A lap 2011. április 16., 21:00-kori változata

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Igaza van-e Machiavellinek, vagyis igaz-e, hogy annál nagyobb a GDP, minél nagyobb a bűnözés?

A feladat előtörténete

A bűnözők is megtámogatják a magyar GDP-t

"Az illegális tevékenységek beépítése egy százalékkal emelte meg a folyóáras GDP-t, de a pénzügyi közvetítők szolgáltatási díjának figyelembe vétele is hozzájárult a nominális értékének növekedéséhez" – írta a Napi Online.

"Mától nem csak 2000-től, hanem 1995-től vannak összehasonlítható adatok a nemzeti számlarendszerről - mondta a KSH számbavételei terén bekövetkezett változásokról Szabó Péter, a hivatal nemzeti számlák főosztályának vezetője. A 2008-ig bevezetett módszertani fejlesztések közül 31 változással kellett korrigálni a korábbi adatokat. Az illegális tevékenységek beépítése egy százalékkal emelte meg a folyóáras GDP-t, valamint a pénzügyi közvetítők szolgáltatási díjának (FISIM) figyelembe vétele is hozzájárult a bruttó hazai termelés nominális értékének növekedéséhez. Ezzel párhuzamosan az eddig bevett módszertanon is módosított a statisztikai hivatal. A készlettartási nyereség/veszteség elszámolása volt, hogy 200 milliárd forinttal csökkentette a GDP-adatokat, ám a többi korrekció (pl. saját számlás beruházások figyelembe vétele) okozta eltérés önmagában nem haladta meg a 30 milliárd forintot." – írta a Napi Online.

A Központi Statisztikai Hivatal ígéretének megfelelően publikálta az új módszerrel számított GDP-adatait 2000-ig visszamenően. Eszerint 2005-ben Magyarország folyó áron számított bruttó hazai terméke (GDP) 22 027 milliárd forint volt szemben a korábbi módszerrel számított 21 802 milliárd forinttal. A feketepénzek mintegy 1 százalékkal növelik a GDP értékét.

Az új európai uniós számítási szabályok miatt a Központi Statisztikai Hivatal az Eurostat, az OECD előírásai alapján jelentősebb és több tétel érintő módszertani változást vezetett be a nemzeti számla statisztikában. Ezek a változások a magyar nemzeti számlák EU harmonizációját szolgálják.

A GDP-statisztikák általában mindenütt - így Magyarországon is - tartalmazzák a szürke- vagy feketegazdaság hozzájárulását a nemzeti össztermékhez, ám azt pontosan megmondani nem, csak becsülni lehet, hogy milyen arányban - mondta el a Népszabadságnak Ligeti Csák, a Központi Statisztikai Hivatal Nemzeti Számlák Főosztályának vezetője. A nemzeti számlák készítésekor ugyanis - magyarázta - az az előírás, hogy a gazdaság minden része szerepeljen a kimutatásokban, attól függetlenül, hogy rendelkezésre áll-e róla megbízható adat.

A statisztikusok a gazdaság nem megfigyelt részéről beszélnek, és általában azt vizsgálják: hol van ellentmondás a statisztikai adatok között - ebből következtetnek az eltérés okára. Ilyen ok lehet, hogy egyszerűen nem tártak fel egy adatforrást, de az is, ha valaki eltagadott jövedelmet költ, esetleg illegális tevékenységet folytatott. A szürke- vagy feketegazdaság mértékét viszont mindig "menet közben" becslik, és gazdasági szektoronként vizsgálják. Például, ha adott szektorban a közepesnél nagyobb vállalatok a hozzájuk beérkező anyagokból, szolgáltatásokból szép nyereséggel (hozzáadott értékkel) működnek, feltételezni lehet, hogy a kisebb, ám jóval alacsonyabb profitot, esetleg veszteséget kimutató vállalkozások értékteremtése se lehet alacsonyabb, csak ezt adózási okokból eltagadhatják. Így a GDP-adatok meghatározása során ebben a szektorban a kisvállalati hozzájárulást az ottani beszerzésekből kiindulva a nagyobb cégek eredményei alapján becslik. Miután viszont a nem megfigyelt gazdaság eredményeinek becslése ilyen részletszámításokon alapul, a fekete- és szürkegazdaságról nem készülhet összesített adat - csak kutatói becslés (ez Magyarország esetében 10-30 százalék).

