A lap 2012. november 17., 18:51-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Egy vállalkozás piaci pozíciójának változása

Hogyan változott iparágában a Fornetti Kft piaci pozíciója 2006. és 2011. évek között?

A feladat előtörténete

Szakdolgozatom témája a Fornetti Kft gazdálkodásának komplex elemzése 2008 és 2012 között. Munkám során nem csak önmagában szeretném vizsgálni a vállalkozás adatait és az időbeli változásokból levonni a következtetéseket, hanem iparági adatokhoz is szeretném hasonlítani a cég adatait, mutatószámait. Jelen feladatban azt szeretném megvizsgálni, hogy hogyan változott a Fornetti Kft piaci pozíciója néhány, általam megválasztott attribútum alapján 2006. és 2011. évek között.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az iparágat képező 101 vállalkozás adatai alapján hat, általam fontosnak tartott, a piaci pozíciót meghatározó tulajdonságot vettem figyelembe, melyeket egy excel táblázatban sorrendbe állítottam és a helyezési sorszámok összege alapján elemeztem a változást (Hagyományos munkalap H3:H476 cellatartomány). Az objektivitás érdekében kiszámítottam a mediánt, az átlagot, a minimum és maximum értékeket (Hagyományos munkalap H478:H481 cellatartomány). A változást, illetve annak trendjét tehát meg tudtam állapítani.

Az iparági verseny első 10 helyezettje az ösztönös pontszámok alapján.

 1	Pek-Snack Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft	                50
 2	P & P Pékárukészítő és Értékesítő Kft	                                65
 3	BAQUETTE PARIS Kenyérgyári Kft	                                        71
 4	D-BACK Sütő- és Hűtőipari Kereskedelmi Kft	                        71
 5	TATÁR PÉKSÉG Sütőipari, Édesipari, Hűtőipari és Kereskedelmi Kft	72
 6	FORNETTI Fagyasztott Pékáru-Termelő és Kereskedelmi Kft	                74
 7	DETKI KEKSZ Édesipari Kft	                                        76
 8	Eredeti Ziegler Ostya Gyártó Kft	                                81
 9	Újvilág Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szövetkezet	                84
10	Ágoston Ostyasütő Kft	                                                87

Fontossági és érzékenységi vizsgálatot végeztem az iparágra és a Fornetti Kft-re. Az iparági vizsgálat, nem hozott eredményt (minden tulajdonság ugyanolyan fontos és a pozícióváltozás minden tulajdonságra egyformán érzékeny). Ennek oka, hogy minden tulajdonság tekintetében ugyanazt a 48 helyezési pozíciót lehet megcélozni, az elhanyagolható különbségek csak abból adódnak, hogy nem minden attribútum esetén került kiosztásra mind a 48 helyezés. (Rangsor munkalap M479:R479)

A Fornetti Kft vizsgálatánál megállapítható, hogy a legfontosabb tényezők a likviditás és a költségarányos árbevétel, legkevésbé fontos a nettó árbevétel. A pozíció változás legérzékenyebben az eredmény változásra reagál. Az érzékenység vizsgálat eredményét elfogadhatónak gondolom, hiszen a 2011-es veszteség (emiatt a 2. helyről a 47-re zuhant az adózott eredmény „dobogóján”) a fő oka a vállalkozás pozíció romlásának, hiszen itt a legnagyobb a visszaesés. A fontos tényezőket tekintve azonban jól látható, hogy mindkét mutató az „iparági átlagot” jóval meghaladja, tehát nem lehet oka a pozíció romlásnak.

Olyan elemzési módszerre van tehát szükség, mely megmutatja az attribútumok tényleges fontosságát, azaz a pozíció változásban játszott szerepüket. Ilyen a tanulmányaim során megismert COCO hasonlóságelemző-módszer.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzés elvégzéséhez szükséges adatok az érintett vállalkozások nyilvános beszámoló adatai, illetve az ezekből a tanult képletek alapján számított mutatók. A szükséges adatok beszerzése és ellenőrzése nem volt kis feladat – (nem túl széleskörű) tapasztalataim szerint az adatvagyon- gazdálkodás, illetve az adatvagyon minőségbiztosítása jelenleg hazánkban finoman fogalmazva még hagy némi kívánni valót maga után. Az feladat megoldásban általam választott - fontosnak tartott – tulajdonságok bemutatása.

