A lap jelenlegi, 2012. december 6., 16:51-kori változata

Forrás

xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A turisztikai látványosságok és a vendéglátóhelyek számának vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - Váci kistérség

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. Több szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei, gyengeségei. A stratégiai fejlesztési terv elkészítésének tartalmilag része lehet az elkészített elemzés. Erősségei és Gyengeségei is lehetnek:

• belső környezete, arculata

• helyi úthálózat kiépítettsége

• infrastruktúra

• látványosságok

• biztonságos, nyugodt környezet

• kommunikáció

• település szociális szolgáltatásai

• környezetvédelem

• közlekedés és közművek

Váci kistérség stratégiai fejlesztési tervének elkészítése: "Az első lépés a figyelemfelkeltés • tervezési érintettek megkeresése

• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról

• érintettek bevonása a folyamatba

Ezek történhet a következő módszerekkel: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés. Második lépés az információgyűjtés • szakmai adatok gyűjtése

• információ gyűjtése a lakosságtól

Harmadik lépés a diagnózis készítése • SWOT elemzés

• átfogó értékelés

egyeztetés az értekezésről Negyedik lépés a tervezés • fő célok meghatározása

• célok ágazati felbontása

• részletek pontosítása

• egyeztetés a különféle csoportokkal

• programkészítés

Ötödik a jóváhagyás • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése

• lakosság véleményének begyűjtése

• bizottsági véleményezés

• képviselő testületi döntés"

Forrás:http://www.vpmtt.hu, http://www.mnvh.hu

Amennyiben soha nem találkozom ezzel az elemzési módszerrel, akkor csupán kimutatások fül első táblájáig jutottam volna el, amely a kistérség településein fellelhető különböző turisztikai látványosságok darabszámát mutatja, valamint a vendéglátóhelyek számát!

Ezek összehasonlítása azonban a hasonlóságelemzés nélkül teljesen semmit mondó számok, hiszen nem vethető össze Acsa 35 turisztikai látványosságára épülő 0 szálláshely és a Csörög 17 látványosságára jutó 0 vendéglátóegység! Ugyanezen adatbázis alapján, de a hasonlóságelemzés módszere nélkül nem tudunk semmilyen javaslatot megfogalmazni a városok településfejlesztési stratégiájához!

4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Lekérdezésre kerültek a kistérség településeinek a turisztikai látványosságai, valamint az egyes kistérségeken ezekre épülő turisztikai vendéglátóhelyek száma!

Objektumok (sorok)

A váci kistérség települései: Acsa

Csörög

Csővár

Galgagyörk

Kismaros

Kisnémedi

Kosd

Nagymaros

Penc

Püspökhatvan

Püspökszilágy

Rád

Szokolya

Sződ

Sződliget

Vác

Vácduka

Váchartyán

Verőce

Attribútumok (X, Y oszlopok)

egyházi épített: mértékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra

egyházi természetes: mértékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra

Emlékmű: mértékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra

Épület, lakóház: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra

Folyóvíz: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra

Iskola: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra

mesterséges látványosság: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra

természeti látványosság: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra

Vízi közlekedés: métékegység darab, iránya 0, hiszen minél több turisztikai látványosság van egy adott településen, az annál jobb a kistérségben üzemelő vendéglátóhelynek, annál több szállásadó alapozhat, települhet a látnivalókra

Vendéglátóhelyek: mértékegység darab, ez volt az Y értékem, hiszen azt vizsgáltam, hogy a vendéglátóhelyek száma milyen összefüggésben áll a turisztikai látványosságok számával.

A feladat által érintett célcsoportok

Az érintett célcsoportok az alábbi szervezetek:

• Magyar Turizmus Zrt.,

• Országos Idegenforgalmi Bizottság,

• MATUR,

• ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,

• Tourinform,

• HSMAI Magyarország,

• Magyar Szálloda Szövetség,

• Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzés során a piaci pozíciót befolyásoló tényezők számszerűsítésre kerülnek, illetve fontosságuk és a pozícióra gyakorolt hatásuk is megállapítható. Ezek az adatok nagyban segítik a vállalkozás vezetését abban, hogy milyen döntéseket hozzon – milyen tényezőkre fókuszáljon - a piaci pozíció leghatékonyabb javítása érdekében.

Saját elemzés:

• Adatvagyon összegyűjtése (ingyenes)

• Egyes mutatók kiszámítása, ellenőrzése

o Költsége: 3.000 Ft/óra

o Ráfordított idő: 8 óra.

• Adatok összehasonlítása

o Költsége: 3.000 Ft/óra

o Ráfordított idő: 10 óra.

Összköltség: 54.000 Ft.

Az elemzés piaci értéke: 80.000 Ft. – Várhatóan ennyiért lehet (érdemes) értékesíteni az elemzést elsősorban nem a minőség, hanem a befektetett munka alapján.

COCO hasonlóságelemzés:

• Adatvagyon összegyűjtése (ingyenes).

• Egyes mutatók kiszámítása, ellenőrzése

o Költsége: 3.000 Ft/óra

o Ráfordított idő: 8 óra

• Speciális program (COCO)használata (ingyenes).

• A szakértői munka:

o Költsége: 3.000Ft/óra

o Ráfordított idő: 1 óra

Összköltség: 27.000 Ft.

