A lap 2011. április 15., 20:40-kori változata

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Igaza van-e Machiavellinek, vagyis igaz-e, hogy annál nagyobb a GDP, minél nagyobb a bűnözés?

A feladat előtörténete

„Az emberiség a kezdetek óta küzd bűnei ellen, azért, hogy félelem és kiszolgáltatottság nélkül élhessen, megőrizhesse közösségének integritását és biztosítsa azok rendezett működését. A bűnös emberi magatartás burjánzásai, a közmorál koronként visszatérő válságai jól olvasható nyomokat hagytak történeti tudatunkban, a kultúra, a jog világában és a társadalom szocializációs rendszereinek működésében is. A bűn és bűnhődés dialektikája döntő befolyást gyakorolt a bűnügyi tudományok fejlődésére és a politizálás irányaira is, amelyek folytán a szakadatlanul megújuló kriminalitás kezelésének igénye új stratégiákat szült.” (Kacziba: Az önkormányzati bűnmegelőzés modellje, 2003. kézirat)

Múltunk nyomait keresve igen hosszú úton kellene visszamenni ahhoz, hogy az egymást váltó generációk ösztönössé vált önvédő reflexeinek és áthagyományozott tudásának, tapasztalatainak forrásait felkutassuk. Amit biztosan tudunk: az emberi szükségletek genetikailag kódolt rendszerében a biztonsági szükségletek közvetlenül az ember biológiai szükségleteit követik és oly erőteljesen határozzák meg az ember viselkedését, hogy képesek más szükségleteket háttérbe szorítani. Az emberi szükségletek piramisában a biztonsági szükségletet követő egyéb szükségletek, mint például a szeretet- és közösséghez tartozás, a tisztelet és elismerés, a tudás és megértés iránti vágy csak akkor válnak jelentőssé, ha az egyén biztonságigénye kellő szinten kielégül. (Vö: A motiváció Maslow-féle szükséglet elmélete. Abraham Harold Maslow: Indíték és személyiség, 1954.) Mint ahogyan az éhes embert sem érdekli a szabadság, úgy a félelemben élő, szorongó ember sem tartja fontosnak azt. Sőt, biztonsága érdekében könnyen lemond szabadságáról, illetve annak fontos elemeiről. Ezt a reakciót láttuk a New York-i terrortámadás után és ezt igazolják hazánkban Ferge Zsuzsa kutatásai is. (Ferge Zsuzsa: A szétszakadó társadalom, Belügyi Szemle 2000. 6. szám)

„A bűnözés valószínűleg megmaradt az egyenlőtlenségekért, az egyenlőtlen esélyekért fizetett árnak, és olyannak tűnik, mintha egyszerűen torz árnyék­ ként kísérné a társadalmat. A mai embernek sajnos fel kell magát vér­ teznie az elviselésére és eszközöket kell fenntartania és újakat keresnie, hogy megelőzze, ami megelőzhető és korlátozza, ami korlátozható a bűnö­ zésben. Mindez része a társadalom önvezérlő rendszerének, amivel önmagái óvja, fenntartja, és javítja." (Ki r á ly T i b o r: K i l á t á s ok a b ű n ö z és m e g s z ü n t e t é s é r e. 1978.)

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

• Ki mondja meg, hogy mit és hogyan kell, tenni? – a törvényalkotóknak talán sikerül?

• Mit rontunk el, amiért nem működnek a dolgok?

• Merre van a helyes út?

• Mi a megoldás? – új törvények, szankciók kellenek?

• Meghatározható- e az ok- okozat szerepkör?

Ezek olyan kérdések, amelyekre nagyon régóta keresik a válaszokat. Szorosan kapcsolódnak a gazdasági fejlődéshez és a bűnözéshez.

A GDP-vel és a bűnözéssel kapcsolatban témánként külön rengeteg elemezés, tanulmány, kimutatás foglalkozik, és találhatunk is bőven az interneten, az újságokban, a híradásokban.

Néhány példa:

[2]

[3]

[4]

Viszont az is elmondható, hogy kutatásaink során nem találtunk olyan elemzést, amely a GDP és a bűnözés szoros kapcsolatát bemutatja, vagy vizsgálja.

Általánosságban el szokták mondani, hogy a bűnözés is beleszámít a GDP nagyságába, de a GDP nagyságát még számos tényező is befolyásolja,

mint pl. a természeti katasztrófák, a betegségek, stb.

Mivel a feladatunk eléggé összetett és nem találtunk hasonló kutatásokat, így csak a hasonlóságelemzés bizonyul a legjobb módszernek a téma kivizsgálására.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat megoldásához szükséges adatokat online forrásból gyűjtöttük össze:

Felhasználtuk a HVG internetes forrását: A magyarországi helyzet, és az elmúlt években végbement változások megismeréséhez:[5].

A Központi Statisztikai Hivatal honlapján található adatokból:

Az egy főre jutó bruttó hazai termékek értékét 1995-2008. év között. [6]

A lakónépesség korcsoport szerinti megoszlását 2001-2011. év között. [7]

A magyarországi bűnözési helyzet és bűnözési statisztikai adatok megismeréséhez a következőket:

[8]

[9]

[10]

A témához kapcsolódó adatgyűjtés során nehézséget okozott, hogy nem találtunk a GPD-vel és bűnözéssel közös statisztikai adatot, külön-külön témánként kellett összegyűjteni az adatokat, mert a GDP-vel kapcsolatos statisztikai adatokat leginkább a termeléssel, a mezőgazdasággal, a lakossággal hozzák összefüggésbe.

Az viszont elmondható, hogy a bűnözési statisztikai adatok, és a GDP statisztikai adatok mennyiségében nincs hiány.

Objektumok (sorok)

A megyék és az évek kombinációi, azaz 19*2 = 38?!

Megyék:

1. Baranya

2. Bács-Kiskun

3. Békés

4. Borsod-Abaúj-Zemplén

5. Csongrád

6. Fejér

7. Győr-Moson-Sopron

8. Hajdú-Bihar

9. Heves

10. Komárom-Esztergom

11. Nógrád

12. Pest

13. Somogy

14. Szabolcs-Szatmár

15. Jász-Nagykun-Szolnok

16. Tolna

17. Vas

18. Veszprém

19. Zala

Év:

1. 2003

2. 2008

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. Betörés-lopás (db) (X)

2. Ismertté vált (db) (X)

3. Közszeméremsértés (db) (X)

4. Testisértés-gyilkosság (db) (X)

5. GDP nagysága megyénként (%) (Y)

A feladat megoldásához felhasznált adatok, mind statisztikai jellegűek. A feladat elvégzéséhez Olap megközelítés szükséges.

A 19 megyében (objektumokban) 5 tényezőt (attribútumot) vizsgáltunk.

A vizsgálat szerint:

Irány:

0 = minél nagyobb bűnözés, annál nagyobb a GDP.

1 = minél kisebb a bűnözés, annál kisebb a GDP.

A feladat által érintett célcsoportok

• a Magyarországon működő Rendvédelmi - és Pénzügyi szervezetek.

• a magánszférában a találhatóak, mint Érdekvédelmi-, Non- profit- és Civil szervezetek.

• azok a munkanélkülivé vált emberek érintettek, akik a családjuk fenntartása érdekében esetlegesen bűnözővé válhatnak.

• jogalkotók?

• jogfilozófusok?

