„Vallalatimenedzsment” változatai közötti eltérés
Rdk8 (vitalap | szerkesztései) |
Rdk8 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat által érintett célcsoportok) |
||
65. sor: | 65. sor: | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
+ | Célcsoportok lehetnek vállalatok, vállalatvezetők, és olyan emberek, akik komoly döntési helyzetben vannak egy vállalat életében. | ||
+ | |||
+ | Ezenkívül Vállalati menedzsment, Vezetés és szervezés, Vállalatgazdaságtan és ehhez a témához közel álló tantárgyak oktatóinak is hasznos lehet az elemzés, már csak azért is, hogy számszerűsített, konkrét, számolt adatok is rendelkezésre álljanak a hallgatók számára a leíró- és tényközlő jellegű szakirodalom mellett. | ||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= |
A lap 2012. október 5., 06:56-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A vállalati menedzsment vállalati eredményességre gyakorolt szerepének és hatásának összehasonlító elemzése három tetszőlegesen választott hazai Volántársaság (Nógrád Volán Zrt., Borsod Volán Zrt., Márta Volán Zrt.) releváns adatai alapján.
A feladat előtörténete
Az általam készített feladat célja a szakdolgozatom hasznosabbá, eredményesebbé tétele. Szakdolgozatom témája a vállalati menedzsment szerepe és hatása a vállalat eredményességére.
A munkámban az elsődleges célom az volt, hogy megvizsgáljam, hogy a vállalati eredményesség mértékét mely vállalati menedzsmentet jól leíró tényezők befolyásolják.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Sokan kíváncsiak vagyunk rá, hogy milyen vállalati menedzsment politika miatt fut igazán jól egy vállalat, illetve annak a tényleges eredményessége. Ha nem könyvvizsgálói jelentésekről vagy könyveléssel kapcsolatos elemzésről van szó, akkor konkrét elemzésekkel alig találkozunk. Ráadásul a könyvvizsgálói elemzések nem vesznek figyelembe más hasonló paraméterekkel és célokkal rendelkező céget.
Ugyan rengeteg tanulmány (akár szakdolgozatok is), szakirodalom található a könyvesboltokban vagy az interneten, melyek a vállalati menedzsment szerepével és feladataival foglalkoznak, de ezek számszerű, elemző vizsgálatot nem végeznek. Az ilyen elemzésre pedig a tanulmányaim során megismert COCO hasonlóságelemző-módszer tűnt számomra leginkább alkalmasnak.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az elemzés elvégzéséhez szükséges adatokat az http://e-beszamolo.kim.gov.hu/ portálról gyűjtöttem össze. Egyrészt kikerestem, majd felhasználtam a már említett három Volántársaság nyilvánosságra hozott főbb 2009, 2010 és és 2011-es mérlegadatait, s ezekből kiszámoltam az egyetemen és szakirodalomból tanult képletek alapján az egyes mutatókat. Másrészt, ellenőrzés céljából (jól számoltam - e?) tanulmányoztam a három volántársaság évenkénti részletes jelentéseit, melyek majdnem valamennyi általam választott és kiszámított mutatót tartalmaztak.
A feladat és az elemzés megértéséhez fontosnak tartom néhány tényező definiálását, fogalmának meghatározását.
