Balanced Scorecard

Angol megnevezés: Balanced Scorecard (kiegyensúlyozott mutatószám-rendszer)

Történeti modul

• 1998: „A Balanced Scorecard egy gyakorlati menedzsmentmódszer, melynek segítségével a jelenlegi és a tervezett jövőbeli teljesítményeket lehet mérni. Ennek eléréséhez azonban pontos és rugalmas mértékeket kell kialakítani a következő négy kategóriában: pénzügyi teljesítmény, az ügyfelek ismerete, a belső folyamatok és a tanulási, növekedési képesség.” [1]

• 2000: „A Balanced Scorecard (BSC) napjainkban a közepes és nagyobb méretű cégeknél gyakran és nagy megelégedéssel használt közgazdasági rendszer, mely a mai, kiélezett piaci viszonyok mellett egy tiszta vállalati helyzetképet ad.” A BSC a következő négy nézőpont köré csoportosítható: a pénzügyi teljesítmény, a vevők, a működési folyamatok, a tanulás és fejlődés. A BSC segítségével a vállalat jövőképét és stratégiáját egy olyan mutatórendszerré alakítjuk, amely meghatározza a vezetési rendszer kereteit is.[2]

• 2002: „A BSC tehát a vállalati stratégia kézbentartására alkalmas - az üzleti intelligencia informatikai eszközeire alapozott - informatikai támogatás."[3]

• 2003: "A stratégiai térkép sablont és a kiegyensúlyozott mutatószámrendszert (BSC) a négy nézőpontja céljainak kiválasztását írja le az első rész.Az esettanulmányok tartalmazzák a szervezet környezetét és stratégiáját, stratégiai térképét, és néhány, a stratégiai térkép által elért eredményét. Az alkalmazó szervezetek sorába tartoznak gyártó és szolgáltató vállalatok, nagy nyereségérdekelt és kis non-profit szervezetek, illetve számos közhivatal az iskolai körzetektől a védelmi minisztériumig terjedő skálán."[4]

• 2004: „megkönnyíti a stratégia terv lebontását és kommunikálását az "egyszerű" munkatársak számára úgy, hogy megállapítja a figyelendő mutatószámok körét, és rendszeresen ellenőrzi ezekre a mutatókra vonatkozó tervszámok megvalósulását. Ugyanakkor ez a módszer sem mindent megoldó "csodaszer", nem helyettesíti a vezetők aktív tevékenységét, a folyamatok elemzését, a mérendő folyamat-paraméterek körének meghatározást."[5]

• 2005: „A BSC egyik legfőbb érdeme, hogy általánosan elfogadottá tette az "egyensúlyidimenziók" fontosságának több évtizedes koncepcióját. Ezt elsősorban a mutatók kiválasztásán és területekhez rendelésén keresztül éri el. Rendkívül fontos, hogy a BSC nyilvánvalóvá teszi a hagyományos, pénzügyi szemléletű vezetés korlátjait a valós üzleti folyamatok befolyásolása tekintetében.[6]

• 2005: „A szervezeti teljesítményt több, egymásnak gyakran ellentétes hatású mutató határozza meg. Ezek között teremt összhangot a BSC -- balanced scorecard, azaz a kiegyensúlyozott teljesítménymutatók rendszere. Könyvtári példával: ha sok időt töltünk egy olvasóval, akkor kevés olvasóra lesz időnk. Ha sokkal foglalkozunk, akkor az egyes olvasók elégedettsége alacsonyabb marad. Pedig mindkét szempont fontos tényező (és ezek mellett még többet is felsorolhatnánk). A teljesítmény tehát több tényező együttes hatásának eredménye lehet. A neves szerző azt vázolja, hogy a közszférában hogyan alkalmazható a BSC, benne négy szempontja: az ügyfél-, a pénzügyi-elszámolási, a belső folyamatok és a tanulási szempont. Egyúttal hat különbséget is meghatároz az üzleti világ felől nézve. Köztük pl.: a szervezet bonyolultabb, nehezebben látható át (sokkal több erő irányítja), nehezebben alkotható meg a stratégia (hosszabb távú és szerteágazóbb, nehezen priorizálható), alacsony személyi juttatások, vagy hogy a kívánt hatás más érdekcsoportoktól is nagyban függ.”[7]

• 2005: „ R. S. Kaplan és D. P Norton urak a kiegyensúlyozott mutatószámrendszer (Balanced Scorecard, BSC) koncepciójukban (1992-1996) újabb elemmel bővítik a Porter féle értéklánc modellt. Beépítik az értékláncba az innovációs folyamatokat: a tervezési és fejlesztési folyamatot. Evvel az értéklánc modell stratégiai komponensekkel bővül. A vállalat a hosszú távú eredmények eléréséhez teljesen új termékeket és szolgáltatásokat kell létrehoznia. Ehhez a fogyasztói szokásokat, igényeket és elvárásokat fel kell deríteni. Kutatási munkát érdemes végezni mind a fogyasztóra, mind a szolgáltatásra vonatkozóan. Evvel az elemmel - úgy vélem - tovább bővíthető az értéklánc hossza és tartalma.”[8]

• 2005: Az IT-vezetőket, IT-szakértőket be kell vonni a stratégiakészítés, stratégiaalakítás munkálataiba. Ők bontsák le a mindenkori üzleti stratégiát IT- stratégiára és tegyék meg operatív javaslataikat, intézkedéseiket ennek szellemében. Ehhez az szükséges, hogy az IT-vezetők is jól értsék a stratégia-alkotást, a stratégia-működtetést (Balanced Scorecard).[9]

• ...

Ontológiai modul

"ez egy” kapcsolattípus:

• • operatív rendszer (jelző)
  • teljesítmény mutató rendszer (színoníma)

„van neki, része a címszónak” kapcsolattípus:

• • mutatószám
  • adat

„a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)” kapcsolattípus:

• • menedzsmentmódszer (Balanced Scorecard, informatikai támogatás)
  • teljesítménymérés (Balanced Scorecard, mutatószám rendszer)
  • hasonlóság ellemzés (Balanced Scorecard, teljesítménymérés, mutatószám összevetés)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A történeti modulban a leírtak alapján nem találtam ellentmondást.

Szerkesztői javaslat: Mi az összefüggés a BSC, a PCSM, a heurisztika, a szakértői rendszer, az abdukció, a CBR között?

• A PCSM (Potencial Star Method), a heurisztika, a szakértői rendszer, az abdukció, a CBR (Case-based Reasoning) között az összefüggés a mesterséges intelligencia, míg a BSC (Balanced Scorecard) üzleti inteligenciájú. Mindegyik következtetéseket von le. A CBR esetalapú következtetést, az abdukció eredményből és a szabályból következtetaz egyes esetre, a heurisztika bonyolúlt problémákra megoldást keres és egyszerű következtetést von le, a PCSM (Potencial Star Method), pedig egy grafikus szakértői rendszer, grafikusan ábrázolva veti fel a problémákat.
• A BSC teljesítménymutatókon alapuló módszer, a többi rendszer csak problémák kezelésére alkalmas.

Definíciós modul

• A Balanced Scorecard (BSC-modell) kiegyensúlyozott célrendszeren és teljesítménymutatókon alapuló stratégiai vállalatirányítási és teljesítménymérési módszer, mely a szervezetek teljesítményét négy szempontból (pénzügyi,vevői, folyamatok, változás/fejlődés) közelíti meg, és rendezi a négy szempontnak megfelelően logikailag összefüggő, áttekinthető rendszerré a szervezet üzleti-stratégiai céljait, feltárva a közöttük fennálló ok-okozati kapcsolatokat.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e hogy a BSC 4 nézőpontja közé tartozik a pénzügyi teljesítmény és a vevők?

(Igen. Valamint a működési és tanulási folyamatok.)

• Igaz-e, hogy a BSC nem segít a kritikus vezetési folyamatok végrehajtásában?

(Hamis, mert segít.)

• Igaz-e, hogy a BSC-ben szereplő mutatók mindegyike az ok-okozati összefüggések láncolatának egy eleme?

(Igen, és ez a láncolat kommunikálja az üzleti egység stratégiáját a szervezet felé.)

• Igaz-e, hogy a BSC csak a rövid távú előállítási ciklus céljait és mutatóit tartalmazza?

( Hamis, rövid és hosszú távú célokat egyaránt tartalmaz.)

Ajánlott irodalmak modulja

• Robert S. Kaplan - David P. Norton: Balanced Scorecard: Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám-rendszer. (KJK Kerszöv Kiadó, Bp. 2000)[10]
• Hetyei József: Pénzügyi és állami intézmények információs rendszerei Magyarországon [11]
• Fekete Gizella: Nincsenek tuti módszerek [12]
• ROBERT S.KAPLAN DAVID P.NORTON: Balanced Scorecard – Kiegyensúlyozott stratégiai mutatószám rendszer –eszköz, ami mozgásba hozza a stratégiát[13]
• Gazdasági Fejlesztési Központ: Milyen tekintetben hasznos a BSC? [14]
• AAM Vezetői Informatikai és Tanácsadó Rt.:Tanácsadás stratégiai menedzsment és

teljesítménymérési rendszer kialakításához a Balanced Scorecard módszertan alapján [15]