Értékesítés nettó árbevétele (eFt): az adatot elsősorban a piaci részarány megítélése érdekében választottam.

Adózott eredmény (eFt): a vállalat eredményességének egyik mérőszáma. Az eredménykategória választásom oka, hogy a mérleg szerinti eredmény nem tükrözi megfelelően a gazdálkodás minőségét (hiszen a kifizetett osztalékkal csökkentett), illetve az adózási kötelezettség olyan speciális cégtulajdonság, melyet a gazdálkodása során figyelembe kell vennie a vállalkozásnak, így az adózás előtti eredmény is torzítaná az összehasonlítást.

Befektetett eszközök aránya (%): termelő vállalkozásokat érint a vizsgálat, ezért fontosnak tartom a termelés stabilitásának vizsgálatát, melyet ez a mutató fejez ki. (Befektetett eszközök/Összes eszköz)

Likviditási mutató (%): a legáltalánosabb fizetőképességi mutatót választottam, hogy az összehasonlításnál ne torzítson a kötelezettségek eltérő összetétele (rövid-, hosszú lejáratú, illetve hátrasorolt kötelezettségek). A precizitás megkívánná az összetétel vizsgálatot is, hiszen az „elvárt” érték is változik e tulajdonság alapján, de ez túlmutat a jelenlegi feladaton. (Forgóeszközök/Kötelezettségek)

Tőkeellátottság (%): a vállalkozás külső finanszírozottságát, függését, eladósodottságát fejezi ki. A 2008-as válság óta a mutató elvárt mértéke szigorodott, napjainkban az elfogadható a minimum 60%. Természetesen ez a mutató sem önmagában vizsgálandó, de a pozíció megítélésénél fontos tulajdonságnak tartom. (Saját tőke/Összes forrás)

Költségarányos árbevétel (%): az egyik legfontosabb hatékonysági mutató. Önmagában nem sokat jelent, ha egy vállalkozás árbevétele emelkedik, ha emellett költségei jobban, vagy azonos mértékben szintén emelkednek. Kiemelkedő szerepét gondolom a fenntarthatóságban, ezért választottam a tulajdonságok közé. (Értékesítés nettó árbevétele/Összes költség)

Objektumok (sorok)

Iparág fogalma: iparágnak tekintek 101 darab, főtevékenységében 1072-es (Tartósított lisztes áru gyártása) TEÁOR besorolású vállalkozást. A cégek 2006. és 2011. évek közötti adatait veszem figyelembe a vizsgálat során.

Mivel nem minden gazdasági szereplő működött a vizsgált időszak egészében, így a lehetséges 606 helyett 472 darab objektummal dolgozom.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

X oszlopok: (Rangsor munkalap M, N, O, P, Q, R oszlopok 3:476 cellatartomány)

• adózott eredmény (eFt): annál jobb egy vállalkozás piaci pozíciója, minél nagyobb eredményt képes elérni
• befektetett eszközök aránya (%): annál jobb egy vállalkozás piaci pozíciója, minél nagyobb befektetett eszközeinek aránya, azaz annál stabilabb a termelése
• értékesítés nettó árbevétele (eFt): annál jobb egy vállalkozás piaci pozíciója, minél nagyobb árbevételt produkál, minél nagyobb a piaci részesedése
• költségarányos árbevétel (%): annál jobb egy vállalkozás piaci pozíciója, minél nagyobb árbevételre tesz szert minél kevesebb költséggel
• likviditási mutató (%): annál jobb egy vállalkozás piaci pozíciója, minél nagyobb a likviditása, fizetőképessége
• tőkeellátottság (%): annál jobb egy vállalkozás piaci pozíciója, minél nagyobb saját tőkéjének aránya, minél kevésbé függ külső szereplőktől

Y oszlop: modellkonstans - fiktív idealista pontszám. (Rangsor munkalap S oszlop 3:476 cellatartomány)

Irányok meghatározása:

• 1, minél kisebb, annál jobb,
• 0, minél nagyobb, annál jobb.

A feladat által érintett célcsoportok

Elsősorban a Fornetti Kft, illetve az iparágban érintett cégek.

Emellett a módszer újdonsága miatt figyelmébe ajánlom a vállalkozások üzletviteli menedzsereinek, kontrollerjeinek, valamint a jövő szakembereinek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzés során a piaci pozíciót befolyásoló tényezők számszerűsítésre kerülnek, illetve fontosságuk és a pozícióra gyakorolt hatásuk is megállapítható. Ezek az adatok nagyban segítik a vállalkozás vezetését abban, hogy milyen döntéseket hozzon – milyen tényezőkre fókuszáljon - a piaci pozíció leghatékonyabb javítása érdekében.

Saját elemzés:

• Adatvagyon összegyűjtése (ingyenes)
• Egyes mutatók kiszámítása, ellenőrzése
  • Költsége: 3.000 Ft/óra
  • Ráfordított idő: 2 óra.
• Adatok összehasonlítása
  • Költsége: 3.000 Ft/óra
  • Ráfordított idő: 3 óra.

Összköltség: 15.000 Ft.

Az elemzés piaci értéke: 25.000 Ft.

COCO hasonlóságelemzés:

• Adatvagyon összegyűjtése (ingyenes).
• Egyes mutatók kiszámítása, ellenőrzése
  • Költsége: 3.000 Ft/óra
  • Ráfordított idő: 2 óra
• Speciális program (COCO)használata (ingyenes).
• A szakértői munka:
  • Költsége: 3.000Ft/óra
  • Ráfordított idő: 1 óra

Összköltség: 9.000 Ft.

Az elemzés piaci értéke 15.000 Ft.

Költségkülönbözet: 15.000-9.000 = 6.000 Ft

Értéktöbblet forrása: a COCO elemzésnél az attribútumok számszerűsítettek, a módszer objektív.

Megoldások értékkülönbözete: 25.000-15.000 = 10.000 Ft.

Összes haszon: 16.000 Ft.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• A „Feladat” munkalapon a feladat és az elemzés során figyelembe vett objektumok és tulajdonságok (attribútumok) leírása szerepel.
• Az „Alapadatok” munkalap egy értékoszlopos adatbázist tartalmaz.
• A „PIVOT-ok” munkalap tartalma egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek nélkül és egy OAM darabnézetben, sor- és oszlopösszegekkel.
• „Rangsor” munkalap
  • az elemzés alapadatai: A3:H476
  • az elemzés konstans y értéke: I3:I476
  • az elemzési adatok rangsorolása: L3:R476 – a „helyezések” száma a tizedükre lettek csökkentve, mert az online futtatási környezet memória-használata limitált, így a nagyméretű feladatok esetén a lépcsők számának csökkentésén keresztül lehet elérni a számítási igények jelentős csökkentését, de az arányok nem változnak
  • a rangsornál figyelembe vett irányok: B1:H1
• „Hagyományos” munkalap
  • az elemzési adatok rangsorolása: A3:G476
  • a „hagyományos megoldás” eredményei, az ösztönös pontszámok (H3:H476) a Fornetti Kft-re szűrve, valamint az elemzéshez szükséges mutatók (H478:H481)
  • az iparág és a Fornetti Kft fontosság/érzékenység mutatói és azok rangsora (A492:G497; A512:G517)
• A „COCO” munkalap a COCO elemzést tartalmazza, melynek részei:
  • rangsor (A3:H479): amely az egyes tényezők értékeit rangsorolja az irányultságok szerint, Az utolsó oszlop a konstans Y mutató (10000 pont)
  • a lépcsők (A481:G529), melyet a megoldás során a COCO tölt fel,
  • a segédtáblázat (A531:G579),
  • COCO elemzés (A581:K1053) a Fornetti Kft-re szűrve
  • hitelesség ellenőrzése (L581:L1053): a Fornetti Kft 2011-es adatsorának hiteltelenségét technikai probléma okozza, hitelesnek tekinthető
  • az iparág és a Fornetti Kft fontosság/érzékenység mutatói és azok rangsora (A1069:G1074; A1089:G1094)
  • Fontosság/Érzékenység számítási adatai (A1113: G1585): a fontosság/érzékenység mutatóknál a lépcsőértékekből az attribútumonkénti MINIMUM kivonandó, mert különben az Y0 konstansa miatt torzítás lép fel.
• „Inverz (Rangsor(2))” munkalap
  • létrehozása: a „Rangsor” munkalap másolataként
  • célja: az irányok megváltoztatásával a hitelesség vizsgálat adatainak létrehozása
• A "COCO Inverz" munkalap: az Inverz munkalap adataival lefuttatott COCO elemzés, melynek részei az „Direkt” munkalappal egyezőek, tartalma azzal ellentétes irányú.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

„Hagyományos” elemzés

A Fornetti Kft 2006-ban egyértelműen piacvezető volt, majd kisebb változások után 2011-re drasztikusan romlott pozíciója. Ennek fő oka, hogy gazdálkodása veszteségessé vált (helyezési száma nagymértékben nőtt). Az elemzés szerint pozícióját leginkább a likviditás és a költségarányos árbevétel befolyásolja. A pozíció változás az eredmény változására a legérzékenyebb.

COCO elemzés

A piaci pozíció változás tényét és annak trendjét figyelembe véve hasonló eredményre jutunk, mint a „hagyományos” megoldás esetén. A COCO elemzés ismeretében megállapítható, hogy a Fornetti Kft-nek:

• az ipari átlaghoz képest az értékesítési árbevétele relatíve erős, adózott eredménye és likviditása kevésbé előnyös, többi tulajdonságában átlagos
• piaci pozíciójának megtartásában, javításában legnagyobb szerepe az az adózott eredménynek és a likviditásnak van – azaz pont a gyengeségeinek
• a pozíció változás az adózott eredmény, illetve a költségarányos árbevétel változására a legérzékenyebb.

Látható tehát, hogy a két elemzés eredménye lényegesen eltér egymástól. Ennek oka, hogy a COCO elemzési módszer olyan eljárás, mely sok száz tapasztalat alapján keresi az attribútumok leginkább racionális lépcsőértékeit. Ez nem lehetséges egy egyszerű rangsor alapján, de még akkor sem, ha a rangsor kialakításánál súlyozunk (a súlyok még inkább rontják az elemzés objektivitását). A fentiek jól bizonyítják, hogy érdemes igénybe venni az informatika „segítségét”, különben könnyen téves következtetésekre, döntésekre juthatunk.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A COCO elemzés megismerése több dologról győzött meg. Egyrészt, hogy MINDEN SZÁMSZERŰSÍTHETŐ. Másrészt, hogy a módszer használatával olyan információk birtokába jutunk, melyet a megfelelő tudás, ismeret, tapasztalat birtokában sem tudhatunk magunkénak. És mint, tudjuk, az INFORMÁCIÓ HATALOM. A mai (de úgy gondolom, a mindenkori) gazdasági helyzet kikényszeríti a vállalkozásokból a lehető legaktuálisabb információk alapján kidolgozott leghatékonyabb gazdálkodást, mert csak így maradhatnak talpon. Az informatika és a módszerek fejlődése jó eszközt ad ehhez a vállalkozások számára.

A Fornetti Kft piaci pozíciójának javításához az eredményességére és a fizetőképességére kell koncentrálnia.

Eredményességét kétféle képpen javíthatja: árbevételét jelentősen növeli, vagy költségeit csökkenti, azaz hatékonyságát javítja. Az árbevétele az ipari átlaghoz képest erős, kérdés, mennyire tudja ezt még tovább javítani. A költségek optimalizálása azonban mindenképpen kívánatos, mert ellenkező esetben kisebb, vagy nagyobb mértékű eredménykiesést szenved.

Likviditását is kétféleképpen javíthatja: forgóeszközértékét növeli, vagy kötelezettségeit csökkenti. A forgóeszközérték növelés módja a hatékonyabb termelés, mely nagyobb készletértéket eredményez. Rövid- és hosszútávú fizetőképességét egyaránt javítja, ha kintlévőségeit kellő hatékonysággal hajtja be. Kötelezettségeit elsősorban szállító partnereivel történő tárgyalások útján – engedmények, kedvezmények elérése – csökkentheti.

Mindenképpen kívánatos lenne a tulajdonságok vizsgálata a COCO által nyújtott SWOT elemzéssel is, mely segítséget adhatna a követendő stratégiához.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet