„Vita:Vallalatimenedzsment” változatai közötti eltérés

A lap 2012. október 8., 17:41-kori változata

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése: Sokan kíváncsiak vagyunk rá, hogy milyen vállalati menedzsment politika miatt fut igazán jól egy vállalat, illetve annak a tényleges eredményessége. Ha nem könyvvizsgálói jelentésekről vagy könyveléssel kapcsolatos elemzésről van szó, akkor konkrét elemzésekkel alig találkozunk. Ráadásul a könyvvizsgálói elemzések nem vesznek figyelembe más hasonló paraméterekkel és célokkal rendelkező céget. Ugyan rengeteg tanulmány (akár szakdolgozatok is), szakirodalom található a könyvesboltokban vagy az interneten, melyek a vállalati menedzsment szerepével és feladataival foglalkoznak, de ezek számszerű, elemző vizsgálatot nem végeznek. Az ilyen elemzésre pedig a tanulmányaim során megismert COCO hasonlóságelemző-módszer tűnt számomra leginkább alkalmasnak.

EZ EGYBEN AZT IS JELENTI, HOGY NINCS IS ALGORITMIZÁLHATÓ SZAKIRODALMI (A KÉPZÉS TANTERVÉBEN HELYET KAPÓ EGYÉB) TUDÁS, 
MELY ALAPJÁN EGY ALTERNATÍV MEGOLDÁS FELÁLLÍTHATÓ LENNE?

VÁLASZ: Egyéb, összehasonlító elemzést önkényesen (a szakirodalmi tudás meglétét feltételezve) végezhetünk úgy, hogy összehasonlítjuk az adatokat, és szubjektív véleményt alkotunk. Ehhez azonban elég sok vállalat többéves adataira lenne szükség, melyek összegyűjtése és értelmezése több időt venne igénybe. Ezenkívül ehhez segítő módszer lehet még a kérdőívek készítése vállalatok számára, melyből sokat mondó információkhoz juthatunk a végső következtetés levonása kapcsán.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

NEM VOLT SEMMILYEN NEHÉZSÉG AZ ADATGYŰJTÉS KAPCSÁN? 
IDEÁLIS VOLT A PDF-BŐL AZ ADATOK ÁTEMELÉSE EXCELBE A KIMUTATÁSVARÁZSLÁS ÉRDEKÉBEN? 
MINDEN MÉRLEG AZ ELLENŐRZÉS SORÁN TELJESEN HELYES VOLT?
NEM LEHETNE SEMMIT JAVÍTANI AZ ELEMZÉSRE ALKALMAS ADATNÉZETEK ELÉRÉSÉHEZ VEZETŐ ÚTON?

VÁLASZ: Több mutató elemzésbe való bevonása talán teljesebb, átfogóbb képet adott volna, de a rendelkezésre álló mérlegadatok és jelentések nagy információtartalma ellenére nem volt túl egyszerű a statisztikai adatokat kinyerni az egyes évek szerint. Hiszen évről évre változik a jelentések formai része, vagy az egyes mutatókat más-más, sokszor vállalatonként eltérő nevekkel illetik, valamint az adatok különálló pdf fájlokban szerepelnek évekre lebontva.

A szükséges adatok átemelése Excelbe sem volt szerencsés, túl sok kattintásra volt szükség, egyenként kellett az adatokat Excelbe másolni, vagy néhány mutatót külön ki kellett számolni.

Elemzésre alkalmas adatnézet létrehozására lenne szükség, mely megkönnyíti az ilyen elemzéseket. Az egyes vállalatok mutatóit évek szerint lehetne csoportosítani, s ezt a táblázatot közzétenni.

ATTRIBÚTUMOK:

• átlagos állományi létszám (fő) - minél többen dolgoznak, annál eredményesebb a vállalat,
• élőmunka termelékenysége (eFt) - minél nagyobb, annál termelékenyebb a vállalat,
• saját tőke aránya (%) – minél kisebb, annál nagyobb a kényszer a jó menedzseri döntésekre,
• igazgatóság és felügyelőbizottság díjazása (eFt) - minél nagyobb, annál motiváltabb és hasznosabb egy vezető
• eszközarányos eredmény (%) – minél nagyobb, annál több az összes eszköz eredménye,
• likviditási ráta (%) - minél nagyobb, annál biztonságosabb a vállalat azonnali fizetőképessége,
• mérleg szerinti eredmény (eFt).

MI AZ X(I) ÉS MI AZ Y? 
MEGJ: AZ Y FOGALMA KELL, HOGY SZEREPELJEN MINDENKOR ÉS VÁLTOZATLANUL A MINÉL/ANNÁL RÉTEGEK "ANNÁL" OLDALÁN.
A KÉRDÉS TEHÁT MINDEN ATTRIBÚTUM ESETÉN AZ: HOGYAN HAT EGY-EGY X AZ Y-RA?

VÁLASZ:

Az oszlopokba azok a mutatók kerültek, melyek véleményem szerint nagy mértékben befolyásolják azt, hogy hogyan alakul a vállalat eredményessége. Tehát az Y a mérleg szerinti eredmény. Az általam fontosnak tartott tényezők a következők:

• átlagos állományi létszám (fő) - minél többen dolgoznak, annál eredményesebb a vállalat, így nő a mérleg szerinti eredmény
• élőmunka termelékenysége (eFt) - minél nagyobb, annál termelékenyebb a vállalat, ezáltal nagyobb a mérleg szerinti eredmény
• saját tőke aránya (%) – minél kisebb, annál nagyobb a kényszer a jó menedzseri döntésekre, így nagyobb lesz a mérleg szerinti eredmény
• igazgatóság és felügyelőbizottság díjazása (eFt) - minél nagyobb, annál motiváltabb és hasznosabb egy vezető, így annál nagyobb a mérleg szerinti eredmény
• eszközarányos eredmény (%) – minél nagyobb, annál nagyobb a mérleg szerinti eredmény
• likviditási ráta (%) - minél nagyobb, annál biztonságosabb a vállalat azonnali fizetőképessége, nagyobb lesz a mérleg szerinti eredmény