Rendszeresen mérni fogja a brit lakosság boldogságszintjét a brit kormány. David Cameron miniszterelnök csütörtökön indította el hivatalosan is a programot, azzal az érvvel, hogy a nemzet általános anyagi és lelki jólétének feltérképezésére az eddig használt mérce, vagyis a hazai össztermék (GDP) nem alkalmas.

A GDP-t alaposan emelheti akár egy földrengés is, hiszen az újjáépítés pótlólagos kiadásai a hazai össztermék gyarapodásaként jelentkeznek - jelentette ki David Cameron az MTI tudósítása szerint. Ugyanígy, ha egy várost bűnözési hullámtól szenved, az is GDP-pluszt jelenthet, mivel a lakók többet költenek lakatokra, vagy növekszik a biztonsági őrként alkalmazott munkavállalók száma - tette hozzá a brit miniszterelnök.

A súlyos betegségek is növelik a GDP-értéket, mivel a nagyobb gyógyszerfogyasztás is a gazdasági aktivitást élénkítő tényezőként jelentkezik a hivatalos adatokban. Mindezek alapján a pusztulás, a bűnözés, a betegség mind "haladásként" könyvelhető el, ha az egyetlen mérce a GDP - fejtegette a konzervatív párti brit kormányfő. Cameron idézte Robert Kennedy néhai amerikai politikust, aki már több mint négy évtizeddel ezelőtt kijelentette: a GDP nem mutatja ki gyermekeink egészségét, oktatásuk minőségét, nem méri bölcsességünket, sem hazánk iránti elkötelezettségünket ... mindent mér, csak azt nem, ami miatt érdemes élni.

A brit kormányfő a hazai példák közül az egyik legnagyobb feszültségforrást jelentő bevándorlást említette, amely szavai szerint jót tesz ugyan a gazdasági növekedésnek, de "nem lett átgondolva" a közszolgáltatásokra és a társadalmi összetartásra gyakorolt hatása. Cameron megemlítette az olcsón árult szeszesitalokat is, amelyek ugyancsak élénkítik a növekedést, ám a rendre és a törvényességre gyakorolt hatásukat a GDP már nem méri.

A kormányfő szerint az eddigi "alapvetően elhibázott megközelítés" az oka annak, hogy a nyugati társadalmakban - jóllehet a GDP-érték évtizedeken át töretlenül emelkedett - a társadalmi elégedettség stagnált, sőt egyes esetekben még romlott is.

Cameron szerint mindebből nem azt a következik, hogy a kapitalizmus kudarcot vallott, és a pénz minden nyomorúság forrása, mert ez "teljesen téves, naiv következtetés" lenne. Azt azonban hivatalosan fel kell ismerni, hogy a gazdasági növekedés csak a cél elérésének eszköze, nem maga a cél, ezért az "ország hogylétének" mérésére a GDP-nél jobb módszer kell - tette hozzá.

Ennek érdekében a brit statisztikai hivatal (ONS) jövő áprilistól a háztartások helyzetének felmérésére szolgáló kérdőívekhez új kérdéseket is csatol, de addig a lakosságtól is várja az ötleteket arra, hogy pontosan milyen kérdésekkel lehetne a puszta anyagi helyzeten túli általános jólétet meghatározni. Az ONS a tervek szerint 2012-ben teszi közzé első társadalmi "boldogságindexét".

A fenti idézetekből jól látható, hogy sok minden hat a bűnözésre és a gazdasági fejlődésre.

Véleményünk szerint a bűnözésre való hajlamot érzékenyen befolyásolja a gazdasági helyzet, a társadalmi hovatartozás, az anyagi jólét megléte, vagy hiánya, a szokások, a hozott viselkedési normák.

Pl. Ha egy családban a megélhetés biztosítása a bűnözésre épül, akkor valószínűleg az lesz a követendő példa. Természetesen vannak kivételek, és vannak, akik a minta ellenére a helyes úton indulnak el.

A bűnözésnek sok formáját ismerjük (példák a teljesség igénye nélkül): fiatalkorú bűnözés, szervezett bűnözés, gazdasági bűnözés, kisebbségi bűnözés.

Sajnos, napjainkban felütötte fejét a megélhetési bűnözés, amely a gazdasági válság okozta munkanélküliség és az eladósodás eredménye.

