„Balanced Scorecard” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Történeti modul)
(Ontológiai modul)
25. sor: 25. sor:
 
== Ontológiai modul ==
 
== Ontológiai modul ==
 
* ...
 
* ...
 +
 +
„ez egy” kapcsolattípus
 +
- kiegyensúlyozott, gyakorlati,
 +
- könyvtári példa
 +
 +
„van neki, része a címszónak” kapcsolattípus
 +
- pénzügyi teljesítmény,
 +
- vevők,
 +
- működési folyamatok,
 +
- tanulás és fejlődés.
 +
 +
„a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)” kapcsolattípus
 +
- menedzsmentmódszer
 +
- közgazdasági rendszer
 +
- kiegyensúlyozott teljesítménymutatók rendszere
 +
 
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
 
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
 
* ...
 
* ...

A lap 2005. november 4., 22:11-kori változata

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

  • ...

1998: „A Balanced Scorecard egy gyakorlati menedzsmentmódszer, melynek segítségével a jelenlegi és a tervezett jövőbeli teljesítményeket lehet mérni. Ennek eléréséhez azonban pontos és rugalmas mértékeket kell kialakítani a következő négy kategóriában: pénzügyi teljesítmény, az ügyfelek ismerete, a belső folyamatok és a tanulási, növekedési képesség.” http://www.net.hu/telecomputer/3_23/7_1.htm

2000: „A Balanced Scorecard (BSC) napjainkban a közepes és nagyobb méretű cégeknél gyakran és nagy megelégedéssel használt közgazdasági rendszer, mely a mai, kiélezett piaci viszonyok mellett egy tiszta vállalati helyzetképet ad.” A BSC a következő négy nézőpont köré csoportosítható: a pénzügyi teljesítmény, a vevők, a működési folyamatok, a tanulás és fejlődés. A BSC segítségével a vállalat jövőképét és stratégiáját egy olyan mutatórendszerré alakítjuk, amely meghatározza a vezetési rendszer kereteit is. http://www.vdk.bme.hu/tdk/archiv/2000/abs/36.pdf

2002: „A BSC tehát a vállalati stratégia kézbentartására alkalmas - az üzleti intelligencia informatikai eszközeire alapozott - informatikai támogatás.” http://www.gdf-ri.hu/UjsagInfo/10/Michelberger.htm

2004: „megkönnyíti a stratégia terv lebontását és kommunikálását az "egyszerű" munkatársak számára úgy, hogy megállapítja a figyelendő mutatószámok körét, és rendszeresen ellenőrzi ezekre a mutatókra vonatkozó tervszámok megvalósulását. Ugyanakkor ez a módszer sem mindent megoldó "csodaszer", nem helyettesíti a vezetők aktív tevékenységét, a folyamatok elemzését, a mérendő folyamat-paraméterek körének meghatározást.” http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/transpack/2004-ev/08/tra-11.html

2005: „A BSC egyik legfőbb érdeme, hogy általánosan elfogadottá tette az "egyensúlyidimenziók" fontosságának több évtizedes koncepcióját. Ezt elsősorban a mutatók kiválasztásán és területekhez rendelésén keresztül éri el. Rendkívül fontos, hogy a BSC nyilvánvalóvá teszi a hagyományos, pénzügyi szemléletű vezetés korlátjait a valós üzleti folyamatok befolyásolása tekintetében. http://www.benchmarking.hu/teljesitmeny_mgmt/Bsc1.html

2005: „A szervezeti teljesítményt több, egymásnak gyakran ellentétes hatású mutató határozza meg. Ezek között teremt összhangot a BSC -- balanced scorecard, azaz a kiegyensúlyozott teljesítménymutatók rendszere. Könyvtári példával: ha sok időt töltünk egy olvasóval, akkor kevés olvasóra lesz időnk. Ha sokkal foglalkozunk, akkor az egyes olvasók elégedettsége alacsonyabb marad. Pedig mindkét szempont fontos tényező (és ezek mellett még többet is felsorolhatnánk). A teljesítmény tehát több tényező együttes hatásának eredménye lehet. A neves szerző azt vázolja, hogy a közszférában hogyan alkalmazható a BSC, benne négy szempontja: az ügyfél-, a pénzügyi-elszámolási, a belső folyamatok és a tanulási szempont. Egyúttal hat különbséget is meghatároz az üzleti világ felől nézve. Köztük pl.: a szervezet bonyolultabb, nehezebben látható át (sokkal több erő irányítja), nehezebben alkotható meg a stratégia (hosszabb távú és szerteágazóbb, nehezen priorizálható), alacsony személyi juttatások, vagy hogy a kívánt hatás más érdekcsoportoktól is nagyban függ.” http://epa.oszk.hu/00000/00006/00042/

2005: „ R. S. Kaplan és D. P Norton urak a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban (1992-1996) újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Evvel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Evvel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.” http://interm.gtk.gau.hu/miau/42/bsc5.doc

Ontológiai modul

  • ...

„ez egy” kapcsolattípus - kiegyensúlyozott, gyakorlati, - könyvtári példa

„van neki, része a címszónak” kapcsolattípus - pénzügyi teljesítmény, - vevők, - működési folyamatok, - tanulás és fejlődés.

„a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)” kapcsolattípus - menedzsmentmódszer - közgazdasági rendszer - kiegyensúlyozott teljesítménymutatók rendszere

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • ...

Definíciós modul

  • ...

Tesztkérdések modul

  • ...

Ajánlott irodalmak modulja

  • ...