Az elemzés piaci értéke 100.000 Ft. – Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni az elemzést megalapozottsága és minősége alapján. Fikcióként véve a váci kistérség vendéglátóhelyeire vonatkozó gyengeségeit megállapíthatjuk, hogy egy 50 férőhelyes vendéglátóhelyet példának véve, 12 hónapos nyitva tartással, szobánként napi átlag 20 euroval számolva 270 Ft-os árfolyam mellett minden 80%-os telítettséget feltételezve egy váci vendéglátóhely éves bevétele 78.840.000 Ft lenne. Kérdésként felmerült, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló vendéglátóegységeket támogassuk. Lojalitásból úgy döntöttünk, hogy a gyengébb teljesítményt mutató vendéglátóegységek fejlesztését támogatjuk, így elérhetjük, hogy több, de azonos szinten működő szállásadó lesz.

Hasznosság-különbözet a két megoldás között:

Költségkülönbözet: 54.000-27.000 = 27.000 Ft – ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás

Megoldások értékkülönbözete: 100.000-80.000 = 20.000 Ft – ennyivel drágábban értékesíthető a COCO elemzés. Értéktöbblet forrása: a COCO elemzésnél az attribútumok számszerűsítettek, a sok tapasztalat miatt a módszer objektív, valós képet ad a különféle tulajdonságok szerepéről a piaci pozíció elérésében.

Összes haszon: 47.000 Ft. – E 8.000 Ft reményében kezdem el a tanultak alkalmazását.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az adatokat legyűjtöttem a tajertektar.hu-ról, illetve a különböző szállásadó helyeket összegyűjtő oldalakról! A feladat a turisztikai látványosságok és a vendéglátóhelyek számára vonatkozott, ebből építettem fel az adatbázist. Ezután elkészítettem az YO-elemzést. Ezt követően a saját szócikk elkészítése volt a feladat, az Ideális szócikk alapján. A kapott adatok kiértékeléséhez HA() függvények segítségével gyártottam le a sablonszövegeket, melyek később az eredmények fejezet tartalmát képezik.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A hagyományos módszerrel kapott eredmények:

A hagyományos módszerrel tehát csupán azt tudjuk megnézni, hogy egy vendéglátó egységre hány turisztikai látványosság jut átlagosan, és hogy ez a kistérségi átlagnál kisebb vagy nagyobb, de ez nem enged olyan messzemenő következtetéseket levonni, mint a COCO módszerrel kapott eredmények:

Ennél ugyanis az elemzés folyamatosan, minden vizsgált tényezőt egymáshoz viszonyítva vizsgál.

A két módszer közötti részletes különbséget "Az információ többletérték lehetőségének levezetése" című fejezet tartalmazza!

Következtetések, javaslatok

A kistérség vizsgált 19 települése közül az alábbi 10 városban az indokoltnál magasabb a vendéglátóhelyek száma:

Kismaros

Kisnémedi

Kosd

Nagymaros

Penc

Püspökhatvan

Püspökszilágy

Rád

Szokolya

Sződ

Sződliget

Vác

Vácduka

Váchartyán

Verőce

Az itt említett városok turisztikai menedzsmentje tehát kiemelendő és követendő a jövőben az alul mard másik vizsgált 9 településnek, közöttük Kosdnak is!

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

• Mivel a két eredmény nem azonos így dönteni kell melyik a megbízhatóbb.

• A tananyag szerinti módszer a trenden kívül iránymutatást ad a kívánatos eredmény elérésére is, jelzi a fókuszpontokat, így képes vezetői döntések alátámasztására. Emellett az elemzés munkaigénye lényegesen – 50%-kal - kevesebb a hagyományos megoldásénál, piaci értéke azonban 25%-kal magasabb. Ezen előnyök miatt teljesültnek tartom a tervezett hasznosságot.

• Annak ellenére hogy a kiindulási mátrix azonos volt a két megoldásnál, a hagyományos megoldás nem képes a tényezők szerepéről informálni (minden tényező egyforma). E hiányossága miatt következtetései kockázatosnak mondhatóak, megvásárlóját téves, eredménytelen döntések meghozatalára ösztönözheti. Nem mellékesen jóval költségesebb (munkaigényesebb) az elkészítése, mint a tananyag szerinti megoldásnak, tehát rosszabb minőséget drágábban állítunk elő. Így nem tartom teljesültnek a tervezett hasznosságot.

• Tényeken alapuló hasznosság-különbözet a két megoldás között:

o Tényeken alapuló költségkülönbözet: 27.000 Ft - ennyivel olcsóbb a tantárgy szerinti megoldás: 54.000 – 27.000 Ft

o Megoldások tényeken alapuló érték-különbözete: 20.000 Ft - ennyivel ér többet a tantárgy szerinti megoldás a piacon: 100.000 – 80.000 Ft

o Tényeken alapuló összes különbözet: 47.000 Ft - ennyivel nagyobb az elért haszon a tantárgy szerinti megoldással. Értékkülönbözet = (54.000 – 27.000) + (100.000 – 80.000)

• Az eredményeket, a költségeket és a bevételt szem előtt tartva a tananyag szerinti megoldást választom, a tervezett hasznosság megvalósult. Látható azonban, hogy a rosszabb minőség (a „gagyi”) is eladható a piacon.

• A piacon kapható elemzési módszerek legtöbbször szubjektívek, így biztonságuk nem garantált! E hiányossága miatt következtetések kockázatosnak mondhatóak, megvásárlóját téves, eredménytelen döntések meghozatalára ösztönözheti. Nem mellékesen jóval költségesebb (munkaigényesebb) az elkészítése, mint a tananyag szerinti megoldásnak, tehát rosszabb minőséget drágábban állítunk elő. Így a saját módszerünk által kínált hasznosságot ezen szempontból is teljesültnek tartom!

• A két hasznossági szint közötti tervezett különbség nagyságrendjéből látszik a módszer által elérhető eredmény! Az eredményeket szem előtt tartva a tananyag szerinti megoldást választom, hiszen abban a tervezett hasznosság jól láthatóan megvalósult.