• gazdasági szakértők, stb…

A felsorolt szervezetek és személyek mindegyikét érzékenyen érinti a gazdasági fejlődés és a bűnözés is. Egyesek a statisztika adatokkal, mások pedig a bűnözök elfogásával foglalatoskodnak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat hasonlóságelemzéssel történő megválaszolása esetén várható hasznosság lehet:

• Költségmegtakarítás

• Infrastruktúra minimalizálása (vö. outsourcing)

• HR-költségek csökkentése (vö. „percdíjas szakértés”)

• Döntések helyességének növelése

• Objektivitás szintjének növelése (több „biztonság”)

• Hibaarány csökkentése

• Életminőség javítása

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A megoldás lépései:

• 1. lépés: a feladat alapjául szolgáló statisztikai adatok táblázatban való összesítése

• 2. lépés: az objektum-attribútum mátrix alapján egy Pivot táblázat elkészítése

• 3. lépés: a rendelkezésre álló adatok, és preferenciák alapján sorszám függvénnyel rangsorolás

• 4. lépés: coco táblázat elkészítése FKERES függvénnyel

• 5. lépés: solver program alkalmazása, ellenőrzés (hiba kiküszöbölése)

• 6. lépés: a kapott eredmények értékelése, a feladat értelmezése, feltöltése szöveges információkkal

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Hipotézisünk szerint annál nagyobb a GDP, minél nagyobb a bűnözés.

• A két vizsgálatunk ezt alá is támasztotta, valamint azt is, hogy ez fordítva is igaz,hogy annál kisebb a GDP, minél kisebb a bűnözés.

• Mind a két összefüggésünk:

az "annál nagyobb, minél nagyobb (ANMN)és az "annál kisebb, minél kisebb (AKMK)összefüggésünk stabil képet mutatott. Mert sem a 0-ás munkalap H216-H253 közötti sorok értékei, sem a az 1-es munkalap H217-H254 közötti sorok értékei között nem találunk nulla értéket.

A modellhiba:

• nagyobb, abban az esetben, ha minden irány egy,
• kisebb, abban az esetben, ha minden irány nulla.

Mert az 1-es munkalap H217-H254 értékeinek összege nagyobb.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

• a 0- ás és 0vs1- es munkalapok összehasonlításával arra jutottunk, hogy bűncselekmények illetve az összesen kategória hatása a GDP- re 0 vagy kiemelkedően magas (Lásd fentebb említett 3 megye.)

• A vagyon elleni bűncselekmények a legmagasabb értékre futottak ki: mert nagy valószínűséggel a recesszió okozta munkanélküliség eredménye, hogy már olyan társadalmi rétegek is bűnözésre adják a fejüket, akik régebben nem tatoztak a bűnözési körbe.

• Véleményünk szerint megoldás lehetne: természetesen csak a megélhetési bűnözök esetén, új munkahelyek teremtése. A nagystílű bűnözök esetében, pedig a büntetések szigorítása.

• Lássunk példát: Jó példa, hogy Bakács Tibor Settenkedő is büntetést kapott a téliszalámi lopásért.

• Jó intézkedésnek tartjuk, ha valaki a megélhetési bűnözés miatt pénzbírságot kap, akkor azt kiválthassa közmunkával is.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A bűnözés gyors növekedésével párhuzamosan a bűnözésen belül strukturális átalakulás zajlott, amely a vagyon elleni bűncselekmények arányának jelentős emelkedését eredményezte. A bűnözés növekedésével párhuzamosan eddig nem tapasztalt mértékben csökkentek a bűncselekmények felderítési mutatói. A nyomozás hatékonyságának értékelésekor fegyelemmel kell lenni arra, hogy jelentősen növekedett a bűnhalmazatok gyakorisága. Mindezek érdekében fokozni kell a felderítés eredményességét.

A közbiztonságérzet csökkenése és a bűnözés megváltozott szerkezete társadalmi elvárást keletkeztet, amelyre az állami büntetőpolitikának reagálni kell. Az állami büntetőpolitikusok emellett gondot kell fordítani a bűnözés, okozta sérelmek, a bűncselekmények elszenvedői és az emiatt életminőségében veszélybe került személyek társadalmi, morális és anyagi sérelmeinek enyhítésére.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet