„Kosd” változatai közötti eltérés
Rdk2 (vitalap | szerkesztései) (→Következtetések, javaslatok) |
Rdk2 (vitalap | szerkesztései) (→Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)) |
||
(12 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
72. sor: | 72. sor: | ||
Amennyiben soha nem találkozom ezzel az elemzési módszerrel, akkor csupán kimutatások fül első táblájáig jutottam volna el, amely a kistérség településein fellelhető különböző turisztikai látványosságok darabszámát mutatja, valamint a vendéglátóhelyek számát! | Amennyiben soha nem találkozom ezzel az elemzési módszerrel, akkor csupán kimutatások fül első táblájáig jutottam volna el, amely a kistérség településein fellelhető különböző turisztikai látványosságok darabszámát mutatja, valamint a vendéglátóhelyek számát! | ||
− | + | [[Fájl:K%C3%89P1.jpg]] | |
Ezek összehasonlítása azonban a hasonlóságelemzés nélkül teljesen semmit mondó számok, hiszen nem vethető össze Acsa 35 turisztikai látványosságára épülő 0 szálláshely és a Csörög 17 látványosságára jutó 0 vendéglátóegység! Ugyanezen adatbázis alapján, de a hasonlóságelemzés módszere nélkül nem tudunk semmilyen javaslatot megfogalmazni a városok településfejlesztési stratégiájához! | Ezek összehasonlítása azonban a hasonlóságelemzés nélkül teljesen semmit mondó számok, hiszen nem vethető össze Acsa 35 turisztikai látványosságára épülő 0 szálláshely és a Csörög 17 látványosságára jutó 0 vendéglátóegység! Ugyanezen adatbázis alapján, de a hasonlóságelemzés módszere nélkül nem tudunk semmilyen javaslatot megfogalmazni a városok településfejlesztési stratégiájához! | ||
122. sor: | 122. sor: | ||
==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)== | ||
− | egyházi épített | + | egyházi épített: mértékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra |
− | egyházi természetes | + | |
− | Emlékmű | + | egyházi természetes: mértékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra |
− | Épület, lakóház | + | |
− | Folyóvíz | + | |
− | Iskola | + | Emlékmű: mértékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra |
− | mesterséges látványosság | + | |
− | természeti látványosság | + | |
− | Vízi közlekedés | + | Épület, lakóház: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra |
− | Vendéglátóhelyek | + | |
+ | |||
+ | Folyóvíz: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra | ||
+ | |||
+ | |||
+ | Iskola: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra | ||
+ | |||
+ | |||
+ | mesterséges látványosság: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra | ||
+ | |||
+ | |||
+ | természeti látványosság: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra | ||
+ | |||
+ | |||
+ | Vízi közlekedés: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra | ||
+ | |||
+ | |||
+ | Vendéglátóhelyek: mértékegység darab, ez volt az Y értékem, hiszen azt vizsgáltam, hogy a vendéglátóhelyek száma milyen összefüggésben áll a turisztikai látványosságok számával. | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
211. sor: | 228. sor: | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
+ | A hagyományos módszerrel kapott eredmények: | ||
− | + | [[Fájl:KÉP3.jpg]] | |
+ | A hagyományos módszerrel tehát csupán azt tudjuk megnézni, hogy egy vendéglátó egységre hány turisztikai látványosság jut átlagosan, és hogy ez a kistérségi átlagnál kisebb vagy nagyobb, de ez nem enged olyan messzemenő következtetéseket levonni, mint a COCO módszerrel kapott eredmények: | ||
+ | [[Fájl:K%C3%89P2.jpg]] | ||
+ | |||
+ | Ennél ugyanis az elemzés folyamatosan, minden vizsgált tényezőt egymáshoz viszonyítva vizsgál. | ||
+ | |||
+ | A két módszer közötti részletes különbséget "Az információ többletérték lehetőségének levezetése" című fejezet tartalmazza! | ||
= Következtetések, javaslatok = | = Következtetések, javaslatok = | ||
251. sor: | 275. sor: | ||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
+ | |||
• Mivel a két eredmény nem azonos így dönteni kell melyik a megbízhatóbb. | • Mivel a két eredmény nem azonos így dönteni kell melyik a megbízhatóbb. | ||
+ | |||
• A tananyag szerinti módszer a trenden kívül iránymutatást ad a kívánatos eredmény elérésére is, jelzi a fókuszpontokat, így képes vezetői döntések alátámasztására. Emellett az elemzés munkaigénye lényegesen – 50%-kal - kevesebb a hagyományos megoldásénál, piaci értéke azonban 25%-kal magasabb. Ezen előnyök miatt teljesültnek tartom a tervezett hasznosságot. | • A tananyag szerinti módszer a trenden kívül iránymutatást ad a kívánatos eredmény elérésére is, jelzi a fókuszpontokat, így képes vezetői döntések alátámasztására. Emellett az elemzés munkaigénye lényegesen – 50%-kal - kevesebb a hagyományos megoldásénál, piaci értéke azonban 25%-kal magasabb. Ezen előnyök miatt teljesültnek tartom a tervezett hasznosságot. | ||
− | • Annak ellenére hogy a kiindulási mátrix azonos volt a két megoldásnál, a hagyományos megoldás nem képes a tényezők szerepéről informálni (minden tényező egyforma). E hiányossága miatt következtetései kockázatosnak mondhatóak, megvásárlóját téves, eredménytelen döntések meghozatalára ösztönözheti. Nem mellékesen jóval költségesebb (munkaigényesebb) az elkészítése, mint a tananyag szerinti megoldásnak, tehát rosszabb minőséget drágábban állítunk elő. Így nem tartom teljesültnek a tervezett hasznosságot. | + | |
+ | • Annak ellenére hogy a kiindulási mátrix azonos volt a két megoldásnál, a hagyományos megoldás nem képes a tényezők szerepéről informálni (minden tényező egyforma). E hiányossága miatt következtetései kockázatosnak mondhatóak, megvásárlóját téves, eredménytelen döntések meghozatalára ösztönözheti. Nem mellékesen jóval költségesebb (munkaigényesebb) az elkészítése, mint a tananyag szerinti megoldásnak, tehát rosszabb minőséget drágábban állítunk elő. Így nem tartom teljesültnek a tervezett hasznosságot. | ||
+ | |||
• Tényeken alapuló hasznosság-különbözet a két megoldás között: | • Tényeken alapuló hasznosság-különbözet a két megoldás között: | ||
+ | |||
o Tényeken alapuló költségkülönbözet: 27.000 Ft - ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 54.000 – 27.000 Ft | o Tényeken alapuló költségkülönbözet: 27.000 Ft - ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 54.000 – 27.000 Ft | ||
+ | |||
o Megoldások tényeken alapuló érték-különbözete: 20.000 Ft - ennyivel ér többet a tantárgy szerinti megoldás a piacon: 100.000 – 80.000 Ft | o Megoldások tényeken alapuló érték-különbözete: 20.000 Ft - ennyivel ér többet a tantárgy szerinti megoldás a piacon: 100.000 – 80.000 Ft | ||
+ | |||
o Tényeken alapuló összes különbözet: 47.000 Ft - ennyivel nagyobb az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással. Értékkülönbözet = (54.000 – 27.000) + (100.000 – 80.000) | o Tényeken alapuló összes különbözet: 47.000 Ft - ennyivel nagyobb az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással. Értékkülönbözet = (54.000 – 27.000) + (100.000 – 80.000) | ||
+ | |||
• Az eredményeket, a költségeket és a bevételt szem előtt tartva a tananyag szerinti megoldást választom, a tervezett hasznosság megvalósult. Látható azonban, hogy a rosszabb minőség (a „gagyi”) is eladható a piacon. | • Az eredményeket, a költségeket és a bevételt szem előtt tartva a tananyag szerinti megoldást választom, a tervezett hasznosság megvalósult. Látható azonban, hogy a rosszabb minőség (a „gagyi”) is eladható a piacon. | ||
+ | |||
• A piacon kapható elemzési módszerek legtöbbször szubjektívek, így biztonságuk nem garantált! E hiányossága miatt következtetések kockázatosnak mondhatóak, megvásárlóját téves, eredménytelen döntések meghozatalára ösztönözheti. Nem mellékesen jóval költségesebb (munkaigényesebb) az elkészítése, mint a tananyag szerinti megoldásnak, tehát rosszabb minőséget drágábban állítunk elő. Így a saját módszerünk által kínált hasznosságot ezen szempontból is teljesültnek tartom! | • A piacon kapható elemzési módszerek legtöbbször szubjektívek, így biztonságuk nem garantált! E hiányossága miatt következtetések kockázatosnak mondhatóak, megvásárlóját téves, eredménytelen döntések meghozatalára ösztönözheti. Nem mellékesen jóval költségesebb (munkaigényesebb) az elkészítése, mint a tananyag szerinti megoldásnak, tehát rosszabb minőséget drágábban állítunk elő. Így a saját módszerünk által kínált hasznosságot ezen szempontból is teljesültnek tartom! | ||
+ | |||
• A két hasznossági szint közötti tervezett különbség nagyságrendjéből látszik a módszer által elérhető eredmény! Az eredményeket szem előtt tartva a tananyag szerinti megoldást választom, hiszen abban a tervezett hasznosság jól láthatóan megvalósult. | • A két hasznossági szint közötti tervezett különbség nagyságrendjéből látszik a módszer által elérhető eredmény! Az eredményeket szem előtt tartva a tananyag szerinti megoldást választom, hiszen abban a tervezett hasznosság jól láthatóan megvalósult. | ||
[[Kategória:Hasonlóságelemzés]] | [[Kategória:Hasonlóságelemzés]] |
A lap jelenlegi, 2012. december 6., 16:51-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 4 A feladat által érintett célcsoportok
- 5 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 6 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 7 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 8 Következtetések, javaslatok
- 9 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A turisztikai látványosságok és a vendéglátóhelyek számának vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - Váci kistérség
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. Több szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei, gyengeségei. A stratégiai fejlesztési terv elkészítésének tartalmilag része lehet az elkészített elemzés. Erősségei és Gyengeségei is lehetnek:
• belső környezete, arculata
• helyi úthálózat kiépítettsége
• infrastruktúra
• látványosságok
• biztonságos, nyugodt környezet
• kommunikáció
• település szociális szolgáltatásai
• környezetvédelem
• közlekedés és közművek
Váci kistérség stratégiai fejlesztési tervének elkészítése: "Az első lépés a figyelemfelkeltés • tervezési érintettek megkeresése
• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
• érintettek bevonása a folyamatba
Ezek történhet a következő módszerekkel: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés. Második lépés az információgyűjtés • szakmai adatok gyűjtése
• információ gyűjtése a lakosságtól
Harmadik lépés a diagnózis készítése • SWOT elemzés
• átfogó értékelés
egyeztetés az értekezésről Negyedik lépés a tervezés • fő célok meghatározása
• célok ágazati felbontása
• részletek pontosítása
• egyeztetés a különféle csoportokkal
• programkészítés
Ötödik a jóváhagyás • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
• lakosság véleményének begyűjtése
• bizottsági véleményezés
• képviselő testületi döntés"
Forrás:http://www.vpmtt.hu, http://www.mnvh.hu
Amennyiben soha nem találkozom ezzel az elemzési módszerrel, akkor csupán kimutatások fül első táblájáig jutottam volna el, amely a kistérség településein fellelhető különböző turisztikai látványosságok darabszámát mutatja, valamint a vendéglátóhelyek számát!
Ezek összehasonlítása azonban a hasonlóságelemzés nélkül teljesen semmit mondó számok, hiszen nem vethető össze Acsa 35 turisztikai látványosságára épülő 0 szálláshely és a Csörög 17 látványosságára jutó 0 vendéglátóegység! Ugyanezen adatbázis alapján, de a hasonlóságelemzés módszere nélkül nem tudunk semmilyen javaslatot megfogalmazni a városok településfejlesztési stratégiájához!
4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Lekérdezésre kerültek a kistérség településeinek a turisztikai látványosságai, valamint az egyes kistérségeken ezekre épülő turisztikai vendéglátóhelyek száma!
Objektumok (sorok)
A váci kistérség települései: Acsa
Csörög
Csővár
Galgagyörk
Kismaros
Kisnémedi
Kosd
Nagymaros
Penc
Püspökhatvan
Püspökszilágy
Rád
Szokolya
Sződ
Sződliget
Vác
Vácduka
Váchartyán
Verőce
Attribútumok (X, Y oszlopok)
egyházi épített: mértékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra
egyházi természetes: mértékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra
Emlékmű: mértékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra
Épület, lakóház: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra
Folyóvíz: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra
Iskola: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra
mesterséges látványosság: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra
természeti látványosság: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra
Vízi közlekedés: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra
Vendéglátóhelyek: mértékegység darab, ez volt az Y értékem, hiszen azt vizsgáltam, hogy a vendéglátóhelyek száma milyen összefüggésben áll a turisztikai látványosságok számával.
A feladat által érintett célcsoportok
Az érintett célcsoportok az alábbi szervezetek:
• Magyar Turizmus Zrt.,
• Országos Idegenforgalmi Bizottság,
• MATUR,
• ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
• Tourinform,
• HSMAI Magyarország,
• Magyar Szálloda Szövetség,
• Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az elemzés során a piaci pozíciót befolyásoló tényezők számszerűsítésre kerülnek, illetve fontosságuk és a pozícióra gyakorolt hatásuk is megállapítható. Ezek az adatok nagyban segítik a vállalkozás vezetését abban, hogy milyen döntéseket hozzon – milyen tényezőkre fókuszáljon - a piaci pozíció leghatékonyabb javítása érdekében.
Saját elemzés:
• Adatvagyon összegyűjtése (ingyenes)
• Egyes mutatók kiszámítása, ellenőrzése
o Költsége: 3.000 Ft/óra
o Ráfordított idő: 8 óra.
• Adatok összehasonlítása
o Költsége: 3.000 Ft/óra
o Ráfordított idő: 10 óra.
Összköltség: 54.000 Ft.
Az elemzés piaci értéke: 80.000 Ft. – Várhatóan ennyiért lehet (érdemes) értékesíteni az elemzést elsősorban nem a minőség, hanem a befektetett munka alapján.
COCO hasonlóságelemzés:
• Adatvagyon összegyűjtése (ingyenes).
• Egyes mutatók kiszámítása, ellenőrzése
o Költsége: 3.000 Ft/óra
o Ráfordított idő: 8 óra
• Speciális program (COCO)használata (ingyenes).
• A szakértői munka:
o Költsége: 3.000Ft/óra
o Ráfordított idő: 1 óra
Összköltség: 27.000 Ft.
Az elemzés piaci értéke 100.000 Ft. – Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést megalapozottsága és minősége alapján.
Fikcióként véve a váci kistérség vendéglátóhelyeire vonatkozó gyengeségeit megállapíthatjuk, hogy egy 50 férőhelyes vendéglátóhelyet példának véve, 12 hónapos nyitva tartással, szobánként napi átlag 20 euroval számolva 270 Ft-os árfolyam mellett minden 80%-os telítettséget feltételezve egy váci vendéglátóhely éves bevétele 78.840.000 Ft lenne. Kérdésként felmerült, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló vendéglátóegységeket támogassuk. Lojalitásból úgy döntöttünk, hogy a gyengébb teljesítményt mutató vendéglátóegységek fejlesztését támogatjuk, így elérhetjük, hogy több, de azonos szinten működő szállásadó lesz.
Hasznosság-különbözet a két megoldás között:
Költségkülönbözet: 54.000-27.000 = 27.000 Ft – ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás
Megoldások értékkülönbözete: 100.000-80.000 = 20.000 Ft – ennyivel drágábban értékesíthető a COCO elemzés. Értéktöbblet forrása: a COCO elemzésnél az attribútumok számszerűsítettek, a sok tapasztalat miatt a módszer objektív, valós képet ad a különféle tulajdonságok szerepéről a piaci pozíció elérésében.
Összes haszon: 47.000 Ft. – E 8.000 Ft reményében kezdem el a tanultak alkalmazását.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Az adatokat legyűjtöttem a tajertektar.hu-ról, illetve a különböző szállásadó helyeket összegyűjtő oldalakról! A feladat a turisztikai látványosságok és a vendéglátóhelyek számára vonatkozott, ebből építettem fel az adatbázist. Ezután elkészítettem az YO-elemzést. Ezt követően a saját szócikk elkészítése volt a feladat, az Ideális szócikk alapján. A kapott adatok kiértékeléséhez HA() függvények segítségével gyártottam le a sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A hagyományos módszerrel kapott eredmények:
A hagyományos módszerrel tehát csupán azt tudjuk megnézni, hogy egy vendéglátó egységre hány turisztikai látványosság jut átlagosan, és hogy ez a kistérségi átlagnál kisebb vagy nagyobb, de ez nem enged olyan messzemenő következtetéseket levonni, mint a COCO módszerrel kapott eredmények:
Ennél ugyanis az elemzés folyamatosan, minden vizsgált tényezőt egymáshoz viszonyítva vizsgál.
A két módszer közötti részletes különbséget "Az információ többletérték lehetőségének levezetése" című fejezet tartalmazza!
Következtetések, javaslatok
A kistérség vizsgált 19 települése közül az alábbi 10 városban az indokoltnál magasabb a vendéglátóhelyek száma:
Kismaros
Kisnémedi
Kosd
Nagymaros
Penc
Püspökhatvan
Püspökszilágy
Rád
Szokolya
Sződ
Sződliget
Vác
Vácduka
Váchartyán
Verőce
Az itt említett városok turisztikai menedzsmentje tehát kiemelendő és követendő a jövőben az alul mard másik vizsgált 9 településnek, közöttük Kosdnak is!
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
• Mivel a két eredmény nem azonos így dönteni kell melyik a megbízhatóbb.
• A tananyag szerinti módszer a trenden kívül iránymutatást ad a kívánatos eredmény elérésére is, jelzi a fókuszpontokat, így képes vezetői döntések alátámasztására. Emellett az elemzés munkaigénye lényegesen – 50%-kal - kevesebb a hagyományos megoldásénál, piaci értéke azonban 25%-kal magasabb. Ezen előnyök miatt teljesültnek tartom a tervezett hasznosságot.
• Annak ellenére hogy a kiindulási mátrix azonos volt a két megoldásnál, a hagyományos megoldás nem képes a tényezők szerepéről informálni (minden tényező egyforma). E hiányossága miatt következtetései kockázatosnak mondhatóak, megvásárlóját téves, eredménytelen döntések meghozatalára ösztönözheti. Nem mellékesen jóval költségesebb (munkaigényesebb) az elkészítése, mint a tananyag szerinti megoldásnak, tehát rosszabb minőséget drágábban állítunk elő. Így nem tartom teljesültnek a tervezett hasznosságot.
• Tényeken alapuló hasznosság-különbözet a két megoldás között:
o Tényeken alapuló költségkülönbözet: 27.000 Ft - ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 54.000 – 27.000 Ft
o Megoldások tényeken alapuló érték-különbözete: 20.000 Ft - ennyivel ér többet a tantárgy szerinti megoldás a piacon: 100.000 – 80.000 Ft
o Tényeken alapuló összes különbözet: 47.000 Ft - ennyivel nagyobb az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással. Értékkülönbözet = (54.000 – 27.000) + (100.000 – 80.000)
• Az eredményeket, a költségeket és a bevételt szem előtt tartva a tananyag szerinti megoldást választom, a tervezett hasznosság megvalósult. Látható azonban, hogy a rosszabb minőség (a „gagyi”) is eladható a piacon.
• A piacon kapható elemzési módszerek legtöbbször szubjektívek, így biztonságuk nem garantált! E hiányossága miatt következtetések kockázatosnak mondhatóak, megvásárlóját téves, eredménytelen döntések meghozatalára ösztönözheti. Nem mellékesen jóval költségesebb (munkaigényesebb) az elkészítése, mint a tananyag szerinti megoldásnak, tehát rosszabb minőséget drágábban állítunk elő. Így a saját módszerünk által kínált hasznosságot ezen szempontból is teljesültnek tartom!
• A két hasznossági szint közötti tervezett különbség nagyságrendjéből látszik a módszer által elérhető eredmény! Az eredményeket szem előtt tartva a tananyag szerinti megoldást választom, hiszen abban a tervezett hasznosság jól láthatóan megvalósult.