Élőmunka termelékenysége (eFt): A termelékenység növelése elérhető jobb munkaszervezéssel, előkészítéssel, a munkafolyamatok begyakorlásával, a szakképzettség növelésével, a munkafegyelem javításával, valamint műszaki fejlesztéssel. Kiszámítási mód: Nettó árbevétel/Átlagos statisztikai létszám
Saját tőke aránya (%): Minél magasabb a mutatószám értéke, annál kedvezőbb a vállalkozás megítélése, mivel azt jelzi, hogy a vállalkozás nincs eladósodva. Az ilyen cég a hitelfelvételi lehetőségeit kevésbé merítette ki, nagyobb lehetőségei vannak egy esetleges későbbi fejlesztés külső finanszírozási forrásainak megszerzéséhez. Kiszámítási mód: Saját tőke/Összes forrás
Eszközarányos eredmény (%): A vállalkozás összes eszközének eredményét fejezi ki, megmutatja, hogy a vállalkozás vezetői a céget mekkora megtérülési ráta mellett működtették. A mutató egyaránt fontos lehet a tulajdonosok és a hitelezők számára, akárcsak a vállalat vezetése számára. Return on Assets = ROA Kiszámítási mód: Adózás előtti eredmény/Összes eszköz
Likviditási ráta (%): A kapott érték azt jelzi, hogy a mobilizálható (könnyen pénzé tehető) eszközök hány százalékát teszik ki a likvid (rövid időn belül kiegyenlítendő) tartozásoknak. Minél magasabb a hányados értéke annál biztonságosabbnak tekinthető a vállalkozás likviditása. Kiszámítási mód: Forgóeszközök/Rövid lejáratú kötelezettségek
A mutató
- 1-nél kisebb értéke esetén fennáll a vállalkozás fizetésképtelenségének közvetlen veszélye,
- 1 fölötti értéke elfogadható,
- normális üzemmenet esetén az 1,3 érték tekinthető megfelelőnek,
- a túl magas érték a jövedelmezőség romlását vonhatja maga után.
Objektumok (sorok)
A sorok az általam összehasonlított vállalatok egyes éveit tartalmazzák, amelyek a következők: 2009. Nógrád Volán, 2009. Borsod Volán, 2009. Mátra Volán, 2010. Nógrád Volán, 2010. Borsod Volán, 2010. Mátra Volán, 2011. Nógrád Volán, 2011. Borsod Volán, 2011. Mátra Volán.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az oszlopokba azok a tényezők (mutatók) kerültek, amelyek véleményem szerint jelentősen befolyásolják azt, hogy hogyan alakul a vállalat eredményessége, valamint jól leírják a vállalati menedzsmentet. Az általam lényegesnek tartott tényezők az alábbiak:
- átlagos állományi létszám (fő) - minél többen dolgoznak, annál eredményesebb a vállalat,
- élőmunka termelékenysége (eFt) - minél nagyobb, annál termelékenyebb a vállalat,
- saját tőke aránya (%) – minél kisebb, annál nagyobb a kényszer a jó menedzseri döntésekre,
- igazgatóság és felügyelőbizottság díjazása (eFt) - minél nagyobb, annál motiváltabb és hasznosabb egy vezető,
- eszközarányos eredmény (%) – minél nagyobb, annál több az összes eszköz eredménye,
- likviditási ráta (%) - minél nagyobb, annál biztonságosabb a vállalat azonnali fizetőképessége,
- mérleg szerinti eredmény (eFt).
Irányok meghatározása:
- 1, minél kisebb, annál jobb,
- 0, minél nagyobb, annál jobb.
A feladat által érintett célcsoportok
Célcsoportok lehetnek vállalatok, vállalatvezetők, és olyan emberek, akik komoly döntési helyzetben vannak egy vállalat életében.
Ezenkívül Vállalati menedzsment, Vezetés és szervezés, Vállalatgazdaságtan és ehhez a témához közel álló tantárgyak oktatóinak is hasznos lehet az elemzés, már csak azért is, hogy számszerűsített, konkrét, számolt adatok is rendelkezésre álljanak a hallgatók számára a leíró- és tényközlő jellegű szakirodalom mellett.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A feladat megoldását követően választ kapunk arra a kérdésre – mivel a befolyásoló tényezők is számszerűsítve vannak, illetve fontossági sorrendjük is meghatározásra kerül – hogy mely mutatókat kellene javítani ahhoz, hogy a vállalat eredményessége kedvezőbb legyen. Így az elemzéssel kapott eredmények esetleg vállalati szintű döntések támogatására is alkalmasak lehetnek (pl. likviditás növelése). COCO hasonlóságelemzés:
- Adatvagyon összegyűjtése (ingyenes).
- Egyes mutatók kiszámítása, ellenőrzése 2500 Ft/óra
- Ráfordított idő: 2 óra
- Az adatvagyonhoz szükséges programcsomag beszerzési költsége (Excel Solver, ingyenes).
- A szakértői munka:
- Költsége: 3000Ft/óra
- Ráfordított idő: 1 óra.
Összköltség: 8000 Ft.
Így 8000.- forint reményében végeztem el a munkát a tananyag szerinti módon.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A megoldásom az alábbiak segítségével készült el:
- A „Feladat” munkafüzetben a feladat rövid megfogalmazása és az elemzés elvégzéséhez szükséges fogalmak leírása található.
- Az „Adatok” munkafüzet egy értékoszlopos metaadatbázist tartalmaz.
- A „Kimutatás” munkafüzetben két OAM található, az egyik összegnézetben, a másik darabnézetben.
- A „COCO” munkafüzet magát az elemzést tartalmazza, melynek részei:
- az alapadatok, melyek a kimutatásból kinyert elemzésre váró adatok (A3:H14). Az utolsó oszlop az eredeti Y mutató (mérleg szerinti eredmény (eFt) ),
- a rangsor, amely az egyes tényezők értékeit (B21:G29) rangsorolja csökkenő vagy növekvő sorrendbe az irányultságok szerint,
- a lépcsők (B33:G41), melyet a megoldás során a Solver tölt fel,
- a segédtáblázat (B46:G53),
- COCO elemzés, melyben helyet kap (B58:G66) az fkeres függvény, (H58:H66) az eredeti Y-értékek, (I58:I66) a tényezők összegeként számított Y-értékek, a (J58:J66) az eredeti és számított Y-értékek közötti eltérés, (J67) a Solver célcellája, (L58:L66) a"HA" függvény segítségével döntés az adott tényezőről (alulteljesít, túlteljesít, semleges), (M58:M66) a számított értékek hitelességének ellenőrzése a "COCO(2)" munkafüzet értékei alapján, (B68:G69) a tulajdonságok fontossága átlaggal és ezek rangsora, és (B71:G72) a tényezők érzékenysége (szórás) és ez alapján rangsora.
- A "COCO (2)" munkafüzetben újra számoljuk az értékeket (ugyanúgy mint a „COCO”-ban) ellenkező irányokkal. Ha a döntés eredménye ellentétes a "COCO" eredményével, akkor az eredményt hitelesnek tekinthetjük.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az elemzést lefutását követően azt kapjuk, hogy valamennyi tényező tulajdonságai alapján hozott direkt döntés hiteles. Ugyan a „HA” függvénnyel történt ellenőrzés során lett néhány hiteltelennek bizonyult döntés, azonban a kerekítési "maszatokat" nem szabad jelként értelmezni, a nagyon kicsi eltérések nullának minősülnek, tehát megkérdőjelezhetetlen a hitelesség a hiteltelennek kapott objektumok esetén is. A tényezők fontosságának rangsora:
1. Likviditási ráta 2. Eszközarányos eredmény 3. Igazgatóság és felügyelőbizottság díjazása 4. Élőmunka termelékenysége
A szórások rangsora azt jelzi, hogy egy tényező változására mennyire érzékeny a számított Y. A rangsor az alábbi:
1. Átlagos állományi létszám 2. Likviditási ráta 3. Eszközarányos eredmény 4. Igazgatóság és felügyelőbizottság díjazása
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az elemzés eredménye (a szakirodalmak mellett) megerősített abban, hogy a vállalati menedzsmentet jól leíró tényezők nagymértékben szerepet vállalnak az eredményesség alakulásában. A vizsgált tulajdonságok közül a két legfontosabb tényező a likviditási ráta és az eszközarányos eredmény; legkevésbé fontos az, hogy mekkora az átlagos állományi létszám.
Több mutató elemzésbe való bevonása talán teljesebb, átfogóbb képet adott volna, de a rendelkezésre álló mérlegadatok és jelentések nagy információtartalma ellenére nem volt túl egyszerű a statisztikai adatokat kinyerni az egyes évek szerint. Hiszen évről évre változik a jelentések tartalma, vagy az egyes mutatókat, adatokat más-más, sokszor vállalatonként eltérő nevekkel illetik stb. Ráadásul a http://e-beszamolo.kim.gov.hu/ portálról mindig újra ki kell kikeresni az adatokat, konkrét elérési linkek nem állnak rendelkezésre.