Ebben az esetben hiába van jó példamutatás, az éhség a nagyobb úr.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

• Ki mondja meg, hogy mit és hogyan kell, tenni? – a törvényalkotóknak talán sikerül?

• Mit rontunk el, amiért nem működnek a dolgok?

• Merre van a helyes út?

• Mi a megoldás? – új törvények, szankciók kellenek?

• Meghatározható- e az ok- okozat szerepkör?

Ezek olyan kérdések, amelyekre nagyon régóta keresik a válaszokat. Szorosan kapcsolódnak a gazdasági fejlődéshez és a bűnözéshez.

A GDP-vel és a bűnözéssel kapcsolatban témánként külön rengeteg elemezés, tanulmány, kimutatás foglalkozik, és találhatunk is bőven az interneten, az újságokban, a híradásokban.

Néhány példa:

[2]

[3]

[4]

Viszont az is elmondható, hogy kutatásaink során nem találtunk olyan elemzést, amely a GDP és a bűnözés szoros kapcsolatát bemutatja, vagy vizsgálja.

Általánosságban el szokták mondani, hogy a bűnözés is beleszámít a GDP nagyságába, de a GDP nagyságát még számos tényező is befolyásolja,

mint pl. a természeti katasztrófák, a betegségek, stb.

Mivel a feladatunk eléggé összetett és nem találtunk hasonló kutatásokat, így csak a hasonlóságelemzés bizonyul a legjobb módszernek a téma kivizsgálására.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat megoldásához szükséges adatokat online forrásból gyűjtöttük össze:

Felhasználtuk a HVG internetes forrását: A magyarországi helyzet, és az elmúlt években végbement változások megismeréséhez:[5].

A Központi Statisztikai Hivatal honlapján található adatokból:

Az egy főre jutó bruttó hazai termékek értékét 1995-2008. év között. [6]

A lakónépesség korcsoport szerinti megoszlását 2001-2011. év között. [7]

A magyarországi bűnözési helyzet és bűnözési statisztikai adatok megismeréséhez a következőket:

[8]

[9]

[10]

A témához kapcsolódó adatgyűjtés során nehézséget okozott, hogy nem találtunk a GPD-vel és bűnözéssel közös statisztikai adatot, külön-külön témánként kellett összegyűjteni az adatokat, mert a GDP-vel kapcsolatos statisztikai adatokat leginkább a termeléssel, a mezőgazdasággal, a lakossággal hozzák összefüggésbe.

Az viszont elmondható, hogy a bűnözési statisztikai adatok, és a GDP statisztikai adatok mennyiségében nincs hiány.

Objektumok (sorok)

A megyék és az évek kombinációi, azaz 19*2 = 38?!

Megyék:

1. Baranya

2. Bács-Kiskun

3. Békés

4. Borsod-Abaúj-Zemplén

5. Csongrád

6. Fejér

7. Győr-Moson-Sopron

8. Hajdú-Bihar

9. Heves

10. Komárom-Esztergom

11. Nógrád

12. Pest

13. Somogy

14. Szabolcs-Szatmár

15. Jász-Nagykun-Szolnok

16. Tolna

17. Vas

18. Veszprém

19. Zala

Év:

1. 2003

2. 2008

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. Betörés-lopás (db) (X)

2. Ismertté vált (db) (X)

3. Közszeméremsértés (db) (X)

4. Testisértés-gyilkosság (db) (X)

5. GDP nagysága megyénként (%) (Y)

A feladat megoldásához felhasznált adatok, mind statisztikai jellegűek. A feladat elvégzéséhez Olap megközelítés szükséges.

A 19 megyében (objektumokban) 5 tényezőt (attribútumot) vizsgáltunk.

A vizsgálat szerint:

Irány:

0 = minél nagyobb bűnözés, annál nagyobb a GDP.

1 = minél kisebb a bűnözés, annál kisebb a GDP.

A feladat által érintett célcsoportok

• a Magyarországon működő Rendvédelmi - és Pénzügyi szervezetek.

• a magánszférában a találhatóak, mint Érdekvédelmi-, Non- profit- és Civil szervezetek.

• azok a munkanélkülivé vált emberek érintettek, akik a családjuk fenntartása érdekében esetlegesen bűnözővé válhatnak.

• jogalkotók?

• jogfilozófusok?

• gazdasági szakértők, stb…

A felsorolt szervezetek és személyek mindegyikét érzékenyen érinti a gazdasági fejlődés és a bűnözés is. Egyesek a statisztika adatokkal, mások pedig a bűnözök elfogásával foglalatoskodnak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat hasonlóságelemzéssel történő megválaszolása esetén várható hasznosság lehet:

• Költségmegtakarítás

• Infrastruktúra minimalizálása (vö. outsourcing)

• HR-költségek csökkentése (vö. „percdíjas szakértés”)

• Döntések helyességének növelése

• Objektivitás szintjének növelése (több „biztonság”)

• Hibaarány csökkentése

• Életminőség javítása

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A megoldás lépései:

• 1. lépés: a feladat alapjául szolgáló statisztikai adatok táblázatban való összesítése

• 2. lépés: az objektum-attribútum mátrix alapján egy Pivot táblázat elkészítése

• 3. lépés: a rendelkezésre álló adatok, és preferenciák alapján sorszám függvénnyel rangsorolás

• 4. lépés: coco táblázat elkészítése FKERES függvénnyel

• 5. lépés: solver program alkalmazása, ellenőrzés (hiba kiküszöbölése)

• 6. lépés: a kapott eredmények értékelése, a feladat értelmezése, feltöltése szöveges információkkal

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Hipotézisünk szerint annál nagyobb a GDP, minél nagyobb a bűnözés.

• A két vizsgálatunk ezt alá is támasztotta, valamint azt is, hogy ez fordítva is igaz,hogy annál kisebb a GDP, minél kisebb a bűnözés.

• Mind a két összefüggésünk:

az "annál nagyobb, minél nagyobb (ANMN)és az "annál kisebb, minél kisebb (AKMK)összefüggésünk stabil képet mutatott. Mert sem a 0-ás munkalap H216-H253 közötti sorok értékei, sem a az 1-es munkalap H217-H254 közötti sorok értékei között nem találunk nulla értéket.

A modellhiba:

• nagyobb, abban az esetben, ha minden irány egy,
• kisebb, abban az esetben, ha minden irány nulla.

Mert az 1-es munkalap H217-H254 értékeinek összege nagyobb.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

• a 0- ás és 0vs1- es munkalapok összehasonlításával arra jutottunk, hogy bűncselekmények illetve az összesen kategória hatása a GDP- re 0 vagy kiemelkedően magas (Lásd fentebb említett 3 megye.)

• A vagyon elleni bűncselekmények a legmagasabb értékre futottak ki: mert nagy valószínűséggel a recesszió okozta munkanélküliség eredménye, hogy már olyan társadalmi rétegek is bűnözésre adják a fejüket, akik régebben nem tartoztak a bűnözési körbe.

• Véleményünk szerint megoldás lehetne: természetesen csak a megélhetési bűnözök esetén, új munkahelyek teremtése. A nagystílű bűnözök esetében, pedig a büntetések szigorítása.

• Lássunk példát: Jó példa, hogy Bakács Tibor Settenkedő is büntetést kapott a téliszalámi lopásért.

• Jó intézkedésnek tartjuk, ha valaki a megélhetési bűnözés miatt pénzbírságot kap, akkor azt kiválthassa közmunkával is.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A bűnözés gyors növekedésével párhuzamosan a bűnözésen belül strukturális átalakulás zajlott, amely a vagyon elleni bűncselekmények arányának jelentős emelkedését eredményezte. A bűnözés növekedésével párhuzamosan eddig nem tapasztalt mértékben csökkentek a bűncselekmények felderítési mutatói. A nyomozás hatékonyságának értékelésekor fegyelemmel kell lenni arra, hogy jelentősen növekedett a bűnhalmazatok gyakorisága. Mindezek érdekében fokozni kell a felderítés eredményességét.

A közbiztonságérzet csökkenése és a bűnözés megváltozott szerkezete társadalmi elvárást keletkeztet, amelyre az állami büntetőpolitikának reagálni kell. Az állami büntetőpolitikusok emellett gondot kell fordítani a bűnözés, okozta sérelmek, a bűncselekmények elszenvedői és az emiatt életminőségében veszélybe került személyek társadalmi, morális és anyagi sérelmeinek enyhítésére.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet