőkben személyes beszélgetés után a jelentkezők belső tulajdonságaikról kapott információk alapján került sor a végső döntés meghozatalára. Az információ gyűjtése a már fentiekben említett interjúk során kerültek begyűjtésre. Ezek alapján a munkakörre legmegfelelőbbnek a munkavállaló8 bizonyult. A sorrend a következő volt: | A második körbe 4 személy jutott, ezen négy személy közül a következőkben személyes beszélgetés után a jelentkezők belső tulajdonságaikról kapott információk alapján került sor a végső döntés meghozatalára. Az információ gyűjtése a már fentiekben említett interjúk során kerültek begyűjtésre. Ezek alapján a munkakörre legmegfelelőbbnek a munkavállaló8 bizonyult. A sorrend a következő volt: | ||
| − | *1.helyezett: munkavállaló8 | + | *1.helyezett: munkavállaló8 (kapott érték:1004.7) |
| − | *2.helyezett: munkavállaló1 | + | *2.helyezett: munkavállaló1 (kapott érték:1000.7) |
| − | *3.helyezett: munkavállaló4 | + | *3.helyezett: munkavállaló4 (kapott érték:1000.7) |
| − | *4.helyezett: munkavállaló7 | + | *4.helyezett: munkavállaló7 (kapott érték:993.8) |
Az első kör eredménye alapján a munkavállaló8 csak a 4.helyezett lett, bár a második körben végzett mélyebb kutatás eredményeként ő lett a befutó pályázó. | Az első kör eredménye alapján a munkavállaló8 csak a 4.helyezett lett, bár a második körben végzett mélyebb kutatás eredményeként ő lett a befutó pályázó. | ||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
| − | Amely cégek új munkatárs felvételét tervezik, az előbb említett egy-egy tuljadonságra koncentrálhatnak, azonban ezen tuljadonságok alapján hozott döntések nem minden esetben hozzák a várt eredményt. Azért, hogy a pályázó a vállalat minden kritériumának meg tudjon felelni, egy összetett értékelési rendszer szükséges, amely az én esetemben két lépcsőben valósult meg. | + | Amely cégek új munkatárs felvételét tervezik, az előbb említett egy-egy tuljadonságra koncentrálhatnak, azonban ezen tuljadonságok alapján hozott döntések nem minden esetben hozzák a várt eredményt. Azért, hogy a pályázó a vállalat minden kritériumának meg tudjon felelni, egy összetett értékelési rendszer szükséges, amely az én esetemben két lépcsőben valósult meg. Ezt a fajta hasonlóságelemzést mindenképpen ajánlanám a kiválasztás hatékonyságának növelésére és annak érdekében, hogy a legkönnyebben meg tudjuk találnia legjobb jelentkezőt. Ennek a segítségével növelhető a felvett dolgozó későbbi beválásának foka is, mert a módszer 100%-ban a nekünk legmegfelelőbb személyt fogja kiválasztani. Az én esetemben a kiválasztás két körben valósult ugyan meg, de nem szabad csak a személyes beszélgetés eredménére hagyatkoznunk, muszály mérlegelnünk az első körben szerzett információkat is. |
| − | + | A hasonlóság elemzés kizárása miatt egy sokkal szubjektívebb eredményt kaphatunk, mert a mélyinterjú során döntő szerephez jut saját szimpátiánk, azonban a hasonlóságelemzés során ez kizárható, így növelhető a termelés hatékonysága. | |
| + | A kutatás eredménye tehát az, hogy a pályázók "versenyén" a győztes a 8as munkavállaló lett. | ||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
A lap jelenlegi, 2011. február 7., 15:48-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Kiválasztás kétlépcsős módszerrel
A feladat előtörténete
Kutatásomat abból a célból végeztem, hogy megtaláljam az adott munkakörnek legjobban megfelelő munkavállalót, a kutatás kritériumai megengedik azt, hogy ne a legképzettebb munkavállalónak legyen a legjobb esélye, hanem annak a személynek, aki legjobban beleillik a vállalati filozófiába. A első körös kiválasztást önéletrajzok és egyéb dokumentumok alapján végeztük ( 10 jelentkezőből 4 jelentkező továbbjuttatása a második körbe). A második kör során alkalmazott mélyinterjú segítségével ki tudtuk választani azt az egy személy, aki a kritériumoknak a leginkább megfelelt. Ennek a pályázónak tesszük meg állásajánlatunkat. Kutatásom során fiktív adatokat használtam, inkább arra törekedtem, hogy magát a módszert mutassam be, amely egy HR szakember számára is hasznos lehet.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A kiválasztás két körben valósult meg. Az első körben önéletrajzok szolgáltatták az információk nagy részét, melyek elsősorban az adott személy nemére, korára, végzettségére és ezzel együtt a tapasztalatra összpontosítottak. Ezek alapján négy főre jutott a választás, akik bekerültek a második körös választásba. A második körben egy mélyinterjú során személyesen is megismerhettük a pályázókat, majd az első eredménye és a második körben szerzett adatok alapján kínáljuk fel az állást a számunkra legmegfelelőbbnek tűnő pályázó számára. A második körben dőntő jelentőséget tulajdonítottunk a pályázók belső értékeinek, valamint a saját szimpátiánknak. Tehát ennek megfelelően a sorrend a következő lett volna:
- 1. helyezett: Munkavállaló8
- 2. helyezett: Munkavállaló4
- 3. helyezett: Munkavállaló7
- 4. helyezett: Munkavállaló1
A hasonlóságelemzés során azonban más lett az eredmény:
- 1. helyezett: Munkavállaló8
- 2. helyezett: Munkavállaló1
- 3. helyezett: Munkavállaló4
- 4. helyezett: Munkavállaló7
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatgyűjtés mérete 10*7 adat volt az első körben, mert 10 munkavállaló jelentkezett az állásra és 7 tuljadonságot határoztam meg, amelyek alapján értékeltem őket. A második kiválasztás során ez leszűkült az információk halmazának tágulása során 4*7 adatra, mert az első körből négy pályázó tűnt a legjobbnak, akiket behívtam egy személyes találkozásra és újból felállítottam 7 olyan szempontot, amelyet az értékelésnél leginkább figyelembe vettem.
Objektumok (sorok)
Első kör:
- Munkavállaló1
- Munkavállaló2
- Munkavállaló3
- Munkavállaló4
- Munkavállaló5
- Munkavállaló6
- Munkavállaló7
- Munkavállaló8
- Munkavállaló9
- Munkavállaló10
Mert a jelentkezők száma 10 volt az aktuális álláshirdetésre.
A második körbe bejutottak:
- Munkavállaló1
- Munkavállaló4
- Munkavállaló7
- Munkavállaló8
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az első körös választás attribútumai:
- X1:neme (férfi:0/nő:1)
- X2:kor (évben meghatározva, minél fiatalabb valaki, annál több pont, minél idősebb annál kevesebb, tehát kevesebb:1/több:0)
- X3:kereskedelmi végzettség (igen:1/nem:0)
- X4:tapasztalat (évben meghatározva)
- X5:nyelvvizsga (igen:1/nem:0)
- X6:megbízhatóság (5 pontos skála alapján)
- X7:referenciák (5 pontos skála alapján)
A második körös választás kritériumai a mélyinterjúban figyelembe vettek alapján:
- X1:kommunikációs készség (kiváló:5pont/jó:4pont/megfelelő:3pont/elégséges:2pont/nem megfelelő:1pont)
- X2:mióta dolgozik (évben meghatározva)
- X3:gyengeségei (van:1/nincs:0)
- X4:csapatszellem (kiváló:5pont/jó:4pont/megfelelő:3pont/elégséges:2pont/nem megfelelő:1pont)
- X5:elhivatottság (kiváló:5pont/jó:4pont/megfelelő:3pont/elégséges:2pont/nem megfelelő:1pont)
- X6:elképzelés a fizetést illetően (eFt-ban meghatározva, minél kisebb összeget mond a pályázó, annál több pontot kap, minél nagyobbat annál kevesebbet, tehát kisebb:1/nagyobb:0)
- X7:erkölcsi bizonyítvány (igen:1/nem:0)
Ezek a tulajdonságok befolyásolják legjobban a választást. A preferáltság iránya a legtöbb esetben 0, mivel a legjobbak kapták a legtöbb pontszámot, a kevésbé jók pedig kevesebbet, bár van ez alól egy-két kivétel. Az első körös választás során az önéletrajzokból kiderült, hogy a jelentkezők hány évesek. Ebben az esetben nem az kapta a legtöbb pontot, aki a legidősebb. A vállalat szempontjából nézve egy fiatalabb pályázó megnyerőbb, mert jobban bírja a gyűrődést, jobban terhelhető, könnyebben tanítható. A második körben -az elképzelés a fizetést illetően atribútumnál- is volt egy ilyen kirívó eset, ahol szintén nem az kapta a legtöbb pontszámot, aki a legmagasabb összeget mondta, hiszen a vállalatok mindig arra törekednek, hogy költséghatékonyan tudjanak termelni és hát miért fizetnének többet azért a munkáért, amit más kevesebbért is képes elvégezni. Így ezeknél az eseteknél fordított elven működik a szabály.
A feladat által érintett célcsoportok
Azon vállalatok, szervezetek, amelyek számára az álláshirdetés céljából végzett toborzás során 10 vagy annál több önéletrajz érkezik be. A kiválasztás folyamatában pedig a hr szakemberek vagy a kiválasztást végző személyek az érintettek. Az attribútumokat a meghirdetett munkakörhöz lehet igazítani, az objektumokat pedig minden jelentkező a saját belátása szerint adja meg.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A solver alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy a pályázókat egy saját fontossági sorrend szerint értékeljük. Az önéletrajzok segítségével kiszűrhető az a személy, aki leginkább beleillik a vállalati képbe, majd a mélyinterjú alatt kiderül, hogy ki az, aki legjobban tud azonosulni a vállalat filozófiájával és leginkább megfelel a kitűzött feladatok elvégzésére. Ez az eljárás gyors és hatékony, amivel időt spórolhatunk meg. Ennek a módszernek a segítségével megtalálhatjuk a számunkra legmegfelelőbb személyt, akinek a segítségével megint csak időt spórolhatunk meg, ami ugyanis pénzbe kerül. Hatékonyabb lesz a termelés, amivel még több profitot realizálhatunk.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Az elsőkörös választás megoldásának lépései:
- Adatok gyűjtése fiktív forrásból
- Adatbázis készítése az összegyűjtött adatok alapján (meta tábla)
- Pivot tábla készítése
- Sorrend felállítása a meglévő adatokból
- Coco tábla készítése rangsoronként, lineáris közelítés
- Zajok kiszűrése
- Az "Y(*)(A3)" oszlop értékeinek sorrendbe állítása, amiből megkaptam a 4 legtöbb pontot elért jelentkezőt, akiket továbbjuttattam a következő körre.
A második körös választás megoldásának lépései:
- A mélyinterjú során szerzett információk összegyűjtése
- Meta tábla készítése a kigyűjtött adatokból
- Pivot tábla készítése
- Sorrend felállítása a meglévő adathalmazból
- Coco tábla készítésa rangsoronként, lineíris közelítés
- Zajok kiszűrése
- Az "Y(*)(A6)" oszlop értékeinek sorrendbe állítása, amiből megkaptam a legtöbb pontot elért jelentkezőt, akinek az állást felajánlom
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az alábbiakban ismertetem az elemzés számított eredményeit:
Az osztályozás eredménye az első körben arra enged következtetni, hogy a munkára pályázók között igen kicsik az eltérések. Ami az egyik munkavállalónál hiányként lép fel azt egy másik kiemelkedő tulajdonságával pótolni tudja. Ezek a tulajdonságok nem elhanyagolhatóak a vállalat számára, hiszen a vállalat nem csak egy egy tulajdonság alapján dönt, hanem ezen információk kevert halamazai közül választ. Az első kör eredménye a következő lett:
- 1.helyezett: munkavállaló1 (kapott érték:1004.1)
- 2.helyezett: munkavállaló4 (kapott érték:999.1)
- 3.helyezett: munkavállaló7 (kapott érték:999.1)
- 4.helyezett: munkavállaló8 (kapott érték:999.1)
- 5.helyezett: munkavállaló10 (kapott érték:1004.1)
- 6.helyezett: munkavállaló2 (kapott érték:999.1)
- 7.helyezett: munkavállaló3 (kapott érték:991.1)
- 8.helyezett: munkavállaló5 (kapott érték:1004.1)
- 9.helyezett: munkavállaló9 (kapott érték:1004.1)
- 10.helyezett: munkavállaló6 (kapott érték:996.1)
A második körbe 4 személy jutott, ezen négy személy közül a következőkben személyes beszélgetés után a jelentkezők belső tulajdonságaikról kapott információk alapján került sor a végső döntés meghozatalára. Az információ gyűjtése a már fentiekben említett interjúk során kerültek begyűjtésre. Ezek alapján a munkakörre legmegfelelőbbnek a munkavállaló8 bizonyult. A sorrend a következő volt:
- 1.helyezett: munkavállaló8 (kapott érték:1004.7)
- 2.helyezett: munkavállaló1 (kapott érték:1000.7)
- 3.helyezett: munkavállaló4 (kapott érték:1000.7)
- 4.helyezett: munkavállaló7 (kapott érték:993.8)
Az első kör eredménye alapján a munkavállaló8 csak a 4.helyezett lett, bár a második körben végzett mélyebb kutatás eredményeként ő lett a befutó pályázó.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Amely cégek új munkatárs felvételét tervezik, az előbb említett egy-egy tuljadonságra koncentrálhatnak, azonban ezen tuljadonságok alapján hozott döntések nem minden esetben hozzák a várt eredményt. Azért, hogy a pályázó a vállalat minden kritériumának meg tudjon felelni, egy összetett értékelési rendszer szükséges, amely az én esetemben két lépcsőben valósult meg. Ezt a fajta hasonlóságelemzést mindenképpen ajánlanám a kiválasztás hatékonyságának növelésére és annak érdekében, hogy a legkönnyebben meg tudjuk találnia legjobb jelentkezőt. Ennek a segítségével növelhető a felvett dolgozó későbbi beválásának foka is, mert a módszer 100%-ban a nekünk legmegfelelőbb személyt fogja kiválasztani. Az én esetemben a kiválasztás két körben valósult ugyan meg, de nem szabad csak a személyes beszélgetés eredménére hagyatkoznunk, muszály mérlegelnünk az első körben szerzett információkat is. A hasonlóság elemzés kizárása miatt egy sokkal szubjektívebb eredményt kaphatunk, mert a mélyinterjú során döntő szerephez jut saját szimpátiánk, azonban a hasonlóságelemzés során ez kizárható, így növelhető a termelés hatékonysága. A kutatás eredménye tehát az, hogy a pályázók "versenyén" a győztes a 8as munkavállaló lett.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A COCO Y0 futtatás azért hatékony módszer, mert kizárja a szubjektivitást. A módszer segít abban, hogy megtaláljuk azt a munkavállalót, aki számunkra a legalkalmasabb, aki legjobban beleillik a véllalat életébe, leginkább azonosulni tud a vállalat filozófiájával is. A kiválasztás hatékonysága mellett a másik döntő érv emellett a módszer mellett az, hogy rendkívül gyors eljárásról beszélünk, amivel időt spórolhatunk meg. Ez egy költségtakarékos